Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-03 / 249. szám

DELMAGYflKOKSZáG SZEGED, ScwketsUMg! Somogyi neca Z2.Lem. Telefont »3-33.'KlndóhlTBlul, kmcMnkOnyrlAr «• legyboda • Aradi uooo 8. Telefon : 13—OO. — Nyomda i IBw ¡.lortt ncca 19. Telefon t 13^oA. TArtrnM é* IcTÉIcIm • lléUnoiiyaronz&a. Sseg ed Péniek, 1933 nov. 3. Áro 12 mi ér ^ IX. évfolyam, ¿47. sz. ELŐFIZETÉS: Haronte helyben 3^0. Vidéken M Badapetieo 3.00, lcUItOldttn pengd. * Egyet ixAm Ara h«tk«znap ÍZ, vníAr- «• Ünnepnap ZOIII1. Hlrdeléíek Iclv«ele laxlla *zerlnt Megt e letútc héttd klT«tel«vel naponta regge fflő tisztelettel meghívjuk a kultuszminiszter urat, néhai Klebelsberg Kunó gróf örökösét a magyar kultura szellemi és anyagi kincsinek örizésében és megőrzésében, hogy látogasson el Szegedre. Ritkán volt szerencsénk hozzá megboldogult és nagynevű előde legszebb alkotásainak színhelyén, talán ennek kell tulajdonitanunk, hogy nem tud teljesen együtt érezni velünk és nem tud belehelyezkedni ennek a sorsában szerencsétlen városnak lelkivilágába;. A személyes érintkezés sokat le szokott csiszolni az írás és nyomtatott betű nyilatkozatainak érdességéből s ha ebben az esetben is a szembenálló felek találkoztak volna egymással, talán nem lett volna szükség azoknak az előkelő állású uraknak védekező kijelentéseire, melyeket a kultuszminiszter ur Debrecen és Pécs vállának megveregetése után ildomtalanoknak minősített. Nagyon szeretnők azonban, ha e kölcsönös nyilatkozatoknak elhangzása után, melyeket talán szokatlanságuknál fogva jegyeznek majd fel a krónikások a magyar kultúrtörténet annálesei számára, a kultuszminiszter ur, mint kiváló történetíró, akinek kétségtelenül van érzéke a történelmi hagyományok iránt, követné Mátyás király példáját és inkognitóban, egy érdeklődő idegennek álruhájában jelennék meg a hűséges polgárok körében. Minden egyébtől eltekintve, ilyen látogatásnak vannak különböző gyakorlati előnyei. Egyik oldalról sem kellene tartani a feszélyezettségtől, amelynek némi nyomát bizonyára még a legtárgyilagosabb álláspont mellett sem lehetne kikapcsolni a történtek után. Viszont biztosak vagyunk benne, hogy igy és ezen a módon a kultuszminiszter ur száz százalékos őszinteségü véleményeket kapna az egyetem kérdésében és megismerhetné azokat a különleges szempontokat, amelyek egész Szegedet pártkülönbség nélkül, ismeretes egyöntetű állásfoglalására késztették. A vitában, amely Szeged és a kultuszminiszter ur között felmerült, a miniszter ur felfogása szerint a szegediek a máskülönben jogosultnak látszó lokálpatriotizmus érveit hangoztatják, míg ő — ismét saját meggyőződése szerint, — az egyetemes nemzeti érdekeket képviseli. Szabad-e a tételnek ilyetén felállítása mellett még csak feltételezni is azt, hogy a nemzeti szempontok háttérbe szoruljanak a helyiek mellett s az állam olyan terheket vállaljon magára, amelyek csak Szeged érdekeit szolgálják? Bizonyára nem. A szegediek felfogása szerint azonban a kérdés nem igy áll. A szegediek azt vallják az igazság tudatától fűtött őszinte meggyőződéssel, hogy mikor ragaszkodnak egyetemük változatlan fenntartásához, ők nem szegedi érdeket képviselnek, hanem az egész Alföld kulturális igényeinek kielégítését keresik. Hogy pedig ezek a kulturális igények fennforognak, azt az az egyetlen szám mindennél ékesebben bizonyítja, hogy a szegedi egyetem hallgatóinak száma egymagában majdnem annyi, mint a másik két vidéki egyetemé együttvéve. A kultuszminiszter ur szavaival éive, koncedáljuk, hogy a másik két város megérett arra, hogy egyeteme legyen. A számok azonban Szeged mellett bizonyítanak és Szeged, amely tisztelettel bátorkodik maga számára is az ¡érettséget reklamálni, emellett még a szükEllentéteit az n| francia kormángban a pftiznggl szanálás Körül Válság fenoegett a Sarrant-hormdiigt S

[idapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pá1 jelentik: A Sarraut-kormány tagjai között súlyos nézeteltérések merültek fel a pénzügyi szanálás kérdésében ugy, hogy beavatott körökben nem tartják kizártnak, az ujabb kormányválságot. B o n n e t pénzügyminiszter és Garday költségvetési miniszter nem tudnak megegyezni egymással a szanálási program tekintetében és ezzel magyarázható az is, hogy a kormányprogram pénzügyi része még mindig nem készült el, pedig Sarraut pénteken délután már a kamara elé kíván lépni programjával. A kormány valószínűleg ahhoz a megoldáshoz lesz kénytelen folyamodni, hogy a kormányprogram pénzügypolitikai részeben csak nagy általánosságra szorítkozik és inkább az aktuális bel- és külpolitikai kérdésekre fekteti a fősúlyt Valuta-fegyverszünet Amerika és Anglia között (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Anglia és Amerika között csütörtökön létrejött az első valutafegyverszfineti egyezmény. A Federal Reserve Bank of Newyork és az Angol Bank ideiglenes megállapodást kötött, amelynek az a célja, hogy megakadályozza a dollár és a font nyiltharcának a kitörését. Az Angol "IBank semlegességre kötelezte magát az amerikai jegybankkal szemben és megígérte, hogy nem foganatosít semmiféle ellenintézkedést az amerikai aranyvásárlások megakadályozására mindaddig, amíg az amerikai aranyvásárlások nem sértik Anglia érdekeit A londoni tőzsdén elterjedt hírek szerint hasonló megegyezés várható a francia frankkal is. A csütörtökre beharangozott amerikai aranyvásárlások elmaradtak. A Kisantant elismeri Szovfeíoroszorszőgot (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Prágából jelentik: B e n e s külügyminiszter csütörtökön bejelentette a szenátusban, hogy Csehország rövidesen felveszi a normális gazdasági és politikai kapcsolatokat Szovjetoroszországgal. Benes kijelentését politikai körökben ugy értik, hogy Csehország a legrövidebb idén belül hivatalosan elismeri Szovjet Megerősíti ezt a hírt az a moszkvai jelentés is, hogy a Szovjet kormányhoz közelálló körökben most már bizonyosra veszik, hogy a három kísantantállam a legközelebbi jövőben bejelenti Szovjetoroszország elismerését és együttes követséget állit fel Moszkvában. ségszerüséget is fokozottan tudja sorompóba állítani. A helyi szempontok és az érzelmi momentumok, amelyekről egy inkognito látogatás során kiválóan lehetne meggyőzést szerezni, csak az említett általános szempont után jöhetnek tekintetbe. Ezeknek a helyi szempontoknak is van azonban némi érdekességük. A helyszínen szerzett impressziók kétségtelenül alkalmasak bizonyos összehasonlitó természetű megfigyelések kiváltására. Tudomást szerezhetne például a kultuszminiszter ur arról, hogy az egyetem épségéért viaskodó feliratában milyen kinos óvatossággal került el a hivatalos város minden utalást a másik két egyetemi város viszonyaira, nehogy azt a színezetet váltsa ki, mintha azoktól sajnálná a tudományos oktatás bármely karát, intézményét és eszközét. Pedig némi joggal utalhatott volna a város arra, hogy az egyetemért ő hozta a legnagyobb áldozatot. Az egyetemi épületeket és klinikákat Szeged nem ingyen kapta, hanem a kisajátítási és építési költségek fele részével váltotta meg. Áldozatokat vállalt, az utódok vállát is terhelő költségekbe verte magát, mert azt a szerződésszerű Ígéretet csillogtatták meg előtte, hogy a meglevő egyetemi épületek lesznek a zálog arra, hogy az egyetem semmi körülmények között nem hagyhatja már el Szegedet. Ezért kérdi ma minden szegedi polgár: miért kellett felépíteni a klinikákat, a többi egyetemi épületeket, ha ennek is csak annyi az eredménye, mintha semmit sem építettünk volna ? A másik helyi szempont, amelyről a kultuszminiszter ur egy inkognitó látogatás alkalmával szintén nagyon könnyen meggyőződhetik, a város utolsó félszázados történetével áll összefüggésben. Az egy Klebelsberg Kuno grófot kivéve, ennek a városnak sohasem voltak hatalmas protektorai, annál inkább voltak azonban mindig irigyei. Ötvennégy esztendő előtt egy szörnyű katasztrófa a várost eltörölte a föld szinéről s csnk az állam segítségével tudott újraépülni. Ezt az újjáépítést azonban a város nagyon drágán fizette meg. Majd öt évtizeden keresztül azzal intézték el minden jogos kívánságát, hogy az árvíz után nagyon sokat kapott, többre már nem lehet igénye. Elhallgatták ellenben, hogy akkor is, akárcsak most az egyetemnél, az állam félbehagyta a munkát s a feltöltés munkájának befejezése előtt a királyi biztosság egyszerűen becsukta a boltot. Ezért drágák ma Szeged közmüvei s ezért drágább Szegeden az építkezés, mint bárhol másutt az