Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-28 / 246. szám

A öiEKMAG/ARORSZ AQ 1933 október 28: sétflf flffefeft függővé, de az építkezések megállapi­lott sorrendjétől való eltérés a helyszíni viszonyok alakulásával mindég a várossal való előzetes meg­állapodás alapján módosait" A város vállalt kötelezettségének már száz szá­zalékig eleget tett Az állam az egyetemi építkezésekben vállalt kötelezettségének azonban mlndmálgi nem tett teljesen eleget. A városnak he kell látnia, hogy az ország mai pénzügyi helyzetében akadályozva van az egyete­mi épitkeiBések folytatásában. De semmi körülmények között sem nyugodhat bele a város olyan el­gondolásba, hogy a már meglévő egyetem méreteiben csorbittassék és ezzel a szerződés egyoldalúan megváltoztassak. Nem csak az egyetemcsonkitás gondolatába nem nyugszik meg a város, hanem nyomatékosan fenn­tartja jogát a hoz. hogy a« ország pénzügyi viszo­nyainak javulásával a várost hozzájárulás feltéte­léül kikötött egyetemi építkezések' befejeztessenek. Nem beJytáilló az a felfogás, hogy a város tisz­tán helyi érdekből, az akkori viszonyok kénysze­rítő hatása alat munkaalkalmak létesítése céljá­ból vállalta az egyetemi hozzájárulást Mert ha a városnak nem országos és magasabb kulturális szempontok lebegtek volna a szeme előtt ugv az egyetemi épitkezéwekhes felajánlott nyolc milliót városfejlesztési és városrendezési célokra fordít­hatta volna, amivel ópngv szerezhetett volna mun­kaalkalmakat és hasznos beruházásokat, mint az egyetemi építkezésekkel. Vagy ha nem történt vol­na meg a nyolc millió aranykorona befektetése, ugy a város polgársága annak rendkívül súlyos terheitől most mentes volna. A város közönségét az egyetemi beruházásoknál a», egyetem megszerzésének évszázados vágyán és a magyar kultura szolgálatán kivül az az el­gondolás vezette és azért szorított háttérbe más, ége­tően sürgős városrendezési prob­lémákat mert JHtételewt», hogy a Tudományegyetem há­rom miHió pengő költségvetésével, a klinikák ide­genforgalmáivá!, a Szegeden tartózkodó egyetemi hallgatók és a* egyetemhez tartozók költekezésé­vel a város lakosságának kárpótlást nyújthat Az egyetem eredetileg három millió pengőt megha­ladó költségvetése már is leapadt 2,175401 pen­gőre. így a várost ezen a téren máris súlyos vesz­teség éri. Ha. az egyetem esetleges megcsonkításával ez a költségvetés ós a* egyetem révén elért közvetett jövedelmek még tovább apasztatnának, a külön­ben Is súlyos gazdasági és pénztlgyt helyzetben lévő város az egyetemmel kapcsolatosan vál­lalt kötelezettségeinek nem tudna eleget tenni A magyar igazság kiküzdésiSiez legerősebb és állandóan csillogtatott fegyverfmk, a knlturfőlé­nyünk. Ennek a kulturfölónynek hatalmas pillérei az egyetemek. A szegedi egyetem ezidőszerint tel­jes, felszerelése mintaszerű, tanári kara kiváló, köztük európai hirfl tekintélyek vannak, akik tu­dományos felfedezéseikkel és munkáikkal gazda­gítják az emberiséget, hirt, nevet és dicsőséget szerelmek egyetemünknek, városunknak és az országnak. Megdöbbentő és elképzelhetetlen az elgondolás, hogy a takarékos­ság megtévesztő elméletét épp en­nél a pontnál, jobb jövőnk re­ménységének várát tartó pillérek lebontásával mi magunk kezdjük meg ás épp nnnitl az egyetemmé*, amelynek legnagyobb szám« hallgatósága van és amely egyetemnek fenntartása aránylag a leggawtaságosabb; éppen abban a városban, amdv a legnagyobb áldozatokat hozta az egyetemért: épp abban a város­u összes maövar vá­rosok között a legkedvezőtlenebb helyzetbe került a gyászos tria­noni határok következtében és a legsúlyosabb gazdasági válsággal kflzködik; épp abban a városban, melyben az egyetemnek országos vonatkozásban is legnagyobb knltnrhiva­tása van és épp abban a városban, amelyet ért­hetetlen intézkedések az utóbbi években a város közönségéinek legnagyobb nyugtalanságára és el­keseredésére megfosztottak ugyancsak nagy áldo­zatokkal megszerzett közhivatalok és Intézmények egész sorozatától. A szegedi egyetem fenntartása a három vidéki egyetem között a leggazdaságosabb, mert a sze­gedi egyetem évi költségvetése 2,175.000 pengő, a debrecenié 2,587.100 pengő, a pécsié 2,064.500 pen­gő, holott a szegedi egyetem hallgatóinak száma a folyó tanévben 2200, a debrecenié: 1400, a pécsié: 1100. Amig tehát az egyetemi költségvetés arányosítá­sával Szegeden egy hallgatóra 989 pengő, Debre­cenben 1848 pengő és Pécsett 1818 pengő esik. De a már előadott tudománypolitikai, kulturális, gazdasági és pénzügyi szempontok mellett súlyo­san mérlegelendő az is, hogy az ösi kolozsvári tudományegyetem a budapesti egyetem mellett egyet­len az országban, amelynek az ezer­éves nemzeti kultura őstalaf ából sar­jadó gyökerei vannak, amelynek nagyszerű múltja és a tudomány firma­mentumán ma is tündöklő jelene van, amely egyik legerősebb irredenta tényezőnk, Erdély visszaszerzésére való igé­nyünk záloga, amelynek Osonkaország csak időleges letétemé­nyese és amelynek épségben való megőrzése ép­pen ezekből az okokból nemzeti becsület kérdése. Ehhez az egyetemhez, Erdély egyeteméhez hozzá­nyúlni nem szabad még akkor sem, ha más minde­nünk már elveszett volna. Különösen nem szabad hozzányúlni most, amikor az utódállamok egye­temeiket nem csak hogy nem sorvasztják, hanem tervszerűen fejlesztik. Az oláh cluji egyetem a magyar egyetem kiűzetése után mintegy negyven százalékkal gyarapodott és a belgrádi egyetem is most állította fel uj orvosi fakultását Ezért Szeged város közönsége a legnagyobb aggodalommal, meg­döbbenéssel és elkeseredéssel értesült azokról a nyugtalanító és már is uecai tüntetésekben visszhangzó hírekről, hogy a szege­di egyetem megcsonkítása tervbe vétetett és Sze­ged sz .kir város közönsége nemzeti, tudományos, kultúrpolitikai, jogi, eükai, bel- és külpolitikai szempontokból, bár hihetetlennek tartja az egye­tem megcsonkításáról sajtó utján nyilvánosságra jutott hireket, mégis jogainak és igazságának tel­jes tudatában, a Iegerélvesebben tiltakozik az egyetem bármely megcsonkitásá­nak terve ellen és ha üy terv téves takarékossági elmélet érvé­nyesítése, vagy tájékozatlanság folytán mégis fel­merülne, mély tisztelettel és bizalommal kéri a m. kir. kormány és elsősorban a kultuszminiszter őnagyméltóságát hogy az egyetem Integritását ve­gye védelmébe. Elhatározta a közgyűlés, hogy hódolatteljes tájékoztató feliratot intéz a Kormányzó Ur öfőméltó­ságához, felkéri a Csanádi püspök ur őnagyméltóságát, a fő­ispán urat, a város mindhárom képviselőjét, felső­házi tagjait, a közgyűlés örökös tagjait a szom­szédos törvényhatóságok főispánjait alispánjait, felsőházi tagjait, képviselőit ós polgármestereit, ugyszintén az egész magyar sajtót, hogy a szegedi egyetem ügyét hathatós védelmük­be venni szíveskedjenek. Megkeresi a szomszédos törvényhatóságokat, hogy az egyetem megcsonkításának terve ellen sür­gősen tiltakozó közgyűlést tartani ós annak hatá­rozatáról a m. kir. kormányhoz hasonló szellemű feliratokat intézni szíveskedjenek. Ezen határozat végrehajtásával a róros pol­gármesterét bízta meg a közgyűlés. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta az előterjesztést és annak megszerkesztéseért lel­kes tapssal fejezte ki köszönetét Pálfy polgára mesterneyettesnek. A javaslat ismertetése után Pálfy polgárt mestérhelyettes felolvasta a kisérő iratot, ame­lyet a felterjesztéshez mellékelve küld el a város Horthy Miklós kormányzónak". Főméltóságu Kormányzó Ur! Szeged sz. kh\ város törvényhatósági bizottságának mai na­pon tartott rendkívüli közgyűlése tiltakozott az ősi kolozsvári tudományegyetem megcson­kításának terve ellen és ugy határozott, hogy ebben az ügyben Főméltóságodhoz hódolattel­jes tájékoztató felirattal fordul Amikor a közgyűlés határozatának eleget teszek és az egyetemi ügyre vonatkozó főbb adatokat tar­talmazó közgyűlési jegyzőkönyvi kivonatot fel-1 terjesztem, a sz kir. város közönsége ós ha­tósága nevében hódoló tisztelettel kérem Fő­méltóságodat hogy azt, mint Szeged város közönségének kérelmét Is tudomásul venni és elfogadni kegyeskedjék. Ez a trianoni ha­tárok következtében különösen sokat szenvedő alföldi nagy magyar város, amely a nemzet történelmi idejének legválságosabb napjait va­lamint a felszabadításra indulás magasztos eseményét ősi városunk falai kőzött Főmél­tóságoddal együtt élte át megkülönböztetett hűséggel, ragaszkodással és hódolattal érez Főméltóságod iránt és azt reméli, hogy ezen nagy idők emléke Főméltóságod nemes lelké­ben sem tűnhetett el nyomtalanul, miért is a városnak mostani, életbevágóan fontos ügyét legmagasabb érdeklődésére és pártfogására méltatni kegyeskedik. Szeged sz kir. város közönségének ragasz­kodó hűségét és alattvalói hódolatát jelentve Isten áldását kérjük Főméltóságod bölos kor­mányzására és hazánk javára irányuló min­den ténykedésére. Hódoló tisztelettel: Dr. 8omo(tyi Szilveszter polgármester. Tiltakozó szavunkban a nemzet lelkiismerete szólal meg A javaslathoz elsőinek dr. Hunyadi-Va-ss Ger­gely szólalt fel a Nemzeti Egység Pártja nevében. — Amidőn az előttünk levő javaslathoz hozzá­szólok — mondotta —, igyekszem kifejezésre jut­tatni a szegedi Nemzeti Egység Pártjának álláspontját sietek kijelenteni, hogy a polgármesteri előter­jesztést elfogadom és ahhoz hozzájárulok. Ez a vá­ros adósságot-adósságra halmozott, hogy régi vá­gyát s mondjuk ugy, hogy történelmi Jussát a szegedi egyetemet — megvalósítsa. A város pol­gárságának egyetemes áldozatkészsége és az a bensőséges ragaszkodás és tisztelet, amellyel a Kolozsvárról menekült egyetemet a város polgár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom