Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-10 / 230. szám

DELMAGYARORSZAG szeged, 8serkoMi0*éo¡ Somogyi ucea IZ.I.em. Telefoni 23-33. ^KlndOhlTntnl, klilctankilny^Ar «* legytroda Aradi ucea S. Telelőn : 13-06. .» Nyomda i CM-w Llndl nern IO. Telefon t 13'Oft tévlrntl t* leTfttelm^ nÉlmnnTa>nw^n ií»8fle«l Nemzeti egység Csak a legmélyebb hódolattal lehet és sza­bad az államfő mezőtúri beszédét fogadni s azok az intelmek és tanácsok, melyeket Ma­gyarország kormányzója Magyarország népe elé tár, kétségtelenül a maguk teljes súlya szerint fogják megszabni a közéleti tevé­kenység irányát. Mi most csak azzal a kom­mentárral akarunk foglalkozni, mely — bi­zonyára pártpolitikai elfogultsággal, — a kormányzói beszéddel szemben nem a tisz­telettel tudomásulvevés álláspontjára helyez­kedik, hanem pártpolitikai törekvések szá­mára igyekszik a beszédből fegyvert ková­csolni. Amikor Magyarország kormányzója az élők és halottak egységéről beszélt^ akkor nem pártpolitikai célok és nem uralmi szem­pontok fogalmazták meg szavait. Ne is kísé­relje meg senki azt, aki nem akar tiszteletlen lenni az államfővel szemben, hogy szavai fölé pártpolitikai törekvések kalózzászlóját tűzze ki. A hősök, — mondotta Magyaror­szág kormányzója, — teljes egység­ben vivták ki dicsőséges győzelmüket. Ez az egység a nemzeti érdek egysége, nem pe­dig pártegység s aki ezeket a szavakat el­mondotta, annak lelkében a nemzet egyete­mes érdekét szolgáló nagy egység képe me­rülhetett fel s nem politikai párt programja. A nemzet hősei valóban teljes egységben vivták ki győzelmüket és vesztették el életü­ket, de ezek között ahősök közöttvol­tak katholikusok, reformátusok és voltak zsidók, ezek között a hősök között voltak földmives parasztok és voltak kereskedők, voltak földes­urak és voltak ipari munkások, vol­tak orvosok és ügyvédek, voltak tisztviselők, voltak közöttük Tisza István hívei és voltak Apponyi Albert választói, voltak a nemzeti állam álmodói és voltak marxisták s akik val­lásra, foglalkozásra, társadalmi osztályra, po­litikai meggyőződésre és világnézetre a leg­különbözőbb irányoknak hivei, a legtávo­libb égi tájak vándorai s a legkibékithetetle­nebb ellentétek követői voltak, azok — töké­letesen igaza van Magyarország kormányzó­jának, — teljes egységben vivták ki dicsősé­ges győzelmüket és teljes egységben vesz­tették el életüket. Ezt az egységet állítja elénk bölcsen és megfontoltan a magyar kormányzó s mi nem lehetünk engedetlenek ennek a példának ta­nításával szemben. A hős halottak egy­sége adjon példát az élők egysé­gének. Ne akarják azt, hogy az élők kö­zött tökéletesebb legyen az egvség, mint amilyen a hősi halottak között volt. Meg­győződésünk tanácsolhat bármit, vallásunk kötelezhet bármire, világszemléletünk akár­mire tanit is s osztályelhelyezkedésünk akár­mire is kényszerit: a nemzettel szem­ben kötelességünket egyformán, egyforma kötelességtudással kell leróni, mintahogy egyforma kötelességtudással és egyforma ál­dozattal rótták le azok is, akik meghaltak érte. De ez az igazság más fogalmazásban is igaz­ság marad. A nemzeti egységet ne a gondolkodás uniformizálása­b a n, ne a meggyőződés sablonjában s n e a politikai pártállás azonosságá­ban lássák. A nemzeti egység a nemzettel szemben való kötelességteljesítés egyforma Kedd, 1933 oki. 10. Ára 12 fillér IX. évfolyam, 230. sz. mértékét és egyforma áldozatkészségét Je­lenti, de nem a meggyőződésnek és nem a ártállásnak azonosságát s nem a mindenkori ormány küldetésének egyformán lelkes el­ismerését. A harctéren nem volt feleke­zeti különbség, nem volt világ­nézetiszakadéksnemvoltkülön­böző pártállás. A harctéren mindegy volt, hogy Tisza István, vagy Andrássy Gyula hive szoritotta-e kezébe a fegyvert, a harc­téren egyformán haltak meg keresztényszo­cialisták és szociáldemokraták. És ha mégis teljes és tökéletes egység volt a hősök kö­zött, akkor ez a teljes és tökéletes egység meg lehet az élők között is, ha foglalkozás, felekezet, társadalmi osztály, vagyoni helyzet, társadalmi meggyőződés el is választja őket egymástól, de ha semmi nem választja el őket a nemzettel szemben tartozó kötelesség ELŐFIZETÉSI Havonta helyben 3.2O. Vidéken e* Budapesten 3.00, kllltHldtSn 0.-40 pengd. - Egye* iMm Ara hélkOz­nap 12, vnsAr. é* Ünnepnap 20 MII. Hir­detések felvétele tarlta szerint. Megte­lenlK hetid kivételével naoonta reqael lerovásában. És még valamit. Ha sem feleke­zethez, sem foglalkozási ághoz, sem társa­dalmi meggyőződéshez, sem politikai párthoz való tartozás nem akadályozott meg senkit abban, hogy hősi életét és hősi halálát áldoz­za a nemzetnek s teremtsék meg a magyar „szentek egyességét", akkor se fele­kezete, se foglalkozása, se társadalmi felfogá­sa, se politikai párthoz tartozása miatt ne rekesszék ki az élőket sem a nemzeti egység­ből. A mezőtúri beszéd igazságát necsak a hősi halottak felé lássák be, hanem az élők felé is s ami nem volt akadálya a hősi halottak egységének, az ne lehessen akadálya az élők egységének sem. Azigazi egységnem pártegység, hanem a lélek egysége. S ezt az egységet s a nemzettel szemben való kötelességteljesitésben való egységet valljuk és telresitiük is mindenkor. Hiiler lemond Ausztria meg f)ő állásáról ? Ausztriáért és Elzászért esetébe a Saar-viáék azonnali visszacsatolását Követeli (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécs­ből jelentik: A Wiener Allgemeine Zeitung genfi táviratot közöl, amely szerint Hitler most már hajlandó lemondani Ausztria meghódítá­sáról. A távirat szerint a Népszövetség főtitkári hivatalához közelálló körökben ugv tudják, hogy Németország és Franciaország között Né­metország kezdeményezésére rövidesen tárgya­lások indulnak meg az akut politika! kérdések rendezése érdekében. Németország állítólag hajlandó ünnepélyesen lemondani ngy Ansz­triárói, mint Élzász-Lotharingiárói, amivel szemben azt követeli, hogy csatolják vissza azonnal a birodalomhoz a Saar-vidéket és ne tartsák meg az 1935-ben tervezett népszavazást. Barátság! szerződés Jugoszlávia és Törökország között Fontos megállapodás Genfben (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) Genf. böl jelentik: Törökország és Jugoszlávia kor­mánya között hétfőn délben nagyjelentőségű politikai megállapodás jött létre barátsági, dön­tőbírósági és megnemtámadási szerződés meg­kötése ügyében. Tevfik bég, török külügy­miniszter és Jeftics jugoszláv külügymi­niszter hosszabb diplomáciai előkészületek után hétfőn parafálták a szerződés szövegét. A török külügyminiszter november első napjai­ban Belgrádba utazik, ahol fényes külsőségek között fogják a megállapodást aláirni. A szer­ződés többek között fontos belpolitikai és ke­reskedelmi megállapodásokat is tartalmaz. Seiíz bécsi poigármesfer éles beszéde a DoIIfuss~kormány ellen Elkobozták az Arbeiter Zeitungot és feloszlattak egy munkásdalos-szffreíségef Bécs­osszö­(Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) bői jelentik: Az alsergrundi munkásdalo^„­vetsegnek vasárnapi ünnepségével kapcsolatban különböző feltűnést keltő mtézkedesek tör­téntek. Az ünnepségen S e i t z polgármester, az osztrák szociáldemokrata párt egvik vezére is felszólalt és élesen támadta a jelenlegi kor­mányzati rendszert. A stadionban összegyűlt többezer főnyi tömeg zajos tüntetést rendezett a szociáldemokrata párt mellett és a kormány ellen. A tüntetésnek az lett a következménye, hogy az alsergrundi mimkásdalosszövetségét hétfőn feloszlatták azzal az indokolással, hogy „tul­ment az alapszabályokban lefektetett aatködé­si körén." Seitz polgármester beszéde miatt a szociál­demokrata párt hivatalos kőnyomatosát és az Arbeiter Zeitung hétfőesti számát elkobozták azzal az indokolással, hogy „az ünnepségről irt beszámoló cikkek nyugtalanító híresztelé­seket tesznek és a lakosságot az államhatalom ellen izgatják." A kancellári hivatal az Arbeiter Zeitungtól egy hónapra megvonta az ucrai terjesztési jo­got. November 8-ig a lapot csak posta utján lehei házhoz szállítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom