Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-25 / 243. szám

TJECMAGTAttOfí TO55 offSfor 25. Megenforgalmigondolatok olaszországi élmények alapján Ahol idegenforgalom van, ott van mindig elegendő olyasmi, ami miatt az «degennek érdemes odautaznia. Hát mi van Szegeden látnivaló? Nem sok, de az is gondozatlan és elhanyagolt. Nekünk is rá kell szoknunk, hogy a mi dolgainkat dicsérjük, reklámozzuk, ülaszorszaghan a leglényegtelenebb dolgot is felkarolják; bebeszélték "maguknak és beleszuggerálják az idegenbe is, hogy az az ócska nolmi egy műremek, X Y nagy férfiú csodálatraméltó alkotása, V Z-vel kapcsolatban történelmi emlék. Egy biztos, a mese — hatásos. Különös élmény volt számomra a firenzei fgyetecn idegenek részére tartott olasz nyelvés müvészettörténelmi nyári kurzusa megnyitóján a rektor és az irodalomtanár megnyitó beszédeit hallani A rektor feldicsérte a fasiszta Itáliát és kiemelte Firenze városát, beszéde dicséretére vált volna a legkitűnőbb idegenforgalmi propagandistának isi Az irodalmár pedig csak folytatta ezt, kellőkep feldicsérte 'loscanat, Firenzét és annak egyetemét, mint a világegyetem kultúrájának a bölcsőjét és tenyésztcíepét de ó már beszéde második felében tényleg igen nívósán irodalomról is beszélt Helyes ez kérem. A polgárság áldozatot hoz az egyetemért tudományért, művészetért, segítsék ők is elő a város gazdasági életének fellendülését. Az idegenforgalmat két részre osztom. A kül- és a belföldi részre. A külföldi viszonylatban ugy kell a dolgot beállítani, hogy Szeged Budapest közvetlen, közelében van, sót az előbbi autóbuszvonal alapján a Balaton közelségeben is. Magyarország ezen két pontjáról van ugyanis egy átlag külföldinek halvány sejtelme. így aztán programjába könynyen föl veszi Szegedet is. A jövőben pedig nem szegedi hetet, hanem legalább is szegedi hónapot kell rendezni, 70 százalékos vasúti kedvezménnyel. Mint látnivaló, nálui.k elsősorban a muzeum jön számításba. Ez világviszonylatban minden zsúfoltsága mellett is roppant kicsike. A muzeumot hozzáépítéssel 6 —8 szorosára kell kiépíteni. Ide kellene helyezni a Móra-féle ásatások leleteit. Csakis ez lehet a szegedi idegenforgalom alapja. Ezen a téren Móra' Ferenc és más népies íróink idevágó irodalmának külföldi terjesztésével nagyobb eredménnyel bíró reklámot érnénk el, mint egy tucat mondvacsinált idegenforgalmi irodaigazgatóval. Tudtommal a Szépművészeti Muzeumnak is annyi anyaga van, hogy egy részét kénytelen a padláson felhalmoznia; a képtár egy része innen is kikerülhet Azonban a szegedi művészeknek is kellene állandó kiállításuk céljára termet bizlositani. Valószínűleg több szegedi ur is átengedné különleges, muzeumba illő magángyűjteményét kiállítás céljára. Fontos szerepet játszhatna a Stefánia várromja is. Ez torok- és a Bósza Sándor-legendákkal megfelelő romantikával ellátva ugyancsak propagálni kellene. Mindkét téma filmre, színpadra feldolgozva Szegednek ugy a bel-, mint a külföldön nagy propagandát jelentene. Stílszerűen ebben lehetne egy fegyvergyűjteményt elhelyezni. A hangos filmről jut eszembe közbevetőleg, hogy akár filmre, akár gramofonlemezre kellene felvenni és igy terjeszteni Dankó Pista muzsikáját. Szegedet propagálná ez is. Különösebb gondot kellene a világ legutolsó boszorkányégetéseire, a Boszorkány-szigetre fordítani. Á „tetthely", magyarán mondva, kipofázandó, felállítandó egy emlékiábla és egy odavezető utat kell készíteni. Esetleg vizi járatot szervezni. Innen levinni vendégeinket az országhatárra, már csak egy ugrás. Hasonlóképen Pusztaszer, mint a vérszerződés helye is történelmi érdekesség, amelyet ugyancsak vizi uton kellene megközeliteni. Ez is a szegedi látnivalók kiegészítő részét képezné. A Mátyás-templom a Fekete Márii képpel, az alsóvárosi búcsúval ugyancsak cmütést érdemel. Nem akarok itt Európa legszebb zsinagógájáról, a Dóm-térről, a Csonka-toronyról, a Széchenyi-térről, drága szobrainkról beszélni. (A régi zsinagóga falán a földtől mintegy 30 cm-re áll két tábla az árvíz magassákát jelző nyíllal, hasonlítsuk azt össze az onnan nem messze levő Kormányos -ucca 23. számú ház tábláján lévő nyíllal, mely az ár-. Békéi kötöttek a szegedi pékiparosok: 4-6 fillérrel drágult a kenyér Í

A Délmagyarország munkatársától.) A szei pékmesterek között, hosszúidejű háborúskodás után, végre létrejött a megegyez'-s. Hetven pékiparos van Szegeden és a pekipari szakosztály hiába tett többizben kísérletet arra, hogy megegyezést hozzon létre, mindenkor akadt 8—10 pékmester, aki nem vetette magát alá a többség határozatának. Emiatt többféle kenyérárak voltak forgalomban, a fehér kenyéret például heteken át ötféle áron is árusították. A lelkes konkurrtneia következtében a kenyérárakat leszállították a pékek és legutóbb már 2 filléres fehérsüteményeket is hoztak forgalomba egyesek. A szakosztály igen erősen szorgalmazta a megegyezést, ami kedden végre sikerült. Erről a megegyezésről különben a fogyasztóközönség is tudomást szerezhetett, mert a legtöbb péküzletben általában i—6 fillérrel felemelték a kenyér árát. Ma már a 4-es lisztből készült fehérkenyér ára 26—28 fillér, a félbarna 24, a barna pedig 22 filléres áron került forgalomba. A megegyezés következtében megdrágult a fehérsütemény is, a 2 filléres kifli és zsemlye egyszerre eltűnt az üzletekből és ma már 4 filléres áron került forgalomba. A pékmesterek körében arra hivalkoznak, hogy az olcsó kenyérárakra súlyosan ráfizettek és a mostani árak mellett is éppen hogy megtalálják számításukat. Esöernyő gyári lerakat ár< c s 6 árakon Pollák Testvéreknél Csekonics tL és Széchenyi tér. vizet cca 2 méter magasságban jelzi. Erről azt hiszem, még szegediek is kevesen tudnak.) Az alsóvárosi napsugaras ház-homlokzatok az alföldi magyar nemzeti viselet mellett bátran kellene, mint a magyarositó nemzetiségi politika világcsodáját mutatni Ujszentiván svábjait és szerbjeit, a békési tótokat és a l'lványosságot a makói chászid zsidók egészíthetnék ki A Tiszát, a melegviz-nszndát a felépítendő műjégpályát; ha egy mód van rá, akkor egyetemi bizonylattal, ha nem lehat, akkor anélkül is propagálnunk kell a Berlini-körúti gyógyforrást, a dorozsmai, a jáoosszallási, sót a makói sziksós-gyógyfürdőket, de talán a cserepessori téglagyárak kubikgödrei is gyógyhatásúik, sósak, tiszták és mélyek is. A Tiszát a várostól néhány km-re nem kellene halásznak bérbe adni, hanem itt a sporthorgásztatot kifejleszteni, mert ezért a város úgyis igen kevés bért kap. Miután már sportról és szórakozásról beszélek, itt említ ;oti meg egy állatkert (nem árverési hiénák, kősz-VÍi kamatok, közéleli verebek és vadszamarak részére) és vurstli létesítésének a szükségességét is. Ez igen kedvezően elhelyezhető lenne a feltöltendő cserepessori tó helyén. Hl a szegedi mozik egyikébe bevezetnénk olisz mintára a mozi-varietét, akkor a mozik, a színház és a nagyszerű kávéházaink (Kass?) ilynemű szórakozásokra kifogástalanul belytállnának Itáliában igen sok helyen lá\am a táblát: „A borravaló tilos." Igaz, hogy ezt másutt is igyekszenek behozni. Itt hivom fel a polgármester ur figyelmét az egyik tiszai fűrdőházban kitett táblákra: „A borravaló a személyzet fizetése." Ha régebben a rendőrség centiméterrel üqyelt a fürdőruhák hosszát vévén alapul az erkölcsre, a rendőrség ügyelhetne arra, hogy egy ilyen (jelzőket mellőzök) fürdőtulajdonos ne hozhasson szégyent Városunkra és Magyarországra. Igen jó ötletnek tartom az állandó vásár gondolatát, de talán ezt egy jó prospektus is pótolhatná. A fentiek vonatkoznak a belföldi idegenforgalomra is. Magyarországon, főleg a hozzánk közelfekvő városok és falvak iskoláival lehetne jelentékeny eredményt elérni ugy, hogy összeállítanánk a szegedi üzemek tulajdonosaival karöltve egy látogatási programot: rr ÖSZI IDÉNYRE legszebb uri, ^iTrjr\rn/r legújabb modelek női és alkalmi 1U1JYI szerint elkészültek. nagy vAlaszték, olc»ó Arak ! C^ ÉTÉNYI Széchenyi tér 9. ^-Apész (Korsó Mozi hiz> Ha jé! akar szórakozni, Kovács vendégifit keresse fel a Brüsszeli körút 5. szám alatti (ezelőtt Takács) ahol a kitűnő italokat mérsékelt áron szolgálom ki A kellemes zenét Gajas Jen6 primás és Yavra János zonsrorista szokráltatiák. «5 a szalámi gyár, kemkrgyárak, téglagyárak, bőrgyár, kefegyár, buza- és paprikamalmok, jéggyár, hajógyár és kotrótelep, hűtőház és közvágóhíd vízmüvek, szőnyeg-, cserép-, késgyártó telepek, stb., melyekben ilyen sok éuídekesség látható. A város a mai rossz gazdasági viszonyok m-llett igen megkönnyítené az ilyen kirándulásokat, ha egyik iskola tornatermében mintegy 60 szalmazsákot fejpárnával és pokróccal, elhelyezne. Ezt eleinte a katonaság is szivesen kölcsönözné. A diákok mindegyike egy, vagy két lepedőt bozna magá-! val, a szállásért naponta 30—40 fillért szive»- • sen fizetnének, ebből a város az ezzel járó költsébeit fedezhetné. Sajnos tudom, hogy írásommal, meWyel városomnak javát akarom szolgálni, csak annyit érek, mintha a Tiszába hordanék vizet; mert élhetetlenek vagyunk. (Utalok az Állami Fin Felsőkereskedelmi Iskola botrányára, melyet a Délmagyarország hozott nemrég a közérdek védelmében nyilvánosságra. A diákok százait' üldözték más városba, ahelyett hogy a vidékieket csalogatták volna ide.) A város közönsége ne hárit'i Ül — jogosan, vagy jogtalanul — a felelősséget a hatóságra.; Igyekezzünk együttes munkával elősegíteni Szeged fellendülését. (Vége.) k. s. Vetélytársnők a tüzes kályha előtt (A Délmagyarország munkatársától.) Kéri Irén és Ignáz Ilona különös története foglalkoztatta kedden délelőtt a szegedi törvényszék Gőmöri/-tanáesát. Kéri Irén volt a vádlott, a másik leány a sértett. Az egész ügy igy keletkezett: Kéri Irén jóbarátságban volt Ignáz Ilonával, sőt egvideig együtt is lakott vele. Később Ignáz átköltözött Újszegedre, ahol egy alkalommal vendégül látta Kéri Irént. Ugyanakkor ott volt egy Benyó László nevü fiatalember is, aki — ugy látszik — mind a két leánynak tetszett. Ignáz Ilona a jól megrakott kályha mellett ült és kacérkodott a fiatalemberrel. Kéri Irént bosszantotta barátnője viselkedése és amikpr nem hagyta abba a kacérkodást, Ignáz meztelen lábszárát odaszorította a forró icályhához. Ig-: náz nyoic napon tul gyógyuló sebeket szenvedett es a klinikán kellett gyógykezelni. Kéri Irén ellen súlyos testisértés miatt indult meg a bűnvádi eljárás. A főtárgyaláson Kéri Irén azt is tagadta, hogy Ignáz Ilonát valaha is látta volna. Ellenben Ignáz Ilona és a gavallér ter-> helő vallomást tett A védő, dr. Kormányos István már a mait tárgyaláson érdekes bizonyitáskiegészitési indítványt terjesztett elő. Előadta, hogy van egy Dobó János nevü ujsze-" gedi fiatalember, aki igazolni fogja, hogy nem Kéri okozta Ignáz sérüléseit. A sérülés ugy történt, hogy Dobó meglátogatta Ignáz Ilonát, ját-» szadozolt a leánnyal és eközben ért Ignáz lába a forró kályhához. Kihallgatta a bíróság DOÍKV Jánosit is, de a kihallgatása nem vezetett ered-menyre. A bíróság bűnösnek mondotta ki Kérí Irént és ezér-l 20 pengő pénzbüntetésre ítélte*