Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-18 / 262. szám

SÁR, VIZ, SÖTÉTSÉG Oszi szemle Felsövároson és a telepeken (A Délmagyarország munkatársától.) A külvárosi uccákról és telepekről már sok szó lesett a Délmagyarország hasábjain. A panaszok állandóan tartanak, mert a külvárosokban és a telepeken jelenleg is özönvizelőtti állapotok uralkodnak. Sehol városban olyan éles kontraszt nincs a belváros és a külváros közt, mint Szegeden. A külvárosok csatornázatlansága, sötétsége, viznélkülisége nem uj dolog a szegediek előtt, de nem uj a város hatósága előtt sem, azonban a város részéről semmiféle hajlandóság nem látszik a bajok orvoslására. Pedig csak egy sétát kell »enni a külvárosokban, mindenki meggyőződhetik arról, hogy a helyzet tarthatatlan. A nagykörúton kivüli részek halottak. .Mindenfelé mérhetetlen sár, melynek tetején, ittott egy ember evickél. Ha felsővárosban szétnéz valaki, a következőket tapasztalja. A Római-köruton, a cipőgyár épülete mellett egy névtelen ucca húzódik meg. Ucca járda nélkül, kocsiút nélkül. Ahol a kocsiutnak kellene vezetnie, ott gaz és fü nő erőteljesen, őserdőnek látszik, a civilizációt egy-egy eldobott fazékroncs, cipőhulladék képviseli. Ide hordják a környékbeliek a szemetet. Az ucca szemétgyűjtő telepnek igen alkalmas. Ilyen egy elhanyagolt ucca Felsővároson. Milyenek hát a gondozott uccák? A Szilléri-iskola mellett elvezető Liget-ucca abban különbözik az előbbi névtelen uccától, hogy itt több a repedt fazék és több a sár. Sárfészek az egész ucca, hasonlóképen a Róna-uccához. Ennek az uccának a sarkán egy ártézi kut áll, körülötte pedig folyik a sár. Az uccában bajos volna kocsinak behajtani, egyszerűen elmerülne. Ezen a vidéken se csatorna, se vízvezeték nincs, vizet az ártézi kutakon kivül legfeljebb a házak falain talál az ember, még akkor is, ha nem nagyon keresi az ember. A Halász-ucca, a Kemes-ucca méltán csatlakozik a Rónauccához. A Kemes-ucca egvik sarkán ártézi kut van. De azután.500—600 méteres körzetben sehol sincs még egy. Rozoga járdák, kidőlt, bedőlt kerítések szomorkodnak mindenfelé. Kocsi nem jár erre, mert nem lehet kocsin járni az utat. Ahol egy kis mélyedés van, ott tó is van. A városnak ezeket a tavakat hasznosítani illenék. Ponty-tenyészetet lehetne beonök létesíteni... Víz és sár: ez jellemzi Felsővárost. Pedig most ragyogó napfényes idő van. Mi lehet itt. amikor megindul az őszi zuhogás, vagy a tavaszi áradás?! A Csillag-téren egy szürke lovacska kocog egy talicska előtt. A lovacska birkózik a sárral, de végül is a sár kerekedik felül, a lovacska nagvokat fújva megáll. A Csillag-térnek a város felőli oldala csillogó tó. Az a része, ahol feltöltötték, merő sár. De bár ne töltötték volna fel, mondják a Lugas-ucca lakói. Azóta minden víz oda folyik. A jobboldali házsor, mert partos oldalon fekszik, nem szenved. De a baloldal az egy mély katlanban fekszik, ott állandóan csurog a víz. A falak megrepedeznek, a lakások megdohosodnak. A lakásokat nem lehet kiadni, a házakat pedig folyton renoválni kell, mert különben összedőlnek. Közvilágitrst sehol sem látni. A Szilléri-soron libák fürdenek, a töltés oldalán tehenek legelnek. Egy jó ugrás ide uj Somogyi-telep ahol például olyan kezdetleges állapotok*vanVasat CSODA JÓ Vasárul edények, kályhák, tűzhelyek, fürdőszoba berendezések, vadászati cikkek és minden vasáru nagy választékban, jó minőségben és ami a fő olcsó árban ^^ Varga vasáruházban Varsánál szeged, Mid ucca Vásároljunk nak, hogy még járda sincs. Az Iskolásgyerekek nem tudnak iskolába iárni. A telepiek" azt kérték a várostól, hogy legalább salakkal töltsék fel a járdát, de ezt sem kapták meg. Külön cikket kellene irni a Rokkant-telepről, ahol a háborúban megrokkantak lücnak családjukkal. Azt ajánljuk a város vezetőinek hogy hallgassák meg például figetö fűszerest akkor, amikor éppen nagyon el van keseredve. Két lámpa nincs a telepen. Éjszaka is tolvajok járnak, de fényes nappal is. A lakosság éjjel nem mer aludni, őrködik a ház felett. (A Délmagyarország munkatársától.) A kisgyűlés tudvalevőleg leszállította a Korzó Mozi évi bérét 12.000 pengőről 7200 pengőre. Ezt a határozatot dr. Dettrc János, Pásztor József, dr. Pap Róbert és Körmendy Mátyás pénteken megfellebbezték. A fellebbezés a város jövedelmeinek, különösen vigalmi adó-jövedelmének a gyarapítását célozza, ebben a házbér-ügyben hozott kisgyülési határozatot felhasználja arra, hogy feltárja a belügyminiszter előtt a közönségre nézve sérelmes és sürgős orvoslásra szoruló szegedi moziállapotokat. A fellebbezés a következő: Méltóságos Főispán Url Szeged sz. ldr. város törvényhatósági kisgyülésének azt a határozatát, amellyel a szegedi Korzó Mozi helyiségeit a szegedi Belvárosi Mozi rt.-nak és társainak 7200 pengő évi bér mellett bérbeadta, fellebbezéssel támadjuk meg és tisztelettel kérjük a nagyméltóságú Belügyminiszter urat, méltóztassék a közerdekre sérelmes kisgyülési határozat feloldásával a kisgyülést uj határozat hozatalára utasítani. « A kisgyűlés határozata elsősorban azért sérti a közérdeket, mert a szegedi mozivállalatok közönségellenes üzletvitelének állandósulását teszi lehetővé. A három szegedi mozivállalat közös vezetés alá került, egyetlen vállalkozásban egyesültek, a filmiparban ismeretes „alkalmi társasviszony"-nál szorosabb kapcsolattal egyesült a három szegedi mozgóképszinház-vállalat s ez a társulás még az egyes vállalatok pénzügyi önállóságát is megszüntette a Széchenyi Mozit vezető tőkéstárs, aki lényegében az engedélyes albérlője, a Széchenyi Mozi egész bérletét fixfizetés, jutalék s a terhek átvállalása ellenében a Belvárosi Mozi rt.-nak s e részvénytársaság igazgatósági tagjainak engedte át. Már az „alkalmi társasviszonv"-t szabályozó szerződés is az elsőfokú rendőrhatóság utján jóváhagyás végett bemutatandó a m. kir. belügyminisztériumnál, annál inkább bemutatandó lett volna a szegedi mozivállalatok között létrejött szerződés, mely nem is alkalmi társasviszonyl, hanem valóságos és tényleges mozikartelt teremtett meg Szegeden. Ennek a mozikartelnek közönségellenes, kultúraellenes s a városiassági-llenes " működése az egész városban s a város hatósága e őtt is közismert. A város polgármesterhelyettese Rendőrt csak akkor lehet látni, ha idézőt, vagy büntetőparancsot visz valakinek. Az egész telepe n egyetlen kut van. A kutat a sártömeg miatt aíig lehet megközelíteni. Az árok magas partja leszakadt. Órákig tart, amíg a lakosság civilizáltabb helyre érkezik. A telepieknek az volna a kívánságuk, hogy a Sándor-ucca folytatását épitsék ki a telepig és legalább néhány lámpát és még egy kutat adjanak. A Fodor-telepiek aránylag jobb helyzetben vannak. Ott a házak számozásával van baj. A í3-as számú házzal szemben a í 12-ös számú ház áll. Idegrohamot kap az, aki valakit a Fodor-telepen meg akar találni. Végül említsük meg. hogy a Vásárhelvisugárut vége sötét és félelmetes. A sarkon álló bikaistálló pedig örökös rettegésben tartja a kör nyékbelieket. közgyűlésen ismerte el a hatóság kötelességének, hogy a szegedi mozi-élet terén a mozi kartel létrejöttével mutatkozó visszáságokra a kormányhatóság figyelmét felhívja. S most mégis a város hatósága olyan előterjesztést tett a kisgyülésnek, aminek határozattáemelése a szegedi tűrhetetlen mozi-viszonyokat állandósítaná. A szegedi rendőrhatóságnak már régen be kellett volna kívánni a szegcdi mozivállalatok között létrejött kartelszerződést s ha a belügyminiszter urnák módja lett volna ebbe a szerződésbe betekinteni, bizonyára radikálisan orvosolta volna már a szegedi mozivállalatok kartelszerződésével okozott sérelmeket. Sérelmes azonban a határozat is, mert a megállapított bér túlságosan alacsony. A határozat az uj bérlő kötelességévé teszi azt, hogy a régi bérlőnek 22.000 pengőt kitévő bérhátralékát kifizesse. Ezt a kötelezettséget az uj bérlő magára vállalta már ajánlatában is. Ketségtelen ebből, hogy a bérlet legalább is 26.000 pengővel ér többet, mint amennyi évi bér fejeben az uj bérlő fizetni fog. Ha a város a régi bérlőn, a Magyar Nemzeti Apolló Rt.-n behajtja ezt a 26.000 pengős hátralékot, akkor az uj bérlő az évi béren felül készséggel fog szolgáltatni még 26.000 pengőt, miután az u.i berlore nézve az teljesen közömbös lehet, hogy milyen jogcímen kötelezi magát e 26.000 pengő megfizetésére. Ha tehát a város közönsége a regi bérhátralékot a régi bérlőn hajtja be s nem hárítja azt az uj bérlőre, ugy a varos közönsége ' a kisgyülési határozattal szemben huszonhatezer pengővel többet érhet el a Korzo Mozi helyiségeinek bérbeadásával. A kisgyűlés határozata tehát már csak azért is feloldandó, mert ezt a 26.000 pengőt minden Intézeti. Iskolai harisnyák, gyermek kötöttkabátok. nagy választékban. Lussstig Imre Széchenyi tér 2. Tisza szálló mellett. Cégünknél vflo rolt Farkor _ •• m mm •• a _ ellopM vngy elveszé» eseféreblrtoílljuk « £L •• •• • • • ' • rAMzetes nélkül ujat o cl tinit helyette. tOltOtOllat Wirth és Rengey „Nem lehel állandósítani a törhetetlen szegedi mozi viszonyokat" Fellebbezés a belügyminiszterhez a mozikaríel bérleszállilósa ellen