Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-31 / 248. szám

w DECMAGYARORSZSG 1933 október 31. Megnyílt Kovács Cipőáruház Kárász B. 10. Szeged, Városi nyomdával szemben Előzékeny kiszolgálás! Meanyitó olcsó árak! fílcbclsbcrg Kunó, a hnltarpomies Iríd és a Dugonics Társaság Klebelsbergünnepén (elolvasta úr. iiuszil JOzseí egyetemi tanár H. Meghaló csak rágondolni is, hogy öt, a legtevékenyebbet, aki emberfölötti munkál vállalt és végzett, aki szinte elégett eszményeinek szolgálatában, hányszor és mennyire gyötörte a felelősség tudata: vájjon sikerül-e nemzetének bebizonyítani az általa sorsdöntőnek felismert igazságot, amely szerint a magyarság a közép és alsó Duna mentében vagy megmarad továbbra is a szellem erejénél fogva előőrs nemzetnek s akkor övé az élet, vagy pedig lemond az elsőszülöttségi jogról s akkor feladta a léiért való küzdelmet? Végzetszerű komolysággal, ami osak a legnagyobbaknak, a nemzet életét a maguk müvével összeforrasztani tudó géniuszoknak adatott meg, érzi és hordozza azt a terhet, amit ilyen körülmények között a kulhiszminiszterség jelent. Ugy látja, hogy tulajdonképen a honvédelmi tárcát látja el: mert menekvés csak abban lehet, ha a világ vezető nemzeteiben sikerül megerősíteni azt a meggyőződést, hogy Trianonban egy nemes, müveit, vezelőszerepre hivatott' nemzeten nagy igazságtalanság esett, amelyet jóvá kell tenni. De mindehhez nélkülözhetetlenül szükséges, hogy a magyarság minden rétege végre egyszer már tudatára ébredjen a kulturális energiák és akciók sorsdöntő jelentőségének. íme rövid foglalatban a sokat emlegetett „kultúrfölény", a művelődési felsőbbrendűség filozófiája. Az egósz néhány alapvető tétel s éppen egyszerűségénél, belső igazságánál fogva magával ragadó, mint a létparancsok általában. Kritikusainak gúnyolódó kórusa ezt a gondolatsort ugy facsarta ki, mintha a kultuszminiszter „körzővel és vonalzóval" akarná a régi Magyarországot visszaszerezni s a mostanit felemelni. Méltósággal vágott vissza: „igenis a tudás erejével döngetjük a trianoni börtönajtót, ós a szellem szavával hirdetjük a világ nemzeteinek a magyar igazságot." Meg kell mutatnunk a világnak, hogy velünk van mit vesztenie az egész emberiségnek, a mi további sorvadásunk szegényebbé tenné az emberiség szellemi patrimoniumót. De van ennél közvetlenebb argumentuma is azok számára, akik nem szűntek meg gúnyolódni ós vádaskodni. Ezeknek bebizonyította, hogy a „kultúrfölény" gondolata olyan történeti hagyományra támaszkodik, melynek gyökerei a magyar lét legmélyére nyúlnak vissza. Ez az eszmény melegítette a bécsi gárdistákat, Bessenyeit és társait; ennek a gondolatnak élt a széphalmi szent öreg, Kazinczy; ennek a szolgálatában égett el a legnagyobb magyar, Széchenyi s az ő méltó ellenfele, Kossuth, ha sok mindenben nem is, de obben egyetértett vele; ennek a gondolatnak az életbe való átültetésén fáradoztak Örményi, Eötvös József, Trefort. A kultúrfölény tehát nem uj dolog, hanem a hagyományos, örök magyar kulurpolitika, melynek parancs-szavát talán Kossuth foglalta a legtömörebben össze: „Nemzeti létünk csak az áljai biztosi Iható, ha a suly, melyet a szám. az életrevalóság. a históriai állás nyújt, a közművelődés súlya által hatályosabbá létetik. Teljesen meg vagyok győződve, hogy ha nem sietünk nemzetünk -./•.'imára kultúrai tekintetben a primus inter pares szerepét biztosítani, vagy éppen tulszárnyaltalni engedjük magunkat, veszve vagyunk". Klebelsberg előtt ezt az örök elvet Eötvös Józisef ültette át a valóságba a legszembetűnőbb tudatossággal: Eötvösnek is az volt a gondolata, hogy Európa közepén, a világ belvárosában csak akkor lesz helyünk s a kiegyezést is esak akkor tudjuk l'entarlnni, ha valóban müveit nemzetként uj, modern államot építünk, keleti és déli szomszédainkat túlhaladva, Ausztriával pedig legalább is lépést tartva. Nem megy a fejemftei hogy fferje<Iiís Ndndlor liszt, fűszer és csemege üzletében egész havi háztartási ziikségleteimot milyen olcsón vásároltam be. Itsxa Lajos Körút 51. 432 A kultúrfölény filozófiája, akármennyire magával ragadó volt is, mégis csak szó; az igaz, hogy tettekből fakadó, vagy tetteket előkészítő szó. Klebelsbergnek azonban igazi eleme a tett, nála a szó csak a cselekvés szolgálója lehet. „Egész lénye — ezt helyesen látta meg egyik megértő méltatója — valahogy idegen a spekulációtól: cselekvési lehetőségekben fogja fel a dolgok összefüggéseit és nem elméleti törvényszerűségekben." Nem egészen 10 évig volt kultuszminiszter s bár az első éveket a rekonstruálás gondjai foglalták le, az utolsó időben pedig az akkor már erősen érezhető gazdasági válság mintegy lekötözte annyira tevékeny kezeit, mégis e néhány év alatt anynyira átalakította a magyar művelődés képét, hogy az általa rárakott alapszíneket onnan soha semmi, akármilyen erőszakos kéz nyomtalanul letörölni nem tudja. Először a gondos gazda számvetésével a még megmaradt birtokállományt vette számba, de ugy, hogy lehetőleg mindent, ami még életre képes, megtartson. A nyomorúság ólomsulya alatt roskadozó kultúrintézmények, főleg az annyira elhanyagolt, szinte teljesen megbénult klinikák, kutató intézetek, laboratóriumok, könyvtárak, muzeumok, szóval a magasabb kultura menhelyei és nélkülözhetetlen életszervei először érezték az összeomlás után, hogy egy erős akarat menteni akar s nem fogja tűrni, hogy a pénzügyi kishitüségnek olyan gyakran megismétlődő önfeledt pillanataiban könnyelműen megfojtsák őke, vagy általában megfeledkezzenek a tudományos és tanitó munka folytonosságának feltételeiről. E nehéz munka befejeztével figyelni kezdte a háború és forradalmak nyomorából uj életre pezsdülő Európában a regenerálódás tüneteit, különösen a környező államokban meginduló lázas életet s elgondolásához hiven mindent megtett, hogy vissza ne maradjunk: „Rettenetes volna lekésni arról a gyorsvonatról, melyen Európa nemzetei robognak előre egy ma még beláthatatlan fejlődés hihetetlen távolságai felé." De nemcsak az összehasonlítás és a verseny ösztönözte őt, hanem egy egészen más természetű megfontolása is. Meggyőződése volt. hogy a kultura színvonalát puszta konzerválással nem lehet tartanunk: ez folyton megújul, „mint évenkint az erdő lombozata." Az eszményei örök ideák ugyan, de a hozzájuk vezető ut a korszellemmel együtt változhatik; ebből következik, hogy elmúlt irányzatok uj életre való galvanizálása célra nem vezet: a motor, a traklor, a rádió és repülőgép korában nem elégedhetünk meg a kiegyezés korszakában teremtett művelődési intézménvek megőrzésével. Ami él, az változik; az élő kultura tehát alkalmazkodik a változó kulturfejlődéshez, intézményeket teremi, átalakít, sőt — ha kell — beszüntet, ami persze nem azonos az úgynevezett „leépítéssel." Sokszor szemére vetették azt a sebességet, ami pihenő nélkül egyik alkotásától a másikhoz vitte. Valóban, az iram széditő volt, de erre a körülmények kényszeritették. Nemcsak az öldöklő — ez esetben valóban halálos — verseny, amit az utódállamok diktáltak, hanem az az intuitív, a vates-t igazoló sejtelem is, hogy esetleg kifogy az időből. A magvar történelemből azt olvassa ki, hogy nálunk nincs folyamatos, zavartalan fejlődés; mi szinte állandóan vagv elnyomatás alatt sínylődtünk. vagy katasztrófák utóhatásait szenvedtük s alkotásokra csak lopva jutott egy-egy rövid évtized. Ez a tragikus igazság másokat megbénithntott volna: ő azonban mindebből azt a köteleZfttsécret vonja le, hogy nekünk sietnünk kell az idő kihasználásával. S ha régebben is, amikor a víláetörténelem óramutatója lassabban járt", kifogyhattunk az időből, mennyivel könnyebben megeshetik ez most. amikor az események ugy rohannak. mint az ég viharfelhői. ,Ki tudja — kérdi prófétai lélekkel — mit rejteget még számunkra a iövő. de a jelen a miénk, annak urai vagyunk és rettenetes lenne a felelősségünk, ha a megújhodásunk most kínálkozó alkalmát ismét elmulasztanék " Klebelsberg gróf nyugodtan állhat a történelem ítélőszéke elé; ő nem mulasztott semmit, sokszorosan megtette a magáét. Folytatjuk. Asz olvasó rovata Javítanivalók a posta szolgáltatása terén A közönség néhány sérelmére kívánom a kereskedelmi és iparkamara, főként azonban a postaigazgatóság figyelmét felhívni. Az egyik sérelem az, hogy a Tisza Lajos-körúton kivüli részeken a levélgyűjtő szekrényeket naponta csak egyszer ürítik ki. ami megfelelhet jó falusi állapotnak, de Szeged város követelményeinek semmiesetre sem. Figyelembe kell venni, hogy a város lakosságának túlnyomó zöme éppen a Tisza Lajos-körnton kivüli részen- lakik és ezeket a belvárosiakkal szemben — ahol naponta 2—3-szor ürítik ki a gyüjtősziekrényeket — méltánytalanság kedvezőtlenebb elbánásban részesíteni. Indokolatlan az ittlakó közönséget arra kényszeríteni. hogy a náluk elhelyezett gyü;!őszekrényeket mellőzve, a belvárosba zarándokoljanak, hogy postájuk gyorsabb expedíció alá kerüljön. Panaszoljuk azt is, hogy havonta háromszor. a levélposta kikézbesítése késedelmesen történik. Noha ennek sem lenne izabad előfordulni, egyik esetben még valamikép menthető. Ugyanis a nyugdijak csekken történő kifizetésékor, a levélposta kikézbesi*ésie 3—4 órai késedelemmel történik, de itt az az indok áll elő, hogy a levélposta kézbesítők kell, hojjy a feleket személyileg ismerjék, nehogy a kifizetésnél visszaélés történjék. Ám amikor a posta pénzt kap. egyik esetben 0 telifon-, másodikban a rádió-nyugták bemutatásakor, ezen indokolás is elesik, mert itt már a személyazonosság megállaDÍtására raíikség nincs, mégis a levélposta-kézbesitők vannak e teennőkkel megbizva s igy ismét késedelem áll eiő a levélposita kézbesítésénél. Ha már e teendők elvégzésére — a takarékosság folytán — kisegitő erők nem alkalmazhatók. talán praktikus megoldás lenne, na legalább a telefon és rádiónyug»ák befizetése csekk utián történhetnék olymódon, hogv a posta a feleknek, a számszerűleg kiállított csekkeket posta utján beküldené s a közönség az összeget díjmentesen küldhetné be. E módszerrel a késedelmes levélpostai kézbesítés kérdése teljes megoldást nyerhetne. Franki Antal gyógyszerész. I MuMliE^Mnalmkef legolcsóbban I HyaKKendO Poü^V Testvéreknél Motorok, vízszivattyúk olcsón kaphatók FRISCHMflNN gépműhelyben Kálvária iKCa 21b. MINDENKINEK KORDA-RUHA Legjobb. — Legdivatosabb. — Legolcsóbb. Mérték után elsőrangú szabás ée kiállítás. Iskola öltönyök, felöltők, télikabátok 15 nagy választékban. FÖLDES IZSÓ Klauzál tér