Délmagyarország, 1933. október (9. évfolyam, 223-248. szám)

1933-10-01 / 223. szám

SZEGED, SzerkeaztOMg: Somogyi ucca 22. t.em. Telefon : 23-33. - Kiadóhivatal, kOlctOnkanyvtAr ét legylroda • Aradi ucca »• Telefon: 13-0®.*Nyomda: LBw LlnOt ucca 19. Telefon t 15'Ofi. TAvtrnfl és levélcím nélmnnynrnnzAa Szwied Vasárnap, 1933 oki. 1. Ara 20 fillér IX. évfolyam, sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyMn 3.2Ö. Vidéken ét Budapesten 3.00^kU|ittld»n 0.-40 peng«. * Egye» tzAm Arit héfltöznap 12, vatAr- «$ Ünnepnap *»llli».pr« detésck felvétele tarifa íierliít'oiegle« lenit hétfO kivételével naponWVMaeí Hz ember és a bogár Olvassuk, hogy racionalizálni fogják a selyemhernyók munkáját. A selyemtermelést nem lehet tovább ezeknek a buta bogaraknak intelligenciájára és tanultságára rábízni. Az emberi munka teljesítményei azért tökéletesednek, mert tökéletesedik a munkavégzés módja is. De a selyemhernyók éppen ugy termelik a selymet, mint ahogy szőtték jgubójukat a villanyosság felfedezése előtt. A selyemhernyók nem vesznek tudomást a nagyipari termelés kialakulásáról, ők még mindig slőjdszerüen, háziipari termékként készítik a selyemfonalakat. Pedig talán nem is lehet őket ezért hibáztatni, mert ha a termelés más módjára tértek volna át, akkor nekik is italálkozniok kellett volna a termelés kisérő jelenségeivel. Ha fogyasztási adót kellene fizetniük az eperfalevél után, ha kereseti, jövedelmi, vagyonadót, kereseti, jövedelmi vagyonadópótlékot, mindennek városi pótlékát, a gubójuk után házadót, pótadót, betegápolási adót és útadót, a selyem után pedig fényűzési forgalmi adót kellene fizetniök s mindazt a közvetett adót, illetéket és egyéb közterhet, amivel az ember a saját termelését s a saját ellátását megnehezíti, — akkor talán ezek az ostoba állatok is rájöttek volna már, hogy a termelés patriarchaiis módjával szakitaniok kell. Az igazság azonban az, Hogy mindeddig nem látták be s ezért most az embernek kell kezébe venni a selyemhernyók munkásságának megszervezését. Mert szervezni, ugyebár, azt tudunk. Csak szét kell nézni az emberi társadalom gazdasági és politikai helyzetén s mór nem keíl bizonyságot szerezni az ember szervező zsenije felől. Igaz, hogy a hangyák sokkal tökéletesebb államot tudtak megszervezni, mint az emberek, pedig nekik nem volt sem Plató njuk, sem Montesqíeu jök, igaz hogy a méhek sokkal tökéletesebben tudták termelő tevékenységüket megszervezni, mint az emberek, dehát — egyelőre még — senki sem akar sem a hangyák államéletébe, sem a méhek munkatervébe s munkafegyelmébe beleszólni. Az ember csak a selyemhernyók munkáját akarja racionalizálni, eredményesebbé s talán még olcsóbbá is tenni. Ezek a selyemhernyók ugyanis nem tudnak semmit a T a y 1 o r rendszerről s ha valaki B e d e a u x-ról beszél nekik, a fülük botját sem mozdítják meg. Ezek a selyemhernyók egyáltalában nem vesznek tudomást a munkaszervezés fejlődésének eredményeiről. Azt hiszik, hogy ugy termelnek ma is legtökéletesebben, ahogy első ősük 5.473.216 évvel ezelőtt rájött a selyemgyártás titkára, amikor eperfalevéllel elrontotta gyomrát s orvosa tanácsára hánytatót vett be. Az első sely emfiu észrevette, hogy eperfalevelet eszílc, de selymet hány. A legnagyobb mértékben helyeselnünk kell azt a törekvést, amivel a selyemhernyók munkáját gazdaságosabbá akarják tenni. A munka megszervezése az emberi tökéletesedés legnagyobb vívmánya. A technika fejlődése csudákat teremtett, de ezek a csudák csak eszközei a munka megszervezésének. Az ember a saját munkáját olyan tökéletesen tudta megszervezni, hogy csak annyit termeljen, amennyire szükség van. Ha ugyanis kevesebbet termel, akkor háború lesz, mert az ellátatlanok megfogják támadni azokat, akiknek készleteik vannak, ha pedig többet termel, akkor is háború lesz, mert a készlettulajdonos nép meg fogja támadni azokat, akik nem akarnak vásárolni. Az embernek azért olyan mérhetetlenül fontos az, hogy a termelés a szükséglethez igazodjon, mert a termelés és fogyasztás kiegyensúlyozatlanságából születik a háború. Ezért fontos az, hogy az ember ne termeljen több búzát, több zsirt, több kávét, több textilárut, több gépet és több muníciót, mint amennyit el tud fogyasztani: Éppen azért, mert az élet es Halál Kérdése ezen múlik, az ember a maga gazdasági tevékenységét már tökéletesre szervezte. Mi már annyi búzát termelünk csak, amennyit elfogyasztunk, sem bőség, sem Ínség nem okozhat már problémát. Mi már nem fűtjük búzával a mozdonyokat, nem öntjük a kávét a tengerbe s a hagymát a Marosba. Nekünk nem kell a gépeket összetörnünk, mert minden ember pontosan annyit dolgozhatik, aminek eredménye a gondtalan és kényelmes megélhetéshez elegendő. Nálunk már nincs dolgozó gyerek és nincs munkanélküli felnőtt. A termeivények ára olyan, hogy érdemes dolgozni, a munka nálunk már nem kedvezmény, hanem kötelesség s a termelt javak igazságos szétosztásáról maga a társadalom gondoskodifc S amilcor ilyen tökéletesen megszerveztük az emberi munkát s amikor már csak legsötétebb emlékeink közé tartozik az a kép, hogy zsúfolt magtárak mellett pusztított az éhhalál s amikor a termelő tönkrement, mert a zsirt eladni nem tudta, ugyanakkor a fogyasztó elpusztult, mert a zsirt nem tudta megvenni, — akkor mégis csak emberi kötelességünk, hogy a gondviselés által belénk oltott szervező zsenit az emberi munka megszervezése után se hagyjuk pihenni, hanem az alacsonyabb élő társadalmak s az állatvilág javára fordítsuk azt a ragyogó képességünket, aminek az emberi társadalomban már nincs munkatere a bevégzett fejlődés örök időkre szóló intézményei mellett. Boldogítsuk hát a selyemhernyókat, azután majd a méhek munkaszervezetét alakítjuk át s rá fogjuk őket venni, hogy a heréket ne öljék meg, hanem hizlalják tovább s a hangyákat majd megtanítjuk arra, hogy demokratikus államformájuk elmaradottá, csökevénnyé vált s nekik is át kell térni a diktarurára, ha másért nem, hát azért is, hogy Platón álmát s Aristoteles bölcseségét ne valósítsák meg az állatok, Ka a jót, igazat és szépet, az emberhez egyedül méltót az ember magától elvetette. POZSONYBAN és KASSAN a cseh kormány eltörölte a magyar lakosság jogait A két magyar város nem számit főbbé magyar kisebbségi területnek — Eltiltották a magyar nyelv használatát Kassa és Pozsony a hamisítás ellen a Népszövetségtől kér fogorvoslást (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pozsonyból jpientik: A cseh kormány szombaton következményeiben beláthatatlan jelentőségű, jogfosztó rendeletet léptetett életbe a magyar kisebbség ellen. A rendelet szerint a két legnagyobb felvidéki magyar város, Pozsony és Kassa nem számit többé magyar kisebbségi területnek. Mindkét városban eltiltották a magyar nyelv használatát ugy a hatóságok előtt, mint a közélet minden vonatkozásában. A jogfosztó rendeletet a statisztikai hivatal készítette elő. A statisztikai hivatal a legutóbbi népszámlálással kapcsolatban most közölte a felvidéki tartomány kormányzóságával, hogy a magyar kisebbségi jogot ebben a két városb in nem lehet főbbé érvényesíteni, mert a cssh statisztika szerint „a magvar lakosság számaránya egyik helyen sem éri el a törvényes százalékot..." A hivatal különböző manipulációk után a színmagyar Kassán 16, Pozsonyban 13.2 százalékban állapította meg a magyarság számarányát. A Felvidék tartománykormányzósága mar közölte is a két város tanácsával, hogy a magyar kisebbségnek ebben a két városban többé nincs joga hivatalos helyen anyanyelvét használni. A magyar feliratokat, cégtáblákat is el kell távolitani a városokból. A rendelet a Felvidék magyarsága körében óriási izgalmat és felháborodást keltett. A magyar pártok mindent elkövetnek, hogy leleplezzék ezt az ujabb manipulációt amelyne k segítségével Kassán 82 százalékos, Pozsonyban pedig 55 százalékos cseh többséget állapítottak meg. A pártok el vannak szánva arra is, bogv végső esefben a Népszövetséghez fordulnak jogorvoslatért. 99 4 Népszövetség biztosítsa minden államban az egyéni szabadságfogokai nemzetiségi, faji és vallási különbség nőikül « Genf, szeptember 30. MTI. A Nemzetek Szövetsége szjmbati közgyűlésén a holland külügyminiszternek a németországi menekültek ügyének rendezése tárgyában tett indítványára elhatározták, hogy a napirendelőtti bizottság vizsgálja felül a kérdést és a bizottság mielőbb jelentést tesz a közgyűlésnek. A közgyűlés első szónoka a görög származású Trengaalis delegátus volt, aki Haiti képviseletében szólalt fel. Felhívta a közgvülés ügyeimét a Nemzetek Szövetsége alapokmányára, amely az államok egyenjogúságát biztosította, ugyanakkor azonban hallgatással megszüntetik az egyes polgárok ioaait, ameI 1