Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)
1933-10-08 / 229. szám
delm agyakorszag SZe«ED, "^»erKSemegyl oee® ZZ.l.em. reletpn- 25-33.^KlodAh1»«l«>, tc niotOnhnnvvtAi «» leqylioda Aradi ucca S. Teleion ; 1VO®. ^ Nyom«» l-Hw Linót ncrn 1». tetetnn t IJ^o* TArlrnt' é> lrTé!clm< |;tln>«ny>»'orw»ig -rrned Parancsoljon az élet Minden tapasztalatot fel fogok használni, — mondotta ma megjelent nyilatkozatában, Mussolini, — amikor át fogom szervezni a gazdasági életet: fel fogom használni Rooseveltnek és Stalinnak tapasztalatait is. Mussoliniról nem sok meggyőződéssel lehetne azt állítani, hogy az empirizmus politikájának képviselője, vagy hive a politikai eklekticizmusnak. Tapasztalatok, minták és sablonok nélküli Mussolini politikája, amit lehet gáncsolni s aminek lehet tapsolni, de azt alig lehet elvitatni, hogy a ma győzedelmeskedő korszellem politikai ideálját látja benne. Egyvonalű és egysíkú ez a politikai koncepció, problémák és kétségek nélkül való. Hogy a történelmi fejlődés mennyiben fogja igazolni a fasizmust, arra mindenki világszemlélete s politikai vérmérséklete szerint mondhatja jóslatát, de mintha Mussoliniben több lenne a bölcseség s a politikai tájékozottság, mint azokban összesen, akik a tekintély uralmártak elvét a maguk tekintélyének uralomra emelésével akarják szolgálni. Mussolini át akarja szervezni az egész gazdasági életet, de nem jelszavak, hanem taasztalatok utmutatásai alapján, nem politiai dogmák, hanem az élet próbatételei nyomán. Még Stalin tapasztalatait is fel fogom használni, — mondotta Mussolini. Ez a program nem a fasizmus programja, ez a program nem egy és egyetlen politikai irányt, hanem a gazdasági életet ígéri szolgálni s ez a program példátadóan figyelmeztető mindenki számára, hogy a politika jelszavas követeléseit kényszerítse térdre a tapasztalatok eredménye előtt. Ha Mussolini a gazdasági élet átszervezésében fel akarja használni a gazdaság! élet minden tapasztalatát s figyelembe akarja venni a gazdasági élet minden jelenségét, akár a kapitalista termelés, akár a köztula}donbavett munkaeszközök produkálták az életjelenségeket, akkor talán — a Mussolininál kisebb legények sem kényszerithetik a gazdasági életre a maguk politikai elképzetését. Hány uralom van ma a világon, amelyik a d u c e példája, vagy ösztönzése nélkül ma még — rendészeti probléma lenne s birtokosai politikai bűncselekményekkel vádolva állhatnának azok előtt a birok előtt, akik most az ő nevükben Ítélkeznek. Mussolinitői necsak a tekintélyi elv tiszteletét tanuljuk el s necsak az egyetlen akarat jogosultságát, hanem az egyetlen akarat kialakulásának módját és rendjét is. Ha példaadójuk, ösztönzőjük, életrehivójuk, Mussolini még uralma korlátlanságának tetőpontján is hatalmasabbnak tartja az élet jelenségeit, mint a saját akaratát, akkor az epigonok se adják át magukat annak a részeg illúziónak, hogy parancs lni tudnak az életnek. Nagyon kis szakasza az életnek az, amit a maguk képére és hasonlatosságára át tudnak alakítani a mai idők urai. Embereket szerencsétlenné, családokat földönfutókká tehetnek, a munka és kenyér évezrede? kapcsolatát megtörhetik, de az élet győzedelmesen emelkedik kísérleteik és próbálkozásaik kudarca fölé s nem ölelheti magára azt, ami kikerülhetetlenül a pusztulásé. Talán méqns megfontolhatnák Mussolini szavait — Mussolini követői s a poVasárnap, 1933 oki. S. Ara 20 filter I*. évfolyam. 229. sz. litíka diktatúrájából kihagynák az élet diktatúráját. Talán mégis meggondolnák a személyes uralom hívei a személyes uralom megalapítójának tanítását s a maguk egyéni elgondolását, politikai programját, jelszavaikat és dogmáikat keresztül szűrnék az élet tapasztalatain. Nincs senki, akinek személyes meggyőződése törvény lehet, ha az élet tapasztalatai a személyes meggyőződés igazságát nem igazolják. Nincs senki, aki a maga hitéből, szenvedélyéből, elfogultságából világrendet kovácsolhatna az élet róbatétele s a tapasztalatok helytállása nélül. Vége van annak az időnek, amikor a világnézet, vagy politikai felfogás megszabhatta a cselekvések irányát. Ma nincs helye a próbálkozásnak, mert minden tévedés évtizedekre a vér és éhség fertője mellé horgonyozza le az emberiség haladását. Ma csak tévedhetetlenül szabad gondolkodni éscselekedni. De ennek a csalhatntlansépnak nincs más biztositéka. mint ELOMZETESi Havonta helyben 3.«a Vld«ken e* Bndapetlen 3.0U.kUHHIdltn 0.40 penna- ' Cgye* MAm Ara hétköznap 12, vasár- é* Ünnepnap 20 111!. Hirdetések felvétele larlta szerint. Meqlelenl < h»tlft Kivételével ntnonta remél a — tapasztalatok. Az mindegy, hogy Hitler-e, vagy Stalin, mindegy, hogy a fehér, vagy a vörös pokol gazdagitotta-e a világot tapasztalatokkal, — ha már ezrek szenvedése és halála volt a tapasztalatok ára, legalább a vérnek és életnek valutájával megvásárol* tanulságok gazdagítsák, szépítsék és könnyítsék mindannyiunk életét. S ha az élettapasztalatok — Mussolini protekciójára, — több elismeréshez jutnak, mint a politikai dogmák s a gazdasági élet je^nségeit súlyosabbaknak fogják tartani, mint világszemléletük igazságait, akkor — nem lesz majd félteni valónk semmi. Mert nekünk nem volt soha olyan követelésünk, mert mi nem vallottunk soha olyan tanítást, amit az élettapasztalatok nem igazoltak. Ha a diktatúrák engedelmeskedni fognak az élettapasztalatoknak, akkor, azt hisszük, sokkal rövidebb lesz életük, mint ahogy azt, ma a diktatúra egyre szélesedő országútiénak vándorai hiszik. Francia—olass. tárgyalás a Duna-probléma megoldásáról Franciaország és Olasxorszdg közös akciói kísérel meg Vaui-Hon cour és Alois! megállapodása Genfben (Budapesti tudósítónk telefonjclentése.) Genfből jelentik: Paul-Boncour és Aloisi olasz fódelegátus között szombaton lontos tanácskozás volt amelynek befejezése után Aloisi váratlanul Rómába utazott, hogy jelentést tegyen Mussoliniiiek. Kiszivárgott hirek szerint a tanácskozáson a lesserelés kérdésén kivül tág tér iutott a Duna-medence kérdésének is. Francia oldalról azt állítják, hogy Paul-Boncour és Aloisi között bizonyos megegyezés jött létre, hogy a francia és olasz kormány közös erővel kísérli meg a Duna-probléma rendezését. Francia hír szerint Aloisi váratlan római utia a Dunamedence kérdésével áll összefüggésben. Pozsony és Kassa után Ungvárt is megfosztották a magyar kisebbségi jogoktól (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pozsonyüól jelentik: Pozsony és Kassa után Uravárt is megfosztották a magyar nyelv használatának jogától, mert a cseh statisztikai hivatal közlése szerint a legutóbb megtartott népszámlálás l'ngvárott is azzal az eredménnyel járt, hogy a magyarság számaránya a husz százalék aíá esett. Egyidejűleg közölte a statisztikai hivatal, hogy a zsidóság, amely eddig tizenöt százalékai tette ki az ungvári lakosságnak —, most több, mint husz százalékot képvisel; a jövőben tehát ioga van a kisebbségi jogokhoz. Az ungvári zsidóság elhatározta, hogy a magyar nyelv használatnak engedélyezései kéri. A német javaslat veresége Genfben Minden Kategóriára vonatkozik a kisebbségi Jogvédelem (Budapesti tudósítónk telefonjelentese.) Genfből jelentik: A népszövetségi közgyűlés politikai főbizottságának tizenkéttagu albizottsága a tegnap befejezett kisebbsegi vitával kapcsolatban benyújtott határozati javaslatokat tárgyalta. Az összes indítványok közű: egyedül Berenger szenáius, trancia megbízott határozati javaslatát fogadta el amely annak kimondását kén, hogy a kisebbsegi jogvédeiem elvei azokban az államokban is megtartandók, amelyek jog szerint nem kötöttek ilye ti szerződesekeL A francia megr zott még azt is inditványoza hogy a kiseiiósegi logvedelem elveinek érvényesítése alól a lakosság egyetlen kategóriáját se lehessen kivonni. Az indítványnak ezzel a részével Berenger a zsidóefy kisebbségi jogainak érvényesítését akarta bittosmni. Az olasz delegátus és a német megbfo«tt a francia javaslat utolsó paragrafusát elfog*dnatatlannak nyilvánította. Azt indítványozták, hogy a jogvédelem elveit csak a nemzeti kisebbségekkel szemben érvényesítsék. A tizenkéttagu albizottság végül is tizenegy szavazattal, Németország egyetlen szavazata ellenében ugy határozott, hogy eredeti szövegében elfogadja Berenger javaslatát és a kisebbségi jogvédelme* az államok lakosságának minden Kategória iára kiterjeszti.