Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-23 / 266. szám

DEL M AGYA KOK SZAG ZEOED, SierKeMUWég: Somogyi acco ' . I. em. Telefon: 23-33. - ülndohlrmol, KüloUfnkíInvriAr tegytrada Aradi uccn S. Telefon: 13«00. » Nyomda : liJw l,i-rt< nern 1». Telefon i 13^o6 TArlrntl ^leyétclm t oélmoqraronzAg Szegeti Perujjiiásí! A város haszonbéreiről nyilatkozott a Délmagyarország szerdai számában a város ügyésze s hozzá kell tennünk: okos és emberséges ez a nyilatkozat. A városnak alig volt olyan sebezhető pontja, mint a haszonbérlőivel szemben tanusitott bánásmód. Évtizedek alatt lejátszódó események tették alkalmassá az ország nyilvánosságát annak elfogadására, amit az utolsó évek pártpolitikai akciója rontott a város jóhirén. Kiuzsorázott bérlőkről, elviselhetetlenül magas haszonbérről, rideg, sőt kegyetlen behajtási eljárásról beszélt, szavalt és vezércikkezett a pártpolitikai elfogultság és — valami mindig tapad Aliquid semperhaeret. Nem mondjuk azt, hogy ezek a vádaskodások legalább is a múltban „minden alapot nélkülöztek". A mi meggyőződésünk szerint ezeknek a vádaknak valami, több-kevesebb alapja mindig volt s a kétségbeesés, a színezés, a politikai elfogultság már csak az elérhető hatás fokozása végett is kikerekítette, teljesebbé tette, kinyújtotta és kiszélesítette ezt az alapot. De — mindig volt valami, amiről irni lehetett, ami beszéd témájául szolgált, amit szélesre lehetett taposni. Hosszú évek tapasztalatai s hosszú évek tapasztalatai nyomán felismert tények kellettek ahhoz, hogy a város vezetői a haszonbérlőkkel szemben jobb belátásra jussanak. A város hatósága éveken keresztül a város haszonbérlőiben nem a város polgárait, hanem a város fizetni nem akaró adósait látta. Egyfelől rideg és belátástalan bánásmód a haszonbérlők tömegével szemben, másfelől indokolatlan engedékenység egyes haszonbérlőkkel szemben, — ez jellemezte évekkel ezelőtt és éveken keresztül a város haszonbérleti politikáját. Meg kell mondanunk : a város vezetőségében nem volt meg sem a kellő gazdasági hozzáértés, sem a kellő szociális belátáí. ahhoz, ho.»y az árveréseken felcsigázott, megfizethetetlenül magas haszonbéreket a haszonbérlők teljesítőképességének mértékére leszállítsa. A városi haszonbérlők teljes tönkrejutásának, siralmas elszegényedésének legfőbb oka: a későn jött bérrevizió volt. A város azzal szokott védekezni, hogy ötször, vagy hatszor volt nagyarányú bérrevizió. Ez a védekezés azonban inkább a vádnak bizonyítéka. Miért volt szükség öt, vagy hat bérrevizióra? Azért, mert soha nem elég belátással, soha nem elég hozzáértéssel, soha nem elégszakértelemmel, soha nem tökéletesen végezték el a revízió munkáját. A revízió mindig elégtelen volt, a haszonbérlőknek nyugalmat nem adott, a kérdést megfelelően nem rendezte s minden revízió után uf revíziót kellett tartani temérdek költséggel, temérdek fáradsággal s ez az uj revizió ís csak az ujabb revíziót sürgette. Mindez a mult bűne. A bűnhődés azonban tovább tart, mint a bün s ezt a várost még akkor is leültetik a vádlottak padjára, amikor a város, mint a próbára bocsátott fiatalkorú, már ajobbutratért. A város törvényhatósági bizottsága külön bízottságot alkotott a haszonbéres üervek megbeszélésére s a tanácsnok, aki az ügyosztályt vezeti, az ügyész, aki a város érdekeit képviseli, Csütörtök, 1933 nov. 23. Ara 12 tlUér QJ&fa IX. évfolyam. 264. sz. —1 mennyi ideig tartott, amíg belátták, Kogy a város haszonbérlőinek védelmét is megköveteli a város érdekének képviselete, — más szellemet, más levegőt, más tartalmú intézkedéseket hoztak magukkal. A város és a haszonbérlőinek viszonya kezd normálissá válni, óh, nem azért, mert a bujtogatások megszűntek, — elégedett embereket nem lehet bujtogatni, csak az elkeseredést, az elégedetlenséget lehet. Nem a bujtogatás rendészeti leszerelése, hanem az emberségesebb belátás, a szociális érzék, a gazdasági élettapasztalatok teremtették meg a normális viszonyt a haszonbérbeadó város és a haszonbérlő polgárai között és ezenkívül: az árverések becstelen, embertelen és oktalan intézményének megszüntetése. A bünt nem folytatja tovább a város, ez az „önkéntes elállás" azonban még nem mentesiti a várost a bün elkövetésének következményei alól. Nagyon helyes, hogy a város ELOfizETKS: Havonta helyben 3.JO. Vidéken e* Budapesten 3.00, IctllfOldttn pencjfl. " Egye* itám Ara hétköznap 12, va«Ar- «» Ünnepnap 20 1111. Hlrdetéaek fel-vétele larlia szerint. MeqlelenlK hétlO Icl-v^teievel nnnonln reqnel ügyésze a nyilvánosság elé tárja azokat a tényeket, melyek a város és a haszonbérlői között helyreállott barátságosabb és emberségesebb viszonyt bizonyítják. De a városnak az ország nyilvánossága előtt is perújításra van szüksége, a városnak szüksége van arra is, hogy amikor ebben az országban rideg heszonbérbeadőről, szívtelen behajtási módról beszélnek, n e hivatkozzanak nyomban a szegedi példára. A városnak szüksége van arra, hogy az ország nyilvánossága előtt igazolja magát és rehabilitálja haszonbérlőihez való viszonyát. A város vezetősége találja meg annak módját, hogy az ország nyilvánosságát is meggyőzze arról az emberséges, szociális, haladott szellemű bánásmódról, amivel a haszonbérlőinek ügyeit intézi. Védjék meg a várost azok, akik eddig a haszonbérleti ügyekben csak támadási felületet nyújtottak a város ellenségeinek. Izgalmas Interpellációi vita a képviselőház szerda éjszakai ülésén A Trefflna-bofrány, az IBUSz-flgy, a kormány k01pollflkó|a — Apponyl György, Gömbös és a belügyminiszter az Olló-vacsoráról — Kéíhly Anna Interpellációja a fiafalság elhelyezéséről és a kllakolfatásokról Budapest, november 22. A képviselőház szerda délutáni ülésén először folytatták a gazdaadósságok rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását Sándor István tiltakozott az ellen, mintha az ellenzéki oldalon politikai elfogultsággal bírálnák a javaslatot. A végleges rendezés a sürgős. A n d a h á z y-K a s n y a Béla bejelentette mentelmi jogának megsértését, mert Algyőn választói gyűlésre kapott engedélyt, de ennek ellenére a csendőrök feloszlatták a gv ülést A napirendi indítvány után áttértek az interpellációkra. Propper Sándor a tej szabadforgalmának visszaállítását kérte. Turchányi Egon a miniszterelnökhöz intézett interpellációt az ÍBUSz-ügyben. Trettína csalt — mondotta. Tévedésbe ejtette az IBUSz vezetőit akkor, amikor azt Ígérte, hogy a független kisgazdapárt vezetőitől levelekét szolgáltat az IBUSz elleni támadások szüneteltetéséről és jogtalan anyagi haszonra tett szert, amikor 20 ezer pengőt vett fel. Sohasem irt Trettína az IBUSz-ügyben. aki az ellenkezőjét állítja, az rágalmaz. Nyilatkozzék a miniszterelnök arról, bogv vájjon a jegyzőkönyvekben történt-e hivatkozás Eckhardt Tiborra. Eckhardt ellen nem bosszúból tett feljelentést, hanem azért, mert az a törekvése, bogv ezt az ügyet minden fórum előtt megvizsgál iák. Felolvasta Tasnádi Szűcs András levelét, amelv szerint Eckhardt kijelentette, hogy az IBUSz elleni támadások folytatását néni teszi pártkérdéssé. Meg kell vizsgálni, hogv tehet-e pártvezető ilyen nyilatkozatot az IBUSz-igazgatónak. Gömbös miniszterelnök: — Kezdem az egész ügvet nem érteni — mondotta. Elhozta a hivatalos jegyzőkönyvet és a Ríbárv-féle levél másolatát és ezeket átadia az összeférhetetlenségi bizottság elnökének, akinél Turchányi számára is rendelkezésére állanak. Buchinger Manó ezután a kormány külpolitikáját kifogásolta interpellációjában. Külpolitikánk még mindig a diktatórikus állami berendezkedés felé tájékozódik — mondotta. A kisantant felé is olyan szellemnek kellene érvényesülni, amelv előmozdítaná a nélkülözhetetlen gazdasági Kapcsolatokat. Gömbös miniszterelnök: A kormány nem követi a haragszomrád politikáját, jól lehet, volna okunk erre is. Bizonyos feltételek biztosítása esetén a kormány hajlandó leülni a zöld asztalhoz- Lehetetlen volna azonban azt hangoztatni, hogy történelmi kérdésekben a gyomor politikáját fogjuk követni. Buchinger kifogásolta, hogy túlságos barátságot tartunk fenn az olasz, osztrák és német kormánnyal. Kérdezem, kivel tartsunk barátságot? Azokkal tartunk fenn, akik velünk szemben barátságosnak mutatkoznak és akik Magyarország érdekeit is tekintetbe veszik akkor, amikor tárgyalnak velünk. Turchánvi Egon második interpellációjában az IBUSz ellen vezetett általános vizsgálat eredményéről intézett kérdést a kereskedelemügyi miniszterhez. Fabinyl kereskedelmi miniszter válaszában kiielentette, hogv március 28-án elrendelte az általános vizsgálatot. Tormay Géza államtitkárnak soha egyetlen részvénye sem volt, valótlan az a vád. mintha az államtitkár valaha is a kisebbségi részvényesek érdekében folytatott volna tárgyalásokat. Október elejétől kezdve az IBUSz személyi költségeit 400 ezer pengővel csökkentették. Á Máv. szerepével foglalkozva. kijelentette, hogy a vizsgálat nem produkált semmi olyat, amely a Máv.-ra, vagv vezetőire bármiféle árnvékot vethetne. A reprezentációs és egvéb hasonló kiadásokat megszüntették. az illetéktelenül felvett, vagv kifizetett összegeket, a Trettina-összeget is beleértve. telíes egészében visszafizették, négy részvén vtársa ságot pedig megszüntettek. T,u rchánví Egon válaszában tiltakozott az ellen, mintha támadásai leszerelésére tízezer nengőt fogadott volna el. F i t z Artúr kérte, hogy Budapest környékén ne hajtsák végre teljes egészében