Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-12 / 206. szám

TQ33 szeptei; ber 12. Öf (M AGY A RO!?SnG naHMMBBaBHKRMaaHHMil Kézimunkát, •iskolait és alkalmit Fáy Maroitná! i vegyen! Ott legolcsóbb! Kioyé u. 5. Zsák helyett bőr Bonyodalmak két csomag és a posta tévedése körűi (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi járásbíróságon dr. Gaál István járásbiró hétfőn tárgyalta Fischer Aladár, az Angol-Ma­gyar Jutafonó Rt. igazgatójának ügyét. Az el­járás a posta tévedése miatt, de a póstakincstár feljelentésére indult meg jogtalan elsajátítás vétsége cimén. A gyár ezév tavaszán tiz darab üres zsákot küldött postacsomagban a csurgói Fibler-féle faárugyárnak azzal a kéréssel, hogy azokban orsókat küldjön Szegedre. A csurgói állomáson a csomag a Metternich hercegi uradalom cso­magja mellé került, amelyben az uradalom ál­lati bőröké* küldött Tatabányára. Véle'lenül mindkét csomagról leesett a cim és azokaf va­laki fordítva ragasztotta vissza. így azután a Fibler-gyár állati bőröket kapott. Tatabányára pedig üres zsákok érkeztek. A Fibler-gyár le­vélben érdeklődött a szegedi Jutafonótól, hogy miért küldtek zsák helyett bőrt. Fischer igaz­gató válaszlevelében arra kérte a csurgói gyá­rat, hogy küldjék Szegedre a bőröket; ez meg is történt. A szegedi gyár azután ismét elküldött egy csomó zsákot, a bőröket pedig felrakták a padlásra, később azután felhasználták a gyár­ban. Közben a Metternich-uradalom is kereste a bőröket és mivel pedig nem tudták előadni, a posta 50 pengő kártérítést fizetett az uradalom­nak. Névtelen levél alapján derült ki, hogy a bőrök a szegedi gyárba kerültek. A hétfői tárgyaláson Fischer igazgató elmon­dotta, hogy a névtelen levél az egyik elbocsáj­tott alkalmazott bosszúja volt. Nem tudta, hogy a csomagról jelentést kellett volna tennie a postának. A biróság az igazgatót 80 pengő pénzbünte­tésre itélte, az Ítélet végrehajtását azonban fel­függesztette. A szegedi rendőrség négy embert letartóztatott kommunista szervezkedés ügyében Hal letartóztatás Budapesten (A Délmagyarország munkatársától.) Kom­munista szervezkedés ügyében a szegedi rend­őrség napokig tartó nyomozás után tizenkét gyanúsítottat letartóztatott. Valamennyi letar­tóztatott jelenleg a budapesti ügyészségen van; a szegedi ügyészség ugyanis az illetékes­ség megállapítása végett Budapestre kisértette őket. A rendőrség már régebben arról értesült, hogy Szegeden egyesek kommunista szervezke­dést folytatnak. A detektívek a gyanúba vett embereket megfigyelték és megállapították, hogy ezek összeköttetést tartanak fenn egymás kőzött, főleg a Szappanos-ucca egyik házában tartanak megbeszéléseket. A detektívek elfog­ták Szögi István asztalossegédet és Lakó László kőmüvessegédet, akikről megállapították, hogy ők voltak a szervezkedés kezdeményezői. Pest­tel állottak összeköttetésben, onnan kapták a propagandaanvagot, amelyet többfelé terjesz­tettek. Sikerült a rendőrségnek az összekötő szolgálatot teljesítő Szögi Illés budapesti lakost Szegeden elfogni. Szöginél sok nyomtatványt találtak. Szegeden még két letartóztatás történt. Le­tartóztatták Bauer Erzsébet 24 éves szegedi leányt, 9 ki a rendőrség szerint a beszervezet­tek közé tartozott. Bauer Erzsébet nemrégiben hosszabb időt töltött Berlinben. Onnan nemré­giben tért vissza Szegedre, mivel vőlegényét, aki Berlinben a kommunista párthoz tartozott, a Hitler-rezsim intemálótáborba küldte. Letar­tóztattak egy Nagy János nevü szegedi fiatal­embert. aki szintén résztvett a szervezkedésben. A rendőrség felkutatta a szeged' szervezkedés budapesti szálait is és ennek eredményeképen Pesten is többeket letartóztatott, igv: Kézd» Ist­vánt, Kézdi Pált, Papp Józsefet,. Szögi Ilonát. fíreyer Lászlót és Kopecsnyi Mihályi. A letartóztatottak elmondották, hogy régeb­ben folytatták a szervezkedést. Tevékenységük azonban csak propagandára és hívek megszer­uperdenf Ji essencia grornlását megakadályozza mozgó fogaif megerte ifi, fogfájásai w.gszünteft, igen gazdaságos. M.6 egy Öreg 3 hónapra is elegendő. Kapható: Maimheim Simon, Rényi Józsof, SegesrAry Dezső, Traubermann Ern6, Vajda Imre és Társa drogériákban. zésére szorítkozott, egyébként nem folytattak államellenes munkát. Á rendőrség a nyomo­zást tovább folytatja. A monzai halálverseny Manza, szeptemebr 11. Vasárnap zajlott le Monzában az automobilosok nagydijának ver­senye, amely olyan szörnyű katasztrófával vég­ződött, amilyenre az autóversenyek történel­mében még nem volt példa. Európa három leg­kiválóbb autóversenyzője, az olasz Campari és Borzachrni, valamint a francia gróf Csajkov­szkv veszítette életét a katasztrófa alkalmával. Álig csillapult le az első futam izgalma, amikor a versenyzők a második előfutamra álltak starthoz. Ennél történt az első szeren­csétlenség. Campari Masserati-kocsiján őrült iramban robogott a pályán és már 150 méterrel vezetett, amikor a körpálya kanyarjá­ban Campari kocsija kivágódott és felfordult. A felfordult kocsi láttára a mögötte levő Bor­sachini, Castel Barco és Barlini kénytelenek voltak hirtelen fékezni és ebben a pillanatban tömegkatasztrófa következett be. A gyors fé­kezéstől az őrült iramban száguldó három ko­csi szinte egyszerre agrott a levegőbe, szaltó­zott és felfordult. A rend teljesen felborult a pályán. A közönség odarohant a szerencsétlen­ség színhelyére, mentők, orvosok, rendőrök ro­hantak elő és a kocsik romjai alól megkezdték a szerencsétlenül jártak kiszabadítását. Cam­pari még élt, amikor véresen, összetörve kihúz­ták a romok alól, de már meg sem kísérelték, hogy megmentsék az életnek. A szerencsétlen ember néhány perccel később meghalt. Alig robogtak el a mentők, folytatták a ver­senyt és a 99 kilométeres döntőfutamot futot­ták le Az utolsó futam közepén ujabb tragikus szerencsétlenség történt. Gróf Csajkovszky ro­bogott az élen és ugyanabban a halálkanvar­ban, ahol az előző szerencsétlenség történt, ki­vágódott a kocsijával és felfordult A kocsi lángbaborult és mentésről szó sem lehetett. Mire a lángok némileg csillapultak és a men­tést megkezdhették, gróf Csajkovszky teste tel­jesen megszenesedett A versenyt ezek után fél­beszakították. Értesítem a hapvéraemü hötavkSzönséget, hogv női d'waitermem Mibszrtlh Kálmán u. 16. szám alól Lcw Lipót u. í. sz. alá helyeztem át. — És kérve továbbra is szíves támogatást, vaavok tisztelettel Babinvec András női sxübó. Népünnepélyek a parkokban (A Délmagyarország munkatársától.) A há­ború alatt jöttek divatba Szegeden a jótékony­célu népünnepélyek, majd a háború utáni évek­ben egymásután rendezték meg a különböző egyesületek a maguk népünnepélyét ami azt jelentette, hogy a Széchenyi-téri korzót nya­ranta majd minden vasárnap lezárták és a pi­henni, sétálni vágyakozó közönség csak akkor juthatott el a platánok alá, ha megváltotta be­lépőjegyét. Elkövetkezett azután az idő, amikor a közgyűlés is megelégelte ezt az állapotot és határozatot hozott, amelyben kimondotta, hogy a népünnepélyek rendezése ellen kifogása nincs, ellenben nem" ad többé engedélyt a Széchenyi­tér elzárására. Később megszigorította a köz­gyűlés a határozatot, kimondva, hogy a Szé­chenyi-téren kívül más kertes, parkosított helyekre is csak korlátozva ad engedélyt, de sohasem a kérdéses tér, vagy kert egész területé­re, hanem annak csak bizonyos körülhatárolt részére, a konfettizést pedig még ezeken a he­lyeken is eltiltja. A közgyűlés szigorúsága természetesen sokat enyhült a határozat végrehajtása során. A jó­tékony cél hangsúlyozása engedékenységre, ki­vételezésre vezetett és lassankint ugy alakult a helyzet hogy ismét egymást érik a népünne­pélyek. Igaz, hogy a Sziechenyi-téri korzó elzá­rására meghatározott számú esetekben ad en­gedélyt a polgármester, de egyébként majd minden héten tarthattak népünnepélyt a kor­zón, Újszegeden, vagy a Stefánián a kérelmező egyesületek. Vasárnap két népünnepély is volt Szegeden. Az egyiket a népjóléti ügyosztály rendezte Al­sóvároson az ínségesek téli felruházására, a mái sikat a szegedi cigány zenészek a Stefánián. A cigányzenészek engedélye ugy szólt, hogv le­zárhatják a Stefánia egyrészet, de a rendező­ségnek ügyelnie kell arra, hogy a közönség kárt ne tegyen a növényzetben és ne használjon kon­fettit A cigányzenészek ugy értelmezték a korláto­zást — amint azt a hétfői referáló ülésen Ham-> mel Dezső városi főkertész bejelentette —, hogy a Stefániának csak a kulturpaluta mögötti út­ját és az úgynevezett Móra-kertet hagyták sza­badon, különben a népünnepélyt a Stefánia egész területére kiterjesztettek. Bejelentette a fokertész azt is, hogy a népünnepély közön* séae nagy károkat okozott a parkban, rendkí­vül sok értékes növényt megrongált, a pázsitot pedig telehintette konfettivel. A polgármester a főkertész bejelentése alap­ján határozatot hozott, amelyben kimondotta., hogv a jővőben csak kivételes esetekben ad engedélyt népünnepélyek rendezésére, kertes közterek, vagv sétányok lezárására csak akkor, ha a rendezőség felelősséget vállal az esetleges rongálások helyreállításáért és azért is, hogv a népünnepéyt szigorúan az esetról-esetre meg­állapítandó terület atáral között rendezi moj^ Sikkasztó görög posztókereskedő (A Délmagyarország munkatársától.) Sel­meczy István nemrégén sikkasztás miatt felje­lentést tett W. L. D. Sabatos korfui görög posz­tókereskedő, jelenleg budapesti lakos ellen. Feljelentésében előadta, hogy Sabatos felkeres­te őt Szegeden, amikor is átadott neki három méter szövetet 100 pengő értékben azzal a ké­réssel, hogy azt Pesten cseréltesse ki. Sabatos azóta sem jelentkezett és sem a szövetet, sem a pénzt nem küldte vissza. A járásbíróság hétfőre tűzte ki Sabatos bűn­ügyének tárgyalását. A görög kereskedő azon­ban nem jelent meg, mire a biróság büntető­parancsot bociájtott ki ellene és 50 pengő pénz­büntetésre Hélte sikkasztás mintt Iníéxoít, iskolai fiarlsnydk. gyermek. kStöttkabdtok nagy v d Ja s x l ék b a n iCusszíig Imre SxécHenyi tér 2. Tisza sxdlló melleit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom