Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-03 / 224. szám

Í933 október 3: DEL' MAGYARORSZÁG 3 Izgalmas Költségvetési vita este lO-ig a törvényhatóság Qétföl Közgyűlésén az ínség, a népkonyhái ebédek, a gázgyári Koncesszió, a fia­talság problémája, az állandóan csökkenő keresetek, a íanyai nyomor és a paprikamonopólium — Kedden megkezdik a költ­ségvetés részletes vitáját (A Délmagyarország munkatársától.) A tör­vényhatósági bizottság közgyűlése hétfőn dél­után folytatta napirendjének csütörtökön fél­beszakított tárgyalását. A közgyűlést délután háromnegyed ötkor nyitotta meg dr. Somogyi Szilveszter polgármester. Először elhatározták Löffler György indítványára, hogy felterjesz­tést intéznek a kormányhoz a szegedi szappan védelmének biztosítása érdekében. Láj er Dezső indítványára kimondotta a köz­gyűlés, hogy a városi üzemekben és a város ál­tal végeztetett munkálatoknál a napi munka­idő 8 óránál több nem lehet. Pásztor Józsefnek az idegenforgalom fokozá­sára vonatkozó indítványára ugy határozott a közgyűlés, hogy az indítvány tárgyalását az idegenforgalmi törvényjavaslat letárgyalásáig függőben tartja. Olejnyik József azt indítványozta, hogy a Hunyadi- és a Szukováthy-téren szüntesse meg a város a sportpályákat es a tereken gyermek­játszótereket létesítsen. Az indítványt a köz­gyűlés nem fogada el. Nem fogadta el a köz­gyűlés Olejnyiknek a ródli-pálya építésére vo­natkozó indítványát sem. Ezután kezdődött meg a város |övö évi költségvetésé­nek tárgyalása. A' javaslatot Rack Lipót pénzügyi tanácsnok ismertette. Elmondotta, hogy a város jövedel­mei jelentékeny mértékben csökkentek. Csök­kent a földbér, a házbérjövedelem, ennek kö­vetkeztében a vizdijbevételek is kisebbek let­tek. A bevételek végösszege 1,264.000 pengővel alacsonyabbak a jövő évi költségvetésben, mint amennyi az ideiben volt. A kiadások végössze­ge is kisebb 1,436.000 pengővel. A költségvetési javaslat szerint 8Q százalékos pótadóra lesz szükség. Az általános vita első szónoka dr. K-ertész Béla volt. A költ­ségvetéstervezet már a tárgyalás előtt elévült, mert a tervezet összeállítása ideién a buza ára 13 pengő voit, ma pedig már csak 7 és fél pen­f ó. Ez a körülmény teljesen irreálissá teszi a öltségvetést. Egy évvel ezelőtt szavazta meg a közgyűlés a gázgyári koncesszió meghosszab­bítását abban a feltevésben, hogy ezzel lehető­ség nyilik a város számára a termelőmunka megindítására. Azt remélte mindenki, hogy könnyíteni lehet majd a közterheken. Ezek a várakozások nem teljesedtek, beruházásokra egyetlen fillér sem jutott. A város polgársága áz inségjárulék maximumát nem vállalhatja az idén magára. — Akkor itt lesznek a munkanélküliek min­den nap a városháza előtt — mondotta a pol­gármester — és beverik majd a kirakatok ab­lakait. Dr. Kertész Béla: A népkonyhai ebédek elő­állítási ára a terményárak csökkenése követ­keztében legalább 25 százalékkal kisebb lesz. A város egymaga nem láthatja el az Ínsége­seket. Teljesen jogosult az a kívánság, hogv az állam tekintélyesebb összeggel támogassa Sze­ged inségakcióját. Hathatósan utána kell járni, iiogy a város elvont jövedelmeiből minél töb­bet visszakapjon Szeged, amely csak a borfo­gyasztási adó leszállítása következtében FIOO.OOO pengő évi jövedelmet vesztett el. Nagyobb kí­méletet és megértést kért a város adózó polgár­sága számára. A költségvetést általánosságban elfogadta. Dr. Grüner István: A közterhek emelkedésé­vel szemben a terményárak még tovább csök­kentek, az összes foglalkozási ágak kereseti lehetőségei még tovább romlottak. A polgár­mesteri jelentés szerint az adóhivatal egy hó­nap alatt 6GC7 árverést tüzöt. ki, ami hűen jel­lemzi a szomorú viszonyokat. Hiba az is, hogv a 15 év előtti túlméretezéseket nem tudta a vá­ros hozzáidomitani a változott viszonyokhoz. Kevés vigasztalás az, hogy 1913-^1 szemb n ma 20 millióval nagyobb a város vagyona. A köz­igazagtási költsenek aránytalanok a termény­árakhoz képest. Ilyen körülmények közöt* nem lehet csodálkozni azon, hogy a bérlő nehezen fizeti a bért. A progresszivitás elvének érvénye­sítését kérte a közigazgatási költségek megál­lapításánál, mert igazságtalan, hogy a nyo­morgó kisbérlő ugyanannyit fizessen valami hatósági bizonyítványért, mint egy részvény­társasági igazgató. Megállapítja ezután, hogy a gázgyári szerződésben fixirozolt egységárak is elvesztették reálitásukat, a viszonyókhoz mér­ten hallatlanul magasak. Dr. Grüaer ezután az Ínségesek problémájáról beszélt és kérte, hogy a nép­konyhás ebédeket több helyen osszák szét a télen. Abszurdumnak tartja, hogy az állam nem vállal megfelelő részt az insegesek ellátá­sából. A költségvetést általánosságban is csak abban a reményben fogadja el, hogy a legköze­lebbi költségvetés már közelebb fog állni az élet realitásához. Dr. Singer István szólalt fel ezután. Kifogá­solta, hogy a házadót a novemberi bérek alap­ján vetik ki és a november utáni takbérleszálli­tásokat nsm veszik figyelembe. Kérte a város hatóságát, hogy a rendeletek végrehajtása ne legyen keményebb Szegeden, mint másutt. Fo­kozott lokálpatriotizmust kiván a hatóságtól. Dr. vitéz Gárgyán Imre volt a következő fel­szólaló. A gázgyári koncesszi meghosz­szabbitásának a hatása nem igen érezhető a költségvetésben. Mondja ki a közgyűlés, hogy a szervezeti szabályrendeletet a hadviseltek és a végzett fiatalok elhelyezkedési lehetőségének fokozása céljából megváltoztatja. A fogalmazói karban és az adóhivatali tisztikarban uf állások szervezését kívánta, hogy végleges állásba jus­sanak azok, akik évek óta ugy is betöltik ideig­lenes, vagy helyettesi minőségben a kérdéses állásokat. Mondja ki a közgyűlés, hogy mind­azokat a tisztviselőket, akik elérték a korha­tárt, azonnali hatállyal nyugdíjazza, rendelje el azoknak a városi alkalmazottaknak azon­nali hatállyal való elbocsájtását, akik nyugdi­jat is kapnak, a megüresedett állásokat első­sorban az állástalan hadviseltekkel és a végzett fiatalokkal kell betölteni. Masa Miklós a gazdák adóterheinek csök­kentését kérte. A város a meghallgatáson kivül teljesítse is a gazdakivánságokat. Pick Jenő azzal kezdte beszédét, hogy a bu­dapesti polgármester kijelentette: nem hajlan­dó a főváros polgárságának adóterheit egy fil­lérrel sem emelni. Ezt a szellemet nem érzi Sze­ged költségvetési javaslatából. A következmé­nyek teljes mértékben igazolták azokat, akik a" gázgyári koncesszió meghosszabbítása ellen foglalták állást. — Egyei) en szót sem szóltam a gázgyári vi­tában! — szólt közbe ingerült hangon a pol­gármester. Pick Jenő ezután a 280,000 penaős rendőrségi hozzájárulás törlését indítványozta. Kérje a közgyűlés a for­galmiadórészesedés emelést a kormánytól. Til­takozott az ellen, hogy a város hozzájáruljon a dollárkölcsönnek pengőre való konvertá­lásához. Szeged polgársága a 80 százalékos pót ­adót nem bírja el. — javasolta, hogy a közgyűlés csak 60 százalékos pótadőt szavaz­zon meg. Indítványozta a hidvámok teljes el­törlését. majd az idegenfogalmi problémák so­Ma látszik Széchenyi Mozi Utolsó nap! Budapesttel egyidőben I flzsinoisz khán kardsa. A titokzatos kelet fantasztikusan izgalmas fllm/e. Főszereplők: Boris Karloff. Lewis Stone és Mirna Loy Í>TA> PAN a mtivészel muzSAI. Széchenyi Mozi Legközelebb rán a következőket mondotta: — Kérem a közgyűlést, hogy erkölcsi súlyán val tegye lehetővé az adótartozások miatt elár-i1 verezett \ Kass kávéház és szálloda mielőbbi megnyitását. Tiltakozott a paprikamonopólium ellen, mert ez temetője lesz a szegedi paprikatermelőnek, kereskedőnek, kikészitőnek egyaránt. Kérte, a város vizsgáltassa felül a városi üzemek mü-i ködését a közérdekeltségek felügyeleti hatósá-i gával. Az állástalan fiatalok érdekében csatla-i kozott Gárgyán indítványához azzal a fenntart tással, hogy elóbb tisztázni kell az indítványok pénzügyi vonatkozásait. A költségvetést nemi fogadta el. A polgármester bejelentette ezután, hogy hozzájárul a közérdekeltségek felügyelő ható­ságának felkéréséhez, mert a városi üzemek felülvizsgálását szintén kívánatosnak tartja. — Hátha megmondják, hogyan lehet a hal­ból aranyat csinálni! — szólt valaki közbe. Dr. vitéz Máriaföldy Márton a város női al-=* kalmazottainak elbocsájtását követelte és a sportegyesületek, valamint a cserkészek foko­zottabb támogatását. Dr. Tóth László a zenei és művészi élet hat-> hatós támogatását kívánja. A 80 százalékos pótadót elfogadhatatlannak tartja. Dr. Bodnár Géza a város vagyoni helyzeté-* vei foglalkozott. Azt mondják, hogy „Szeged gazdag város", pedig ez a gazdagság csak a nagy nyo­morúságot takarfa. A város vagvonigazgatása nem állja ki a leg­enyhébb kritikát sem. A tisztikar azért van, hogy közigazgasson, nem pedig azért, hogy 10 pengős földberhár;>lékokat hajtson, hogv va­gyont kezeljen. A vagyon hozadékra a város évente több, mint 500.000 pengőt fizet rá. In­dítványozta, irjon fel a közgyűlés a kormány­hoz és kérje, hogy engedje át a rendkívüli pótlékok egyrészét a városi szükségletek fede­zésére. Foglalkozot ezután a a paprikamonopólium tervével. Egy szerencsétlen és veszedelmes irányzat ütötte fel a fejét, bizonyos érdekelt­ségek mindent monopolizálni akarnak. Felira­tilag tiltakozzék a város a monopóliumok elj len. Szűcs Imre az idő előrehaladottságára és arra való tekintettel, hogy a városatyák nagy­része eltávozott, a tanácskozás folytatásának elhalasztását kérte, a polgármester azonban nem szakította félbe a vitát. Fenyő Mátyás: A költségvetésben stabil dolog alig van. — Három éve nem volt ilyen reális költség­vetésünk, mint ez! — mondta a polgármester. Fenyő ezután azt fejtegette, hogy az inség*

Next

/
Oldalképek
Tartalom