Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-05 / 226. szám

1033 ofeiőfcer 3: Dir MAGY ARORSZSG Hatvannal csökkeni az uf tanévben a szegedi egyelem hallgatóinak száma A csökkenés legnagyobb az orvosi karon (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi Ferenc József-Tudományegyetemen már régebben megkezdődtek az előadásolt, a hallgatók létszáma azonban eddig nem volt teljes, mert sokan indokolt kéreimek alapján október eleiéig haladékot kaptak a beiratko­zásra. A szerdai napon azután lezárták a be­iratkozást. Az idei fanévre összesen 1932 tanuló iratkozott be a szegedi egyetemre. Az elmúlt tanévhez viszonyítva, az idén csökkent a hallgatók száma hatvan fővel Az 1932—33. tanévben 1992 hallgatója volt a sze­gedi egyetemnek. A csökkenés íegnaayobb az orvosi jakultáson. Az egyes fakultásokra a kö­vetkező számban iratkoztak be a hallgatók: jogi kar 951, orvosi 346, bölcsész 177, malhematika 173. Az Apponyi-kollégium bölcsész-fakultása 11, mathemaíika 4, polgári iskolai tanárképző fő­iskola bölcsész-fakultása 188. mathematikai fakultása 82 hallgatót vett fel. A közeli napok­ban valószínűleg még néhány fővel szaporodik az egyetemi hallgatók száma, mert a meg­szállott területről jelezték páran, hogv beirat­koznak az egyetemre, de utlevélnehézségek és devizakorlátozások miatt eddig még nem tud­tak utrakelni. A kényszerítő körülmények miatt visszatartott hallgatók számára még nyolc-tiz helyet tar'anak fenn. de nyolcadika után már senkivel sem tesznek kivételt és nem lesz több felvétel az egyetem első fél­évére. A beiratkozásokkal egyidőben lehet tandíj­mentesség iránt folyamodni. Tapasztalható, hogy az idén rendkívül nagyszámban kérnek dijelenqedést. tan­a mult évhez képest legalább 40—50 száza­lékkal emelkedett a kérelmek száma. Tandíj­mentességben csakis azok részesülhetnek, akik a vizsgáikat kiváló eredménnyel tették le és a kollokviumuk is jeles, vagy legalább is jó eredményű volt. A szegénvebbsorsu tanulók, akik tandíjmentességért folyamodnak, igye­keznek a legnagyobb szorgalmat kifejteni, hogy a tandíj fizetése alól felmentést kapja nak. Kertészeli, erdészeti és árvízvédelmi kérdések a törvényhatóság szerdai közgyűlésén Csütörtökön a varos költségvetésének bevételeit tárgyalfák (A Délmagyarország munkatársától.) Elég gyenge érdeklődés nyilatkozott meg a város költségvetésének szerdai tárgyalása iránt. Alig harminc bizottsági tag volt a teremben, amikor rtr. Somogyi Szilveszter polgármester délután ot ora előtt megnyitotta az ülést. Seultéty Sán­dor főszámvevő folytatta a költségvetés kiadási teteleinek ismertetését. Az első felszólaló dr. Meskó Zoltán volt, aki kijelenti, hogy a város az elmúlt évben nagy gondot fordítoit a város földterületeinek szépítésére. Köszönet ill ti a városi főkertészt, aki sok szép dolgot produ kált. A polgármester hozzáfűzte az elismerés­hez, hogy Hammel Dezső főkertész tényleg di­cséretreméltó munkát végzett. Petrik Antal a Kálvíría-tér parkírozását sürgette. Dr. vitéz fíárgyán Imre a Kálvária­ut elhanyagolt állapotára hívta fel a közgvü­lés figyelmét. Ajánlatos lenne valahogy elte­relni annak a nagy forgalomnak egvrészét, amely ezen PZ uton lebonyolódik. Szirányi Béla szerint ném a forgalom nagv­sága a baj »zen az uton, hanem az a mérhe­tetlen por. amely a temető körnvékét ellepi; azt a reszt burkolattal kellene ellátni. Olejnyik József kiielenti. hogv n Szukováthv­téri és a Hunyadi-téri sportpályák kihelyezésé­t • lett legutóbbi indítványa nem a sportélet ellen irányult, hanem az volt a célja, hogv a gyermekjátszóterek száma növekedjék. A sport nem a városba való és nem sérti a sportérdekeket, ha a sportolók­nak negyedórás sétát kell tenniök a sportpá­lyák eleréséig. Ottomy Károly arra hívta fel a hatóság fi­gyelmét, hogy a lebontott Erdélvi-féle házak telke szemétlerakodó hellve vált. Addig is. amig felépítésükre kerülhet a sor, kívánatos lenne, ha gyermekjátszótérré alakítanák át. Dr. Szabó Géza tanácsnok bejelenti, hogy a jövő évben füvesitik ezt a telektömböt. Dr. Kovács József a Lechner-tér és a Szent­istván-tér rendezését sürgette. A váró« mindig a fogadalmi templom orgonáját mutogatja az idegeneknek — mondta —, inkább ezt a két te­ret mutogatná. — Huszonnyolc éve küzd Kovács bizottsági tag ur a Szentistván-tér rendezéséért — szólt közbe Körmer.dy Mátyás. — Adja az Isten, hogy még 28 évig harcol­hasson értei — szólt a polgármester, majd hozzátette, hogy ennek a két térnek a rende­zése a város anyagi erejét méa nagyon so­káig meg fogja haladni. íritz Béla indítványozta, hogy a Lechner­teret és a Vásárhelyi-sugáruí végét töltessék fel és parkiroztassák. Körmendy Mátyás: A közgyűlés még 1914­ben elhatározta a Kossuth Lajos-sugárut par­kosítását és azt. hogy a villamossíneket ugy he­lyezteti el, mint ahogyan a Boldogasszony­sugáruton. Végre husz év után kezdjék meg ennek a közgyűlési határozatnak végrehajtá­sát. Dr. Tóth László javasolja, hogy a város he­lyezze el a Szentistván-térról a koplalósokat és a búzapiacot, szedesse fel a térről a macska­köveket és a területet parkosittassa. Csodálja a város tiszti főorvosát, aki eltűri, hogy bete­ken. hónapokon keresztül gyűjtőhelye legyen ez a fér a fertőző szennynek. — Jóindulatu figyelmünkbe vesszük az elő­terjesztést — válaszolta a polgármester. Az árvízvédelem tételénél Kivpéter Lőrinc a hármaskőlukí szi­vattyútelephez uj zsilip építését kérte. Az épí­tési "költség három év alatt megtérülne, mert a város igen tekintélyes összegeket takaríthatna meg a szivattyúzáson. Berzenczey Domokos árvédelmi szempontból tiltakozott áz indítvány ötletszerű elfogadása ellen. A kérdést alaposan le kell tárgyalni. Szirányi Béla Szeged árvédelmi berendezke­déseiről beszélt. A töltések szempontjából Sze­ged árvédelmi helyzete megnyugtató. Foglal­kozott a borsodi ármentesitések várható követ­kezményeivel, komoly aggodalomra nincs» n ok. Ma játszik Széchenyi Mozi Budapesttel egyidőben I Az Egi Titánok testvérfiimje: Blattunk pokol Főszerepifik: Mohert Monfqomery, Marcis Evans és WaSler Huston 50 éve a legjobb szemüveget késziti legolcsóbban OKULÁRIUW KELLNER Kárász ucca 3. A polgármester kijelenti, hogy bármilyen megnyugtató nyilatkozatokat is tesznek a szak­értők, a város polgársága jogosan aggódik, mert fél attól, hogy a borsodmegyei ármente­sitések következtében fokozódik a város árviz­veszedelme. A felső szakaszokon ugyanis meg­gyorsul a vízlefolyás, jugoszláv területen vi­szont, a kotrási munkálatok elhanyagolása miatt, lassúbb lesz. A legveszedelmesebb vont tehát Szeged. Iritz Béla a Lugas-ucca csatornájának ren­dezését sürgette. Dr. vitéz Gárgyán Imre a körtöltés alapos megvizsgálásának elrendelését kérte. Berzen­czey Domokos bejelenti, hogy az egész körtöl­tésre csak egy őr vigyáz. Nyáry György idegenforgalmi szempontból kifogásolta, hogy a felsővárosi szivattyútelep a város felett emeli át a szennyvizet a Tiszába. Foglalkozni kellene azzal a kérdéssel, hogy miképen lehetne a szennyvizet is a város alatt a Tiszába vezetni. Az erdőgazdaság költségvetéséhez dr. Grüner István szólalt fel. Vannak olyan városi földek, amelyek íiz holdankint évi 60 kiló búzát jö­vedelmeznek a városnak. Nyilvánvaló, hogy ez a gazdálkodási rendszer káros. A város erdei a mult évöen közel 350.000 pengőt jövedel­meztek. Kétévi erdőjövedelem több, mint a vá­ros félévi bérjövedelme. Az erdősítésre alkal­mas területeket feltétlenül erdősiteni kell, mert így okszerűbben lehet gazdálkodni. Mondja ki elvileg a közgyűlés a további erdősítés szüksé­gességét és hogy erdösitendőnek minősít min­den olyan lölcet, amelynek holdankinti és éven­kinti bérjövedelme alul marad a 20 pengőn. Grüner indítványát a közgyűlés egyhangúlag elfogadta és felhatalmazta a polgármestert, hogy a csereerdósitésre szerzödeseket kössön. Hét órakor befejezte a kö gyűlés a kiadási tételek tárgyalását. A polgármester az ülés folytatását csütörtök délután k órára halasz­totta, amikor a bevételi tételek tárgyalására kerül a sor. S minimális munkabérekről tárgyalt az ipartestület Csütörtökön rendkivöli elöljáróság! fllésf tartanak (A Délmagyarország munkatársától.) Az ipar­testületek Országos Központja szerdán leküldte a szegedi ipartestülethez a kereskedelmi mi­niszter egyik legutóbbi törvénytervezetét, mely a minimális munkabérek megállapításáról tar­talmaz intézkedéseket. A tervezettel kapcsolat­ban az ipartestületnek legkésőbb október nyol­cadikáig közölnie kell véleményét. A sürgős­ségre való tekintettel a testület elnöksége szer­dán este rendkívüli értekezleten vitatta meg a tervezet rendelkezéseit. Dr. Gyuris István ipartestületi titkár is­mertette a tervezetet, melv az engedélyhez kö­tött iparokra és a gyáriparra is vonatkozik. A tervezet ar.ól intézkedik, hogy ott. ahol ala­csonynak találják a munkabéreket, az érdekel­tek előterjesztést tehetnek a bérek megállapítá­sára. Ecélbol egy hattagú bizottság alakul, a bi­zottság két tagja munkaadó, két tagja munka­vállaló, másik két tagja érdektelen. A bizott­ság minimalizálja a munkabéreket, amelytől eltérő megállapodás sem érvényesíthető, viszont i munkavállaló a megállapított munkabérekért egy éven belül pert indíthat. Az ipartestület elnökség- a törvénytervezet lellett foglalt állást és elhatározta, hogy csü­törtök délután 5 órára rendkívüli értekezletre hívja össze az elöljáróság tagjait és javaslatot terjeszt elő, hogy az elöljáróság is ilyen érte­temben határozzon. Foglalkozott az elnökség az ipartestület iervbevett házvásárlásának az ügyével is. Er­re vonatkozólag felhatalmazást kér az elnök­az elöljáróságtól, hogy a házvásárlás dol­gában tárgyalásokat folytathasson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom