Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-15 / 259. szám

6 OÉCMAGYARORSZÄG T955 novemlKer 15: BLAU ruhaáruház ííuiiiiaWnieeességei szenzációsak A tanítóság munkájának megbecsülése Egy fellebbezés tévedései Minden évben, amikor a város költségveté­sét összeállítják és tárgyalják, a városi községi elemi népiskolai tanítóságot a legnagyobb ag­godalom tölti el, mert mindig félő, hogy azt a helyi járandóságot, amelyet a város polgár­mesterétől kezdve a hivatalszolgáig minden alkalmazott élvez, a jövőben vaijon megkap­ja-e? Aggodalom tölti el a lelkét, mert a többszörös fizetéscsökkentés és az úgynevezett „fizetésrendezéssel" kapcsolatos alacsonyabb fizetési osztályba való visszahelyezés, a taní­tóság megélhetését és családjának taníttatását, felneveltetését katasztrófálisán veszélyezteti. A szegedi községi tanítók feje felöl az év­ről-évre visszatérő veszélyt a múltban min­den alkalommal elhárította gróf Klebelsberg Kunó, aki felismerte és méltányolta a nemzet­nevelő tanítóság rendkívüli fontos és mesz­szekiható hivatását, — aki nemcsak mondotta, d~ érezte is: „Az iskolaépületeket én emelte­tem, de ezekbe az egészséges szellemek, a lüktető magyar életet a tanítóság viszi". Kle­belsberg halálával a szegedi tanítóság is> el­vesztette legigazibb támogatóját, megértő párt­fogóját. Ezt bizonyítja az a megnemertés, amely megnyilvánult a városi tanitóság helyi járandóságának költségvetési beállításánál. Hivatottak és nem hivatottak azt hangoztat­ták, nem lehet a községi tanítóknak a helyi já­randóágot megadni, mert akkor az állam az ezen a cimen megadott összegnek megfelelő összeget a városnak kiutalt államsegélyből le­vonja. Amikor a kérdés ilyetén való beállítá­sával a helyi járandóság ügyét a tanitóság veszélyeztetve látta, megmozdult és az illeté­kesek jóindulatát, támogatását kérte. Megin­dult a tárgyalás a város és az egyes miniszté­riumok között. Egyik nap jött a kedvező, má­sik nap a kedvezőtlen válasz. Volt olyan ér­deklődő is, aki a tanítóság küldöttségének azt mondotta, hogy a minisztériumom nem ki­fogásolják a helyi járandóság beállítását és az államsegélyt nem csökkentik. <i város ha­tóságának pedig azt. hogy a helyi iá-andóság megszavazásával bekövetkezik az államsegély csökkentése. Ilyen körülmények között nem le­het csodálkozni azon a nagyfokú nyugtalansá­gon, amely a tanítóságot hatalmába kerítette. Amikor a sok és haszontalan tárgyalás után végre a költségvetésbe felvették a tanitóság he­Ivi járandóságai, mint pótilletményt, amelyet már a tőrvényhatóság évekkel ezelőtt megsza­vazott és amelyet a belügyminisztérium évek­kel ezelőtt jóváhagyott, — Pick Jenő törvény­hatósági bizottsági tag a határozatot megfel­lebbezte. Fellebbezésének súlyos tévedései van­nak, amelyeket itt, a nagy nyilvánosság előtt azért is tárgyalni kell, mert sainos többen van­nak, akik hasonló módpn gondolkoznak. Fellebbezésében azt mondja: Az állami tan­testület körében nagy elégedetlenséget szül az, hogy a községi taniiók magasabb ]av2dalma­zást élveznek, mint ók. Felelet erre az, hogy amig a községi tanítók a helyi javadalmazást nem kapták meg, kevesebb javadalmazásuk volt, mint az államiaknak és ezért mégsem elé­gedetlenkedtek. A községi tanítók most is csak azt kérik: annyi legyen a járandóságuk, mint az államiaknak. Ha megkapják a költségve­tésbe felvett pótilletményt, akkor sem lesz több javadalmazásuk, mint az államiaknak. Az ál­lami tanítók és családtagjaik néhány pengő lefizetése mellett megkapják a féláru arcképes vasúti igazolványt, a községi tanítóknak pedig annyiszor kell 25 pengőt lefizetni, ahány csa­ládtag igénybeveszi az igazolványt. Az állami tanitók és családtagjaik ingyen gyógykeze­lést, gyógyszereket kapnak, ingyen klinikai gyógykezelésben, gyermekágyi segélyben ré­szesülnek. Hogy ez mit jelent, mennyi kiadást, csak az tudja," akinek a családjában betegség fordul elő; pedig a betegség igen gyakran jeglátogatja az egyes családokat. Az állami tanítók a pénzintézeti központtól hosszúlejá­ratú, olcsó kölcsönt kapnak, ha erre szükség van. Az állami tanitók belépnek a VII. fizetési osztályba, míg a községi tanitók az utóbbi idff" ben — dacára az állandó sürgetésnek — nem lépnek be. így néz ki a tisztánlátók előtt az igazi mér­leg. A községi tanitók ezért nem irigykednek, elégedetlenkednek; örülnek, hogy az állam né­miképen támogatja a jobb sorsra érdemes ta­nítókat, akiknek lelkes munkásságától, pótol­hatatlan ügyszeretetétől várja mindenki az ország jövő nemzedékének megerősítését. A fellebbező a községi tanitók részére beállí­tott pótilletményi összegre a következőket mondja: „Én ezen összegnek a város lakossága szempontjából sokkal gazdaságosabb felhasz­nálását indítványoztam". Erre, a tanitóság ér­tékes és megbecsülhetetlen munkáját lebecsü­lő mondatra csak Deák Ferenc ' beszédének azon részével kell válaszolni, amelyet 1872 ja­nuár 10-én a képviselőházban mondott: „Amit a nevelés, az oktatás terén meggazdálkodunk, annak igen drága árát adjuk meg, oly árát, melyet nem lehet összegekben kifejezni s ame­lyet századok múlva is meg fog a nemzet érez­ni." A szegedi községi tanitók biznak a város ve­zetőségében, elsősorban a város polgármeste­rében, hogy a fellebbezéssel megtámadott költ­ségvetési tételt jóváhagyatja. A polgármester mondotta: „A legnagyobb igazságtalanságnak tartanám azt, hogv amikor a város minden alkalmazottja megkapja a hetlyi javadalma­zást, bból éppen a városi tanitók maradná­nak ki." -—s. fi revolveres 25 hónapi börtönre (A Délmagyarország munkatársától.) Ho­mai László, a revolveres bandita kedden biró­ság elé került. Emlékezetes, hogy Homai a hai iái fegyintézetből megszökött, ezután Sze­geden szervezett revolveres betörőbandát, amely 38 rendbeli betörést követett el Szege­den és Vásárhelyen. Nemrégiben tette őket ár­talmatlanná a rendőrség. Homai László ellen ebból az ügyből kifolyólag három rendbeli szándékos emberölés bűntettének kísérlete, egy rendbeli rablás büntette és 38 rendbeli lo­pás büntette miatt van eljárás folyamatban. A társait csak lopással vádolja az ügyészség. Ho­mai az emberölési kísérleteket ugy követte el, Homai Lászlit Ítélte a hogy revolveréből rálőtt három rzben üldö­zőire. Kedden ugy került a törvényszék Gömöry­tanácsa elé, hogv régi büntetéseit kérte össz­büntetésbe összefoglalni. Régebben lopás miatt 1 évi és hat hónapi, erőszakoskodás miatt 8 hónapi börtönre Ítélték. Ezeket a büntetéseket töltötte Hartán. A törvényszék kedden dél­előtt a két büntetést egybefoglalta és összesen 2 esztendei és egy hónapi börtönre ítélte Ho­mai Lászlót, tehát egy hórtapot elengedett ai! büntetéséből. Legutóbbi ügyeiért nemsokára, bűntársai­val együtt a bíróság elé kerül. Horogkeresztes gyűlés után Egy vásárhelyi utazó a törvényszék előtt (A Délmagyarország munkatársától) Schle­singer Ferenc vásárhelyi utazót egy éttermi be­szélgetés miatt az étterem vendégei közül többen följelentették. A feljelentés szerint a vendégek között politikai vita folyt és ennek során Schle­singer a következő kijelentést tette volna: „2000 év óta, ha valami baj van Magyaror­szágon, mindent a zsidókra kennek." Egyúttal, állítólag még valami reprodukál­hatatlan kifejezést is használt Emiatt az ügyészség a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség miatt emelt vádat Schlesin­ger ellen- Az utazót kedden vonta felelősségre a törvényszék Gömöry-tanácsa. Schlesinger tagadta, hogy az iukrrmlnátt ki­fejezéseket használta volná. Elmondotta, ho^y a beszélgetést megelőző napokban a Meskó-fele horogkersztes-párt Vásárhelyen gyűlést tar­tott es erről a gyűlésről vitatkoztak az éttermi vendégek. Ezek közül többen dicsérték Mes­kót, hogy milyen ügyes beszédet mondott. Ezen háborodott fel annyira, hogy beleszólt a vitába. Azonban amit mondott, azt nem Ma­gyarországra értette, hanem általánosságban mondotta, körülbelül igyj „Kétezer éve, ha valami baj von, mindég a zsidóságot veszik elől" A biróság kihallgatta a vitáz« társaság többi tagját, akik mind terhelő vallomást tettek. Az egyik tanú azt vallotta, hogy meg akarta verni Schlesingert. Schlesinger még elmondotta a tárgyaláson, hogy arról is beszélt az étterem­ben." hogy például a spanyolok egyszer elker­gették a "zsidókat és mégis visszahívták őket. Ö tehát nem Magyarországról beszélt, hanem általában. Az utazó védője azzal érvelt, hogy Schlesin­ger jogos felháborodásában, amely Meskóék magatartása következtében állott elő, olyan ki­fejezésre ragadtatta magát, amely esetleg sértő lehet, de nem a magyar nemzetre nézve, hanem a vitázó társaságra. Arról voH szó, bogy mn gyár emberek vitáztak egymással egy feleke­zetről és ha a vádlott izgatott lelkiállapotban volt, az érthető a mai viszonyok között. A birórság Schlesinger Ferencet bűnösnek mondotta ki a használt kifejezések miatt és 50 pengő pénzbüntetésre és 1 évi hivatal és politi­kai jogvesztésre Ítélte. A biróság enyhítő kö­rülménynek vette a vádlott indokok felrzgnPt lelkiállapotát. Az Ítélet jogerős. Szenzációs újdonság! selyem, szíivet, Mrs<mymb4j&t, ktttAttkabitjÁt ^RP' fl^^ 19 9 anyaggal ttsztfttasm, mert • rnhAját kiméti t jpy • I Felet«sség meWett vffialfc Sieisödy.^óimosoda, Feketeaas wec* 20. er. Szeged, Csekonlcm« és KIsstKCa sarok. HÁZTARTÁSI CIKKEK 4 drb főzőfcanál —.24 Kályhaelőtét fémből —.88 Fali fasótartó, fedéllrf Nyeles szőnyegseprő, v. rnhaiseprő —24 PAPIRARU 1 méter papirszönyeg 85 cm széles —.20 200 drb hófehér damaszt papírszalvéta -.M 60 drb színes levélboriték —.M 100 drb névjegykarton <—.58 SZAPPANOK 6 drb csomagolt mandula szappan 5 drb csomagolt glicerin szappan —.88 8 drb kézmosó szappan —.88 6 drb kerek mosdó szappan —.88 LÁBTÖRLŐK Gyékény lábtörlő Kókusz lábtörlő —.78 Vas lábtörlő rács —.98 Fa lábtöflő rács —.98

Next

/
Oldalképek
Tartalom