Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)
1933-10-26 / 244. szám
SZEOED, 6cerkMZtO*«g: Somogyi UCCB 4QTT NLR4 QFI ELŐFIZETÉS: Hnvonln helyben 3.20. 2Z.Lem. telelőn! 2M3.^KladAhlTati>l, VSUiUHUH. I jJJ Uttl* tol)« Vidéken e» Budapesten J.OO, kUlllildfin k«lc*»nk«nyrlAT «• leoylroda Áradt • . 0.40 pengd. ^ Egyes uam Ara hélkHz« ucca 8. Teleion: t3~0®. - Nyomda t Litw Arö 12 l,uer ^ H> naplií, vaíAr- Ünnepnap20 1111. IllrUnAtncra 19. Telelőm IS^oO. Tartrnn X^.c—I-.-, ... c% *«-»' őrlések lelvttele tnrlla »zerlnl. Meg le¿•levélcím; nélmanyaronzég S«ceged • CV IOlyatU, SA. lenlk hélfd kivételével naponta reqqel Mibe kerül a tudomány? Próbáljunk továbbra is nyugodtan, szenvedelmek nélkül, rideg, számszerű adatok alapján beszélni az egyetem dolgáról. Mellőzzük ezúttal a kérdés politikai részét, amellyel már foglalkoztunk. Ne említsük az érzelmi momentumokat, amelyek kifejezésre jutottak az általános megdöbbenés megnyilatkozásaiban. Ne foglalkozzunk a város különleges szemE ontjaival sem, mert ezeknek a pénteki rendivüli közgyűlés fog hangot adni. Érezzük magunkat felmentve a tudomány megkárosításának fejtegetése alól is. Ez mindennél jobban kidomborodik Szentgyörgyi professzor tegnapi nyilatkozatában, melynek igazi tudóshoz méltó, önérzetes hangja jólesően üt el a megalkuvás és opportonitás stílusától. Mindezekről most nem beszélünk. Beszélnek helyettünk a számok, amelyekből az derül ki, hogy mibe kerül a tudomány? Három vidéki egyeteme van az országnak, az ábécé sorrendjében Debrecen, Pécs és Szeged. Egyetemi felfogás szerint a debreceni teljes, mert megvan mindanégy hagyományos fakultása. Pécs elméletileg teljes, de gyakorlatban ez a teljesség ugy értelmezendő, hogy hozzákapcsolták a soproni evangélikus teologiai főiskolát. Szegednek a négy fakultása még a kolozsvári hagyomány alapján ugy van meg, hogy külön kart létesitettek a matematikai és természeti tudományok számára. A klasszikus egyetemi hagyományoktól ez némi eltérést jelent ugyan, de a gyakorlatban bevált. A reális tudományok erősebb kidomboritása nem ártott meg a kolozsvári és szegedi egyetemnek és külföldön is van példa ilyen speciális fakultások szervezésére. A három vidéki egyetem létesítése kétségtelenül tetemes áldozatokba került. Ezek az áldozatok azonban nem egyenlő mértékben oszlottak meg a kultura decentralizálásáért árlejtést rendező állam és az egyetemekért versengő vidéki városok között. Debrecen kezdettől fogva a kivételes pozíció előnyeit élvezte, mert egyetemének alapítása még a háború előtti évekbe nyul vissza s ami a háború után adatott neki, csak végleges kiépítése volt a már megadott kereteknek. Uj áldozatot a város viszonylag keveset vállalt. Pécsett jóformán még csak körvonalak vannak meg, az egyetem épületei még hiányzanak. Se Debrecen, se Pécs áldozatainak mértéke nem hasonlítható össze azzal a példátlan erőkifejtéssel, amelyet Szeged vállalt, hogy biztosítsa magának egyeteme megszerzését és csorbítatlan fennmaradását. Kétségtelen ugyanis, hogy amit a város az egyetembe belefektetett, abban a tudatban tette, hogy ez lesz az egyetem állandóságának garanciája. Nemcsak az áldozatok meghozatalának tudatalattiságában volt meg ez az érzés: a tárgyalások során, a kormányhatalom képviselőinek szájából hallottuk a kijelentést, hogy a klinikák, tudományos intézetek építéséhez való hozzájárulás örökre biztosítja Szegednek az egyetemhez, még pedig a csorbítatlan egyetemhez való jogát. Mondhatná valaki, hogfy vannak a jogoknál erősebb hatalmak is. Politika és gazdasági kényszerűség legázolhatja a jogot. Ma, mikor törvényes és rendeleti intézkedések belenyúlnak a magánjogokba, vájjon lehet-e a kulturához való jogot tisztára jogszerűség cimén érvényesíteni? Lehet-e a siker reményével küzdeni a szegedi egyetem csorbítatlan fenntartása mellett csupán a szerződésszerűség és az állammal kötött kölcsönös tehervállalás alapján? Elég erős-e a város, hogy ezen az alapon kiküzdje a maga igazát és nem kell-e felsorakoztatni a jogi érvek mellett az igazat, csakis igazat mondó számokat is? A magyar állam költségvetése külön-külön feltünteti, hogy mennyibe kerül a három vidéki egyetem fenntartása. El vannak különítve ebben a felállításban a személyi és dologi kiadások. Lássuk, miként oszlottak meg ezek a kiadások a két utolsó költségvetési évben a három vidéki egyetem között. 1932—1933 költségvetési évben személyi dologi összesen Debrecen 996.920 1.767.530 2.764.450 Pécs 943040 1.270.410 2.213.450 Szeged 1.204.900 1.160-230 2.365.130 1933—1934 költségvetési évben Debrecen 942.530 1.644.570 2.587.100 Pécs 892.090 1.172410 2.064.500 Szeged 1.124.990 1.050.210 2 175.200 Mit árul el ez a kimutatás? Azt, hogy személyi kiadások tekintetében a szegedi egyetem vezet, dologi kiadások tekintetében azonban messze elmarad a másik két egyetem, de különösen a debreceni mögött. Vájjon mi lehet ennek a magyarázata? Az talán, hogy a szegedi egyetemnél aránytalanul jobban dotálnák a professzorokat, vagy itt hemzsegnének a felesleges és nélkülözhető katedrák? Szó sincs rólal Egyszerűen az, hogy a szegedi egyetemen a legtöbb a hallgatók száma, tehát a legnagyobb oktató személy* zetre van szükség. Debrecenben a hallgatók száma 14oo, Pécsett lloo, Szegeden 22oo. Ha ennek figyelembevételével az egyetemre fordított összes kiadásokat arányba állítjuk a hallgatók számával, kiderül, hogy Debrecenben és Pécsett egy-egy hallgató évi 1800 pengőjébe, Szegeden ellenben csak 1000 pengőjébe kerül az országnak. Ha szabad ezt mondanunk, ennyibe kerül a tudomány. Azaz, mégsem ennyibe. Ha a kiadásokból levonjuk a tandijak formájában mutatkozó bevételt, Szegeden még kisebb ez egy főre eső költség, vagyis Szeged viszonylag és tényleg a legolcsóbb egyeteme az országnak. Nagyon fontos és nagyon súlyos következtetéseket lehet levonni ezekből a megállapításokból. A szegedi egyetem a legnépesebb, tehát — ha szükségszerűségről lehet beszélni, — a legszükségesebb. A szegedi egyetem a legolcsóbb, tehát — ha financiális szempontokról lehet beszélni, — financiálisán a legindokoltabb. Ha csupán rosszul értelmezett takarékossági jelszavak nyomán hozzányúlnak a szegedi egyetem bármelyik fakultásához, megnövelik azt az egy főre eső évi költségátlagot, amibe a tudomány megszerzése kerül. Ha az egyetem az a bolt, ahol a tudományt árulják s a kultuszminiszter a boltos, aki ezt a drága portékát áruba bocsátja, a tervezett racionalizálás — milyen szép is ez a szó a csonkítás elleplezésérel — azt jelenti, hogy a boltos lezárja az egyik kirakatot, de drágábban árulja a gyertyát, lámpát és a világítás szövétnekét. Sarraut kapott megbízást az ui francia kormány megalakítására Daladier Is helyet kap az hJ kormányban Páris, október 25. Sarraut Albert, a lemondott kormány tengerészeti minisztere, amikor a köztársasági elnöktől távozott, kijelentette, hogy az elnök megbizta az nj kormánv megalakításával, majd pedig hozzátette, hogy előbb tanácskozik barátaival, mielőtt végleges választ mondana. A köztársasági elnök kabinetirodája részéről a következő közleményt adták ki: A köztársasági elnök magához kérette Sarraut Albertet és megkérte, hogy alakítson kormányt. Sarraut a megbízást elfogadta. Sarraut kylpoSStika* «éren a békés kiegyezésre törekszik (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: Politikai körökben bizakodással néznek Sarraut miniszterelnöksége elé és remélik, hogy sikerül létrehoznia a balközép és a jobbközép koncentrációját. Sarraut kétségkívül számításon kivül hagyja a szocialistákat és mentesiti a kormányt minden szélsőbaloldali színezettől, ugy, hogy a jobboldaliaknak nem lehet majd aggályaik a koncentrációs csatlakozásnál. Beavatott politikai körökben ugy tudják, hogy ha Sarraut ezt az első kormányalakítást csak kísérletnek tartja is, rövid időn belül sikerül olyan légkört teremtenie, amely lehetővé teszi az összes pártok koncentrációját Albert Sarraut a radikális párt egyik legkiválóbb tagja, 61 éves, egyszer már volt miniszterelnök, miniszteri tárcát már többször viselt. Bizalmas barátai ugy ismerik, mint olyan politikust, aki külpolitikai téren a békés kiegyezésre törekszik és Németország helyzete iránt is megértést tanúsít. A dezignált miniszterelnök tulajdonosa Franciaország legnagyobb vidéki lapjának, a radíkálispárti Depoches Toulous-nak. Csütörtök estére alakul meg az uj kormány Páris, október 25. Chautemps volt belügyminiszter Sarraut-val folytatott tárgyalásai után kijelentette, hogy az uj kormány valószí nüleg csütörtökön estére alakul meg. A Journal de Debals szerint Sarraut korma-