Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-14 / 258. szám

MAGYARORSZÁG SZEGED, SzerkMttOMo! Somogyi ncca S2.Lem. Telefon: 2303.'Kladóhlvalal, kmcMnktinyriar ét legyiroda Aradi neoa 8. Telefon i 13«Ofl, •» Nyomda > LHw Lln«< ncca lO. Telefon i 13^o6. TAvlrmi ét levélcím t Pélmanxarongftj Szeged Szegedi Hét — Nemzeti Munkahét Az első Nemzeti Munkahét megnyílt, természetesen Pesten s megint megindult Pest felé, ahol másfél millió magyar lakik, hét millió magyar vándorlása. Ma sem akarjuk vitatni azokat az előnyöket, sok köztük a helyzeti előny, amelyek a fővárost minden országban megilletik. Magyarországon is. Nem akarjuk a parlamentet, amely valamikor, akkor azonban más elnevezés alatt, Pozsonyban ülésezett, a Hortobágyra áthelyeztetni. Nem szívesen vinnők le Pécsre a pesti klinikákat, pedig Pécsett ideiglenes épületekben lehetne őket elhelyezni, míg Pesten csak klinikai célokra épült és csak klinikai célokra kiválóan felszerelt épületekben vannak elhelyezve. Nem akarjuk odadni a Kúriát se Bajának, se Kecskemétnek s nem célunk Tokajon újraépíteni a tőzsdét. A műegyetemet jó helyen tudjuk a Duna budai oldalán, a pesti Ítélőtáblát nem szántuk Szentesnek s Dorozsmának az utóbbi két évtizedben befutott nagyszerű fejlődését — Szegedet mint elővárost gyűrte maga elé, vagy, ha ugy jobban tetszik, maga alá, — nem azzal tetőznők be, hogy letelepitenők a nyakas kunok kétes örömére a pesti kereskedelmi muzeumot, az Iparcsarnokot, ahol most a Nemzeti Hét kiállításai tömegeinek és a kereskedelmi és iparkamarát. Szent István ünnepét is meghagynék a fővárosnak és sose vitatnánk jogát a nemzetközi kiállításhoz. De az olasz főváros mellett ott van világfiirü szabadtéri előadásaival a százezer lakosú Verona. Ki vitatná a Scala elsőségét s Milanónak a kereskedelmi élet terén való vezető szerepét? A leghíresebb olasz képtár sem a Főváros nevezetességeit gyarapítja. Ausztriában kinek jutna eszébe, hogy Salzburgnak konkurrenciát csináljon? Leépitették-e Innsbruck egyetemét s elhanyagolják-e Ischlt, amiért széles utjain ismert jellegzetes kellékeivel nem baktat már végig az udvari fogat Ferenc Józseffel? Aláássák-e Berlin pozícióját a lipcsei vásárok, a német földön páratlan müncheni képtárak, a gyárak Frankfurtban, a hajók Hamburgban: a passiójátékok Oberammergauban és a GoeVhe-kultusz Weimarban? Ártalmára lenne-e Pestnek, ha Szeged szabadtéri játékok tekintetében európaszerte akkreditált város lenne s h a évenkint egyszer, akár kora tavasszal, akár késő ősszel juttatnának még egy idegenforgalmi hetet nekünk, az országos segélyforrásoknak és támogatásoknak ugyanazzal a bőségével, amellyel mindig ott állnak — szinte mondanunk se kellene — a sokkal nagyobb, sokkal erősebb, sokkal könnyebb helyzetben lankadatlankodó, eredményt sokkal könnyebben kiverekedni tudó Budapest mellett? Ártalmunkra lenne-e, ha olyan gazdasági, idegenforgalmi és kultúrpolitikát kezdenénk el folytatni, amely azt eredményezné, hogy megszűnne az az Európában meggyökeresedett hit, hogy úgyszólván egy megyéből és egyetlen városból áll az egész ország? A Szegedi Hétnek a szabadtéri játékoktól függetlenül is voltak sikerei. A szabadtéri játékok hatalmas apparátusát más kezek mozgatták, mint a Szegedi Hét soíckal szerényebb szerkezetét. A kettőt nem szabad összetéveszteni. Viszont az egyik sikereitől nem szabad elhomályosulni hagyni a másik érdemeit. Kedd, 1933 nov. 14. Ára 12 ffllér,^ IX. évfolyam, ¿56. sz: A Szegedi Hét urai, ugy halljuk, ép a mult héten üléseztek. Azt is halljuk, hogy a Szegedi Hét megismétlése és körülbelül az idei dátum mellett döntöttek. Szegedérde kéb e n akkor is beszélni kellene erről a dátumról, ha nem jöttek volna közbe olyan égető aktualitások, amelyeket a tanácskozáson résztvevő közéleti kiválóságoknak meg kellett volna fontolniok. Ami azonban késik, nem múlik. Ha csak el nem múlik. Késztesse ez a meggondolás gyors cselekvésre a hatóság urait is és rajtuk kivül mindazokat, akiknek esetleg vállalniok kell a felelősséget azért, mert elmulasztottak egy nagyon kedvező alkalmat a város idegenforgalmi és kultúréletének élénkítésére. A Nemzeti Munkahét a nemzet hete lesz. Bejárják vele az országot. Ez már el van határozva. Mi itthon egymás között nem vitatkozhatunk a jogcim fölött. Azok között, akik ebben a városban laknak, nem lehet nézeteltérés atekintetben, hogy a Nemzeti Munka(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pá" risból jelentik: Sarraut miniszterelnök és PaulBoncoür külügyminiszter kedden este nagy beszédben ismertetik a francia kormány álláspontját a németországi szavazás eredménye ügyében. Beavatott politikai körökben nagyhorderejű kijelentéseket várnak. Londoni jelentés szerint az angol közvélemény érdeklődésének előterében az a kérdés áll, milyen következtetéseket akar most levonni a német kormány. Elsősorban belpolitikai (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A szabadelvű párt hétfőn este tartotta évadnyitó vacsoráját, amelyen Rassay Károly nagyobb beszédet mondott Rassay elsősorban a vasárnapi eseményekről beszélt. — Ezt nemzetet nem kell a munka szeretetére biztatni — mondotta többek között —, sokkal nagyobb tanítómester, a szerencsétlenség és a kényszerűség tanította meg arra. Amire a nemzet fiainak szükségük van, az a kenyérkereset lehetőségeinek biztosítása és olyan kormányzati politika, amely lehetővé teszi, hogy legalább azok hangoztassák munkájuk eredményét, akiknek a végzet hagyott valami munkát. A miniszterelnök ur sajnos mellőzte e két fontos kérdés taglálását. Ehelyett a politika, sőt a pártpolitika terére ment át. A Nemzeti Munkahét a TESz rendezésében a pártpolitikának és a személyi kultusznak vált eszközévé és az egységes párt jelvényét egyszerűen a nemzeti munka és a nemzeti egység jelvényének deklarálták, sőt, a pártpolitika érdekében a hivatali befolyást és az állami kedvezményeket is igénybe vették. ELŐFIZETÉSI Havonta helyben 3.ZO. Vidéken ét Bndapetten S.OO.kUlfllldOn 0.-40 pengd. * Egyes tzAm Ara hétköznap 12, vo»6r- é» Ünnepnap ZO flll. Hírdeléíek lelvétele farlta szerint. Megfe~ leni te hétffl kivételével naponta reggel hetet a jövő évben a második városba n kell rendezni. A második Nemzeti Munkahetet a második városban. Meg vagyunk győződve róla, hogy a vezető tényezők nagytöbbségének is ez lesz az álláspontja. D e idejében jelentkezzen Szeged az érveivel és az igényeivel. Inkább tegnap, mint ma. Az viszont képtelenség, hogy augusztus végén, szeptember elején Szegedi Hét, november elején Nemzeti Munkahét legyen. Doktrínákból a városok se tudnak megélni. Kizárólag helyi doktrínákból legkevésbé. A Szegedi Hét arányai az aktualitás, az alkalom és a rendelkezésre adott eszközök szerint változhatnak. Nem lesz kárunkra, ha jövőre országos méretüekké duzzadnak. S ha átmenetileg egy évre, azért, hogy megint országos események színhelyévé varázsolódjék Szeged, most már nemcsak jellegében, hanem a nevében is meglesz a munka szó s a Szegedi jelzőt fölcseréli a Nemzeti -vei. következményekkel számolnak és azt hiszik, hogy a választási győzelem után most szabaddá vált az ut a már régóta tervezett alkotmány reform számára. Hitler kétségkívül hozzálát a birodalom centralizálásához és megszünteti az egyes német tartományokat. A külpolitikai következményeket illetőleg az a vélemény, hogy a német kormány nem akar uj lépéseket tenni a leszerelés kérdésében. Sokkal valószínűbb, hogy Mussolini próbál majd közvetíteni Németország és a nyugati hatalmak kőzött. Rassay ezután a nemzeti egység gondolatáról beszélt és azt mondotta, hogy gróf Károlyi Gyula hirdette először a nemzeti összefogást. Akik vele szemben állottak, az Gömbös Gyula és jelenlegi pártjának oszlopos tagjai voltak. Gömbös Gyula kormányra lépése után rövid idő múlva átvette a gondolatot, annak igazi tartalma nélkül. Az ő kezében a nemzeti egység csak jelszó maradt, amellyel fedezni akarja diktatórikus törekvéseit. A miniszterelnök a vasárnapi gyűlésen a titkos választójog követelését nyíltan elutasította azzal, hogy neki nem kell az általános és titkos demokrácia, a nyugati demokrácia, a gerstli-demokrácia, amely mindenütt a világon lealkonyodóban van. Ez a kijelentés világosan mutatja, hogy a miniszterelnök ur a nemzeti egység gondolatának olyan értelmezést ad, amely megtagadja azokat az alkotmányos alapokat, amelyeken ma a parlmentáris államkormányzat felépül. Gondolja-e a miniszterelnök ur, hogy az ilyen megállapítás. — összefogva Paris és CondLon választól a némel válassziásra Rassay Károly nagy beszéde az alkotmányos kormányzásról Eles kritika a diktatórikus törekvések leplezéséről