Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-14 / 258. szám

T<333 november Ti: DeCBíSG/A'RO'RSZnG ,5 Préh a köves és a Mars-téren (A Délmagyarország munkatársától.) Ta­valy azzal a célzattal helyezték át a Mars-tér­re a kocsipiacot, hogy a Nagykörutat és a pia­cokra betorkoló uccákat mentesítsék a tanyai kocsik forgalmától. Pár hete azonban, amióta az esős időjárás bekövetkezett, a Mars-térre nem engedik a tanyai kocsikat, mert a tér már a legkisebb esőtől is, valóságos sártenger­ré változik. Hetipiacok alkalmával, a vámka­puk statisztikája szerint 3500—4000 tanyai ko­csi jön be Szegedre és a Nagykörúton' Í Kál­vária-uttól, fel egészen a Tiszapartig, ütik fel táborhelyüket. A Mars-tér pedig üresen áll, a piacbiztosok és a helypénzszedők szigorúan ügyelnek arra, hogy a térre ne menjen ko­csi, mert a megázott földet felvágná a kocsike­rék. A tanyaiak, lőkép, akik kocsin hozzák be Szegedre a terményeiket értékesítés végett, sehogyan sincsenek megelégedve azzal a hely­zettel, hogy ha egyik héten jó idő van, akkor a Mars-téren árusíthassanak, ha pedig esős az idő, akkor a Nagykörútra küldik őket. Ezen az állapoton változtatni lehetne a Mars-tér ki­kövezésével, erre azonban a városnak nincsen fedezete. Most a gazdák megnyugtatására mé­gis előkészületet tett a város a kövezésre és a Mars-térnek az északi oldalán hozzákezdtek a kövezéshez. Néhány négyzetméternyi területen, próbaképpen kikövezik a teret, hogy megállapítsák azt, melyik kövezés felelne meg a legjobban. Kétféle kövezéssel próbálkoznak, a kiskockával és a nagyobb terméskövekkel való kövezéssel. A próba tehát rövidesen meg­lesz a Mars-téren, arról azonban még szó sincs, hogy mikor kerül majd sor a tulajdon­képen i kövezésre. A gazdák körében el vannak arra határoz­va, hogy a Mars-tér kövezésének kérdését ál­landóan felszínen tartják és a legközelebbi köz­gyűlésen interpellálni fognak emiatt. Többen azt is fogják indítványozni, hogy addig is, míg a kövezésre sor kerül, a Mars-tér egyik felet tarackkal ültesse be a város. A tarack igen jól köt és messzeágazó gyökerei vannak. Ha most tarackmaggal beszórnák a Mars-tér egyik felét, akkor néhány hét múlva már a E iacot is meglehetne ott tartani, mert a tarack­al begyepesitett földet, még nagyobb esőzés idején sem vágja fel a kocsikerék. A taracko­zás viszont nem késleltetné a Mars-tér kikö­vezésének megkezdését, mert a túlsó rész kö­vezhető volna és amikor ott elkészültek a kö­vezéssel ,át lehetne telepíteni a kocsipiacot a kikövezett oldalra. A tarackozás a gazdák véleménye szerint egészen jelentéktelen összegébe kerülne a vá­rosnak és ezzel egyelőre ideiglenesen bár, de meg volna oldva a Mars-téri kocsipiac pro­blémája, esős-havas időben is. Kéthly Anna beszéde a nemzeti egységről, a dolgozók életéről, az egyetem kérdéséről és Szeged problémáiról — „Kuiturcélokra fordított egyetlen fillér sem volt felesleges" Esztergályos János és Buchínger Manó felszólalásai a vasárnapi beszámológyülésen (A Délmagyarország munkatársától.) Kéthly Anna, Szeged szociáldemokrata országgyűlési képviselője vasárnap délelőtt beszámoló beszé­det mondott a zsúfolásig megtelt Korzó Mozi­ban. Az ülésen résztvettek Buchínger Manó és Esztergályos János országgyűlési képvise­lők is. Dr. Valentiny Ágoston nyitotta meg a nagy­gyűlést,. majd Kéthly Anna mondotta el beszédét. — Egy évvel ezelőtt Gömbös Gyula nemzeti munkatervvel jött — mondotta — és még most egy év multán'is azt látjuk, hogy ez a munka­terv valóban terv, de munka nélkül. Egy év­vel ezelőtt láttuk a nemzeti munkatervben a lármás felvonulást a nagybankok és a kar­tellek ellen és mit látunk most: a nagybankok és a kartellek régi hatalmukban virulnak. — TJán segitség az inségakció — folytatta —, amelyet a kormány a városok nyakába só­zott, de a városok magukramaradottan még most sem tudtak megkezdeni. Vagy segitség az, hogy nem tarthatunk gyűlést, összejövete­leinket betilt iák. Segitség talán a gazdavéde­lem a teljesen tönkreiutott kisgazda számára, hogy most megkímélik őket a transferálástól, amikor már semmijük sincs. Segitség talán az a 125.000 pengő, amit kisipari és kiskereskedői hitelakcióra fordítanak? — Egy pengő jut belőle egy-egy iparosnak —, hallatszik a közbeszólás. — Segitség talán a hadikölcsön-segély, melyet megszükitettek. A nyugdíjtörvény sem más, mint a hatalom uj fegyvere azon tisztviselők ellen, akiket ki akar emelni a he­lyükből. Ilyen egyszerűen a fiatalok, a munka­nélküliek és a tisztviselők kérdését elintézni nem lehet. — De ez mind nem fontos — mondotta Kéthly Anna —, legfontosabb a nemzeti egy­ség, melyet párteélokra sajátítottak ki. Pedig bármit csinálnak, a lakosság osztályokra, fog­lalkozási ágakra tagozódik. A politika oldala ennek az egység-szervezésnek szintén arra mu­tat, hogy nem lehet az egységet összehozni. Ami most folyik, az nem a nemzet egysége, hanem egy párt alakítása hatalmi eszközök segítségével. De ezzel a hatalmi eszközzel nem pártot kell alakitani, hanem el­viselhetővé kell tenni a dolgozók életét. Ami most folyik nálunk, az nem egyéb, mint a fasizmus és a nácizmus utánzása, ,,magyar­ruhás-alapon. De kérdezheti mindenki, kinek a pénzéből folyik ez a pártszervezési mozga­lom. Ezt is megvilágítja a következő eset, amely Mindszent községben történt meg a közelná­pokban. — A mindszenti építőmunkások szüreti mu­latságot akartak rendezni. Minden évben meg­rendezik ezt a mulatságot és most is előzetesen bejelentették a hatóságnak. A mindszenti fő­szolgabíró: Szőke Sándor csak ugy adott en­gedélyt a mulatság megtartására, ha a munká­sok a bevétel 50 százalékát a nemzeti egység pártszervezésére adják... A mulatságo1 meg is tartották és véletlenül, vagy szerencsére deficittel végződött. A mindszenti főbíró azon­ban nem vállalta a deficit felét. — Keleteurópában most divat a diktatúra Kiskorú népek és kiskorú diktátorok divatja van. S bennünket is gyámságban akarnak tartani, mert még nem vagyunk szerintük elég­gé érettek. De az a csönd, amely a keleteuró­pai országokban látszik, csak látszólago®, mert ezek a népek innen áttekintenek a szomszéd északi országokba, ahol valóban csöndben és nyugalomba élnek az emberek. Mindenütt a dolgozók igazi akarata érvényesül. — Két speciális szegedi kérdéssel is kívánok foglalkozni — mondotta ezután Kéthly Anna. Az egyik az egyetem kérdése. Nekünk szociáldemokratáknak az az álláspon­tunk, hogy az elméleti és gyakorlati tudást meg kell adni azoknak, akik tanulni akarnak. Ma a munkásifjuságnak alig van ideje arra, hogy a felnőtt kor feladatár felkészüljön mert 12—14 éves korában már dolgoznia kell mun­kanélküli apja helyett. Az egyetemi oktatás ellen most harcolnak és takarékossági jelsza­vakra hivatkoznak. Mi azt mondjuk, hogy az egyetemi szelekciónál nem a rangnak, hanem a tudásnak a szelekcióját kell alkalmazni. — Nem bocsájtható meg, hogy a különleges szerepet betöltő, nagy felkészültségű szegedi egyetemhez nyúljanak. Mi nem tehetünk ró­la, hogy Hóman ur idegeskedik, miért nem idegeskedik akkor, amikor egyéb miniszté­riumok költségvetésének csökkentését köve­teljük. Mi azt mondjuk, hogy kuiturcélokra fordított egyetlen fillér sem volt felesleges. — Ha le akarnak sülyesztenl egy kulturál­lamot balkáni nívójára, akkor el kell 'őrölni az egyetemeket, de akik kulturfölényrői sza­valnak, azok nem tehetik ezt. Az egyetem jiem lehet diplomatagyár, azt mi is vall juk, de nem lehet belépőjegy sem azoknak, akiknek a há­tukmegett rang és összeköttetés van. Sok az arra érdemes, tehetséges szegény ifjú, akik számára nyitva kell tartani az egyelem vala­mennyi kapuját. Kéthly Anna ezután a paprikakérdésről beszélt: — A tavasszal interpelláltam a paprikattgy­ben és ezzel megindítottam egy harcot a mo­nopóliumterv ellen. Az esemenyek igazoltak, Most ugylátszik elejtették a tervét, vagy egye­lőre alszik, de most újból kisértenek a burgo­nyamonopóliummal, meg a csokoládé menopó­lizálásával. Beszédét azzal fejezte be, hogy az Interparlamentáris Unió elhatározta, hogy ki fogja zárni soraiból azokat a parlamenteket, amelyeket nem a titkos választójog alapján hoztak össze. A hosszantartó lilkes tapssal fogadotí beszá­moló után Esztergályos János mondott beszédet. — Kétféle eszközökkel dolgozik még ma is a reakció, — mondotta. Az egyik nyers, durva és kegyetlen, a másik eszköz, hogy jól vasalt nadrágos urak kiállanak a porondra és gyö­nyörűen beszélnek. Ugy van megfogalmazva a beszéd, hogy az elkeseredtt dolgozóknak tes­sen. A cél az, elfeledtetni a keservet, elaltatni a kétségbeesést. De hol a boldogság, mit tettek 10 év alatt? Irtózatos összegű adósságot csi­náltak és mire költötték: Lillafüredre, 360.000 pengős angol csődörre, tyukkölcsönt adtak és borházakat nyitottak a külföldön olyan egyé­neknek, akik a bort csak „hosszulépésből" is­merték. Tiz év után az utód uj stílust hozott be, első cselekedete az volt, hogy beszédet mon­dott a rádióba, olyant, ami fülnek és szívnek jólesett. S most egy év után mi van: talán megszűntek a kartellek, van ára a termény­nek, van tán munka és nincs talán munkanél­küliség? , . Statisztikát ismertetett ezután, amely szerint Magyarországon a legnagyobb az adókvóta. Buchínger Manó beszélt ezután. Főként külpolitikai kérdések­kel foglalkozott. f — A helyzet igen komoly, — mondotta. Lat­szik ez a gyakori utazgatásból is. — A hitlerizmus és fasizmus olyan kormány­zati rendszer — mondotta —, amely a világ né­pét a történelemben példa nélkül álló vesze­delembe sodorja. Mialatt Berlinben eljátszák a Reichstag félgyujtásának komédiáját az­alatt felgyújtják az egész világot. Befejezésül arról beszélt, hogy a jelensegek­ből mégis arra lehet következtetni, hogy a világpolitikában rövidesen enyhülés fog bekö­vetkezni. . Délután Kéthly Anna Szentmihalyteleken tartott beszámolot, amelyet a tanyaiak nagy tömege hallgatott végig és lelkesen ünnepelte a képviselőt. DIVAT Cl PÖK már pengőért kaphatók Tábor ucca 7/b. szám alatt. Nagy válaszlék gyermekclpökbea 2Í8

Next

/
Oldalképek
Tartalom