Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)
1933-11-14 / 258. szám
T<333 november Ti: DeCBíSG/A'RO'RSZnG ,5 Préh a köves és a Mars-téren (A Délmagyarország munkatársától.) Tavaly azzal a célzattal helyezték át a Mars-térre a kocsipiacot, hogy a Nagykörutat és a piacokra betorkoló uccákat mentesítsék a tanyai kocsik forgalmától. Pár hete azonban, amióta az esős időjárás bekövetkezett, a Mars-térre nem engedik a tanyai kocsikat, mert a tér már a legkisebb esőtől is, valóságos sártengerré változik. Hetipiacok alkalmával, a vámkapuk statisztikája szerint 3500—4000 tanyai kocsi jön be Szegedre és a Nagykörúton' Í Kálvária-uttól, fel egészen a Tiszapartig, ütik fel táborhelyüket. A Mars-tér pedig üresen áll, a piacbiztosok és a helypénzszedők szigorúan ügyelnek arra, hogy a térre ne menjen kocsi, mert a megázott földet felvágná a kocsikerék. A tanyaiak, lőkép, akik kocsin hozzák be Szegedre a terményeiket értékesítés végett, sehogyan sincsenek megelégedve azzal a helyzettel, hogy ha egyik héten jó idő van, akkor a Mars-téren árusíthassanak, ha pedig esős az idő, akkor a Nagykörútra küldik őket. Ezen az állapoton változtatni lehetne a Mars-tér kikövezésével, erre azonban a városnak nincsen fedezete. Most a gazdák megnyugtatására mégis előkészületet tett a város a kövezésre és a Mars-térnek az északi oldalán hozzákezdtek a kövezéshez. Néhány négyzetméternyi területen, próbaképpen kikövezik a teret, hogy megállapítsák azt, melyik kövezés felelne meg a legjobban. Kétféle kövezéssel próbálkoznak, a kiskockával és a nagyobb terméskövekkel való kövezéssel. A próba tehát rövidesen meglesz a Mars-téren, arról azonban még szó sincs, hogy mikor kerül majd sor a tulajdonképen i kövezésre. A gazdák körében el vannak arra határozva, hogy a Mars-tér kövezésének kérdését állandóan felszínen tartják és a legközelebbi közgyűlésen interpellálni fognak emiatt. Többen azt is fogják indítványozni, hogy addig is, míg a kövezésre sor kerül, a Mars-tér egyik felet tarackkal ültesse be a város. A tarack igen jól köt és messzeágazó gyökerei vannak. Ha most tarackmaggal beszórnák a Mars-tér egyik felét, akkor néhány hét múlva már a E iacot is meglehetne ott tartani, mert a tarackal begyepesitett földet, még nagyobb esőzés idején sem vágja fel a kocsikerék. A tarackozás viszont nem késleltetné a Mars-tér kikövezésének megkezdését, mert a túlsó rész kövezhető volna és amikor ott elkészültek a kövezéssel ,át lehetne telepíteni a kocsipiacot a kikövezett oldalra. A tarackozás a gazdák véleménye szerint egészen jelentéktelen összegébe kerülne a városnak és ezzel egyelőre ideiglenesen bár, de meg volna oldva a Mars-téri kocsipiac problémája, esős-havas időben is. Kéthly Anna beszéde a nemzeti egységről, a dolgozók életéről, az egyetem kérdéséről és Szeged problémáiról — „Kuiturcélokra fordított egyetlen fillér sem volt felesleges" Esztergályos János és Buchínger Manó felszólalásai a vasárnapi beszámológyülésen (A Délmagyarország munkatársától.) Kéthly Anna, Szeged szociáldemokrata országgyűlési képviselője vasárnap délelőtt beszámoló beszédet mondott a zsúfolásig megtelt Korzó Moziban. Az ülésen résztvettek Buchínger Manó és Esztergályos János országgyűlési képviselők is. Dr. Valentiny Ágoston nyitotta meg a nagygyűlést,. majd Kéthly Anna mondotta el beszédét. — Egy évvel ezelőtt Gömbös Gyula nemzeti munkatervvel jött — mondotta — és még most egy év multán'is azt látjuk, hogy ez a munkaterv valóban terv, de munka nélkül. Egy évvel ezelőtt láttuk a nemzeti munkatervben a lármás felvonulást a nagybankok és a kartellek ellen és mit látunk most: a nagybankok és a kartellek régi hatalmukban virulnak. — TJán segitség az inségakció — folytatta —, amelyet a kormány a városok nyakába sózott, de a városok magukramaradottan még most sem tudtak megkezdeni. Vagy segitség az, hogy nem tarthatunk gyűlést, összejöveteleinket betilt iák. Segitség talán a gazdavédelem a teljesen tönkreiutott kisgazda számára, hogy most megkímélik őket a transferálástól, amikor már semmijük sincs. Segitség talán az a 125.000 pengő, amit kisipari és kiskereskedői hitelakcióra fordítanak? — Egy pengő jut belőle egy-egy iparosnak —, hallatszik a közbeszólás. — Segitség talán a hadikölcsön-segély, melyet megszükitettek. A nyugdíjtörvény sem más, mint a hatalom uj fegyvere azon tisztviselők ellen, akiket ki akar emelni a helyükből. Ilyen egyszerűen a fiatalok, a munkanélküliek és a tisztviselők kérdését elintézni nem lehet. — De ez mind nem fontos — mondotta Kéthly Anna —, legfontosabb a nemzeti egység, melyet párteélokra sajátítottak ki. Pedig bármit csinálnak, a lakosság osztályokra, foglalkozási ágakra tagozódik. A politika oldala ennek az egység-szervezésnek szintén arra mutat, hogy nem lehet az egységet összehozni. Ami most folyik, az nem a nemzet egysége, hanem egy párt alakítása hatalmi eszközök segítségével. De ezzel a hatalmi eszközzel nem pártot kell alakitani, hanem elviselhetővé kell tenni a dolgozók életét. Ami most folyik nálunk, az nem egyéb, mint a fasizmus és a nácizmus utánzása, ,,magyarruhás-alapon. De kérdezheti mindenki, kinek a pénzéből folyik ez a pártszervezési mozgalom. Ezt is megvilágítja a következő eset, amely Mindszent községben történt meg a közelnápokban. — A mindszenti építőmunkások szüreti mulatságot akartak rendezni. Minden évben megrendezik ezt a mulatságot és most is előzetesen bejelentették a hatóságnak. A mindszenti főszolgabíró: Szőke Sándor csak ugy adott engedélyt a mulatság megtartására, ha a munkások a bevétel 50 százalékát a nemzeti egység pártszervezésére adják... A mulatságo1 meg is tartották és véletlenül, vagy szerencsére deficittel végződött. A mindszenti főbíró azonban nem vállalta a deficit felét. — Keleteurópában most divat a diktatúra Kiskorú népek és kiskorú diktátorok divatja van. S bennünket is gyámságban akarnak tartani, mert még nem vagyunk szerintük eléggé érettek. De az a csönd, amely a keleteurópai országokban látszik, csak látszólago®, mert ezek a népek innen áttekintenek a szomszéd északi országokba, ahol valóban csöndben és nyugalomba élnek az emberek. Mindenütt a dolgozók igazi akarata érvényesül. — Két speciális szegedi kérdéssel is kívánok foglalkozni — mondotta ezután Kéthly Anna. Az egyik az egyetem kérdése. Nekünk szociáldemokratáknak az az álláspontunk, hogy az elméleti és gyakorlati tudást meg kell adni azoknak, akik tanulni akarnak. Ma a munkásifjuságnak alig van ideje arra, hogy a felnőtt kor feladatár felkészüljön mert 12—14 éves korában már dolgoznia kell munkanélküli apja helyett. Az egyetemi oktatás ellen most harcolnak és takarékossági jelszavakra hivatkoznak. Mi azt mondjuk, hogy az egyetemi szelekciónál nem a rangnak, hanem a tudásnak a szelekcióját kell alkalmazni. — Nem bocsájtható meg, hogy a különleges szerepet betöltő, nagy felkészültségű szegedi egyetemhez nyúljanak. Mi nem tehetünk róla, hogy Hóman ur idegeskedik, miért nem idegeskedik akkor, amikor egyéb minisztériumok költségvetésének csökkentését követeljük. Mi azt mondjuk, hogy kuiturcélokra fordított egyetlen fillér sem volt felesleges. — Ha le akarnak sülyesztenl egy kulturállamot balkáni nívójára, akkor el kell 'őrölni az egyetemeket, de akik kulturfölényrői szavalnak, azok nem tehetik ezt. Az egyetem jiem lehet diplomatagyár, azt mi is vall juk, de nem lehet belépőjegy sem azoknak, akiknek a hátukmegett rang és összeköttetés van. Sok az arra érdemes, tehetséges szegény ifjú, akik számára nyitva kell tartani az egyelem valamennyi kapuját. Kéthly Anna ezután a paprikakérdésről beszélt: — A tavasszal interpelláltam a paprikattgyben és ezzel megindítottam egy harcot a monopóliumterv ellen. Az esemenyek igazoltak, Most ugylátszik elejtették a tervét, vagy egyelőre alszik, de most újból kisértenek a burgonyamonopóliummal, meg a csokoládé menopólizálásával. Beszédét azzal fejezte be, hogy az Interparlamentáris Unió elhatározta, hogy ki fogja zárni soraiból azokat a parlamenteket, amelyeket nem a titkos választójog alapján hoztak össze. A hosszantartó lilkes tapssal fogadotí beszámoló után Esztergályos János mondott beszédet. — Kétféle eszközökkel dolgozik még ma is a reakció, — mondotta. Az egyik nyers, durva és kegyetlen, a másik eszköz, hogy jól vasalt nadrágos urak kiállanak a porondra és gyönyörűen beszélnek. Ugy van megfogalmazva a beszéd, hogy az elkeseredtt dolgozóknak tessen. A cél az, elfeledtetni a keservet, elaltatni a kétségbeesést. De hol a boldogság, mit tettek 10 év alatt? Irtózatos összegű adósságot csináltak és mire költötték: Lillafüredre, 360.000 pengős angol csődörre, tyukkölcsönt adtak és borházakat nyitottak a külföldön olyan egyéneknek, akik a bort csak „hosszulépésből" ismerték. Tiz év után az utód uj stílust hozott be, első cselekedete az volt, hogy beszédet mondott a rádióba, olyant, ami fülnek és szívnek jólesett. S most egy év után mi van: talán megszűntek a kartellek, van ára a terménynek, van tán munka és nincs talán munkanélküliség? , . Statisztikát ismertetett ezután, amely szerint Magyarországon a legnagyobb az adókvóta. Buchínger Manó beszélt ezután. Főként külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. f — A helyzet igen komoly, — mondotta. Latszik ez a gyakori utazgatásból is. — A hitlerizmus és fasizmus olyan kormányzati rendszer — mondotta —, amely a világ népét a történelemben példa nélkül álló veszedelembe sodorja. Mialatt Berlinben eljátszák a Reichstag félgyujtásának komédiáját azalatt felgyújtják az egész világot. Befejezésül arról beszélt, hogy a jelensegekből mégis arra lehet következtetni, hogy a világpolitikában rövidesen enyhülés fog bekövetkezni. . Délután Kéthly Anna Szentmihalyteleken tartott beszámolot, amelyet a tanyaiak nagy tömege hallgatott végig és lelkesen ünnepelte a képviselőt. DIVAT Cl PÖK már pengőért kaphatók Tábor ucca 7/b. szám alatt. Nagy válaszlék gyermekclpökbea 2Í8