Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-08 / 229. szám

delm agyakorszag SZe«ED, "^»erKSemegyl oee® ZZ.l.em. reletpn- 25-33.^KlodAh1»«l«>, tc niotOnhnnvvtAi «» leqylioda Aradi ucca S. Teleion ; 1VO®. ^ Nyom«» l-Hw Linót ncrn 1». tetetnn t IJ^o* TArlrnt' é> lrTé!clm< |;tln>«ny>»'orw»ig -rrned Parancsoljon az élet Minden tapasztalatot fel fogok használni, — mondotta ma megjelent nyilatkozatában, Mussolini, — amikor át fogom szervezni a gazdasági életet: fel fogom használni Rooseveltnek és Stalinnak tapasz­talatait is. Mussoliniról nem sok meggyőződéssel le­hetne azt állítani, hogy az empirizmus poli­tikájának képviselője, vagy hive a politikai eklekticizmusnak. Tapasztalatok, minták és sablonok nélküli Mussolini politikája, amit lehet gáncsolni s aminek lehet tapsolni, de azt alig lehet elvitatni, hogy a ma győzedel­meskedő korszellem politikai ideálját látja benne. Egyvonalű és egysíkú ez a politikai koncepció, problémák és kétségek nélkül való. Hogy a történelmi fejlődés mennyiben fogja igazolni a fasizmust, arra mindenki vi­lágszemlélete s politikai vérmérséklete sze­rint mondhatja jóslatát, de mintha Mussolini­ben több lenne a bölcseség s a politikai tá­jékozottság, mint azokban összesen, akik a tekintély uralmártak elvét a maguk tekinté­lyének uralomra emelésével akarják szolgálni. Mussolini át akarja szervezni az egész gaz­dasági életet, de nem jelszavak, hanem ta­asztalatok utmutatásai alapján, nem politi­ai dogmák, hanem az élet próbatételei nyo­mán. Még Stalin tapasztalatait is fel fogom használni, — mondotta Mussolini. Ez a pro­gram nem a fasizmus programja, ez a pro­gram nem egy és egyetlen politikai irányt, hanem a gazdasági életet ígéri szolgálni s ez a program példátadóan figyelmeztető min­denki számára, hogy a politika jelszavas kö­veteléseit kényszerítse térdre a tapasztalatok eredménye előtt. Ha Mussolini a gazdasági élet átszervezé­sében fel akarja használni a gazdaság! élet minden tapasztalatát s figyelembe akarja venni a gazdasági élet minden jelenségét, akár a kapitalista termelés, akár a köztula}­donbavett munkaeszközök produkálták az életjelenségeket, akkor talán — a Mussolini­nál kisebb legények sem kényszerithetik a gazdasági életre a maguk politikai elképze­tését. Hány uralom van ma a világon, ame­lyik a d u c e példája, vagy ösztönzése nél­kül ma még — rendészeti probléma lenne s birtokosai politikai bűncselekményekkel vá­dolva állhatnának azok előtt a birok előtt, akik most az ő nevükben Ítélkeznek. Musso­linitői necsak a tekintélyi elv tiszteletét ta­nuljuk el s necsak az egyetlen akarat jogo­sultságát, hanem az egyetlen akarat kialaku­lásának módját és rendjét is. Ha példaadójuk, ösztönzőjük, életrehivójuk, Mussolini még uralma korlátlanságának tetőpontján is hatal­masabbnak tartja az élet jelenségeit, mint a saját akaratát, akkor az epigonok se adják át magukat annak a részeg illúziónak, hogy pa­rancs lni tudnak az életnek. Nagyon kis sza­kasza az életnek az, amit a maguk képére és hasonlatosságára át tudnak alakítani a mai idők urai. Embereket szerencsétlenné, csalá­dokat földönfutókká tehetnek, a munka és kenyér évezrede? kapcsolatát megtörhetik, de az élet győzedelmesen emelkedik kísérleteik és próbálkozásaik kudarca fölé s nem ölel­heti magára azt, ami kikerülhetetlenül a pusz­tulásé. Talán méqns megfontolhatnák Mussolini szavait — Mussolini követői s a po­Vasárnap, 1933 oki. S. Ara 20 filter I*. évfolyam. 229. sz. litíka diktatúrájából kihagynák az élet dik­tatúráját. Talán mégis meggondolnák a sze­mélyes uralom hívei a személyes uralom megalapítójának tanítását s a maguk egyéni elgondolását, politikai programját, jelszavai­kat és dogmáikat keresztül szűrnék az élet tapasztalatain. Nincs senki, akinek szemé­lyes meggyőződése törvény lehet, ha az élet tapasztalatai a személyes meggyőződés igazságát nem igazolják. Nincs senki, aki a maga hitéből, szenvedélyéből, elfogultságá­ból világrendet kovácsolhatna az élet róbatétele s a tapasztalatok helytállása nél­ül. Vége van annak az időnek, amikor a vi­lágnézet, vagy politikai felfogás megszab­hatta a cselekvések irányát. Ma nincs helye a próbálkozásnak, mert minden tévedés évti­zedekre a vér és éhség fertője mellé horgo­nyozza le az emberiség haladását. Ma csak tévedhetetlenül szabad gondol­kodni éscselekedni. De ennek a csal­hatntlansépnak nincs más biztositéka. mint ELOMZETESi Havonta helyben 3.«a Vld«ken e* Bndapetlen 3.0U.kUHHIdltn 0.40 penna- ' Cgye* MAm Ara hétköz­nap 12, vasár- é* Ünnepnap 20 111!. Hir­detések felvétele larlta szerint. Meqle­lenl < h»tlft Kivételével ntnonta remél a — tapasztalatok. Az mindegy, hogy Hit­ler-e, vagy Stalin, mindegy, hogy a fehér, vagy a vörös pokol gazdagitotta-e a világot tapasztalatokkal, — ha már ezrek szenvedé­se és halála volt a tapasztalatok ára, legalább a vérnek és életnek valutájával megvásárol* tanulságok gazdagítsák, szépítsék és könnyít­sék mindannyiunk életét. S ha az élettapasztalatok — Mussolini pro­tekciójára, — több elismeréshez jutnak, mint a politikai dogmák s a gazdasági élet je^n­ségeit súlyosabbaknak fogják tartani, mint világszemléletük igazságait, akkor — nem lesz majd félteni valónk semmi. Mert nekünk nem volt soha olyan követelésünk, mert mi nem vallottunk soha olyan tanítást, amit az élettapasztalatok nem igazoltak. Ha a dikta­túrák engedelmeskedni fognak az élettapasz­talatoknak, akkor, azt hisszük, sokkal rövi­debb lesz életük, mint ahogy azt, ma a dik­tatúra egyre szélesedő országútiénak vándo­rai hiszik. Francia—olass. tárgyalás a Duna-probléma megoldásáról Franciaország és Olasxorszdg közös akciói kísérel meg Vaui-Hon cour és Alois! megállapodása Genfben (Budapesti tudósítónk telefonjclentése.) Genfből jelentik: Paul-Boncour és Aloisi olasz fódelegátus között szombaton lontos tanács­kozás volt amelynek befejezése után Aloisi váratlanul Rómába utazott, hogy jelentést te­gyen Mussoliniiiek. Kiszivárgott hirek szerint a tanácskozáson a lesserelés kérdésén kivül tág tér iutott a Duna-medence kérdésének is. Francia oldal­ról azt állítják, hogy Paul-Boncour és Aloisi között bizonyos megegyezés jött létre, hogy a francia és olasz kormány közös erővel kísérli meg a Duna-probléma rendezését. Francia hír szerint Aloisi váratlan római utia a Duna­medence kérdésével áll összefüggésben. Pozsony és Kassa után Ungvárt is megfosztották a magyar kisebbségi jogoktól (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pozsonyüól jelentik: Pozsony és Kassa után Uravárt is megfosztották a magyar nyelv használatának jogától, mert a cseh statiszti­kai hivatal közlése szerint a legutóbb megtar­tott népszámlálás l'ngvárott is azzal az ered­ménnyel járt, hogy a magyarság számaránya a husz százalék aíá esett. Egyidejűleg közöl­te a statisztikai hivatal, hogy a zsidóság, amely eddig tizenöt százalékai tette ki az ung­vári lakosságnak —, most több, mint husz százalékot képvisel; a jövőben tehát ioga van a kisebbségi jogokhoz. Az ungvári zsidóság el­határozta, hogy a magyar nyelv használatnak engedélyezései kéri. A német javaslat veresége Genfben Minden Kategóriára vonatkozik a kisebbségi Jogvédelem (Budapesti tudósítónk telefonjelentese.) Genfből jelentik: A népszövetségi közgyűlés politikai főbizottságának tizenkéttagu albi­zottsága a tegnap befejezett kisebbsegi vitá­val kapcsolatban benyújtott határozati javas­latokat tárgyalta. Az összes indítványok kö­zű: egyedül Berenger szenáius, trancia megbí­zott határozati javaslatát fogadta el amely annak kimondását kén, hogy a kisebbsegi jogvédeiem elvei azokban az államokban is megtartandók, amelyek jog szerint nem kö­töttek ilye ti szerződesekeL A francia megr zott még azt is inditványoz­a hogy a kiseiiósegi logvedelem elveinek ér­vényesítése alól a lakosság egyetlen kategó­riáját se lehessen kivonni. Az indítványnak ezzel a részével Berenger a zsidóefy kisebbsé­gi jogainak érvényesítését akarta bittosm­ni. Az olasz delegátus és a német megbfo«tt a francia javaslat utolsó paragrafusát elfog*d­natatlannak nyilvánította. Azt indítványoz­ták, hogy a jogvédelem elveit csak a nemzeti kisebbségekkel szemben érvényesítsék. A ti­zenkéttagu albizottság végül is tizenegy szava­zattal, Németország egyetlen szavazata ellené­ben ugy határozott, hogy eredeti szövegében elfogadja Berenger javaslatát és a kisebbségi jogvédelme* az államok lakosságának minden Kategória iára kiterjeszti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom