Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-10 / 205. szám

Í953 Szeofemßw 1Ö: nPrMArT7AROf?S7ÂCî 0 Are várja, mig ¿zálogjegyét árvereszilc. T4kl*MiA«tiAl ^ — Arany és ezüst beváltóhely! Nagy ¿aiogjegyev magas 0™ ésékszenavitó moheiyi áron megveszem! Laczkó (Fischer) órás és ékszerész, Kárász u. 14. sz. (Dreher söröző mellett.) FATIME ÉS OMÁR REGÉNYE , • . >» * A szerelem kútja — Ml lesz a legendából, ha rávilágít a tudomány Szertefoszlott Beczkó várának regényes meséje Bolondócz várának romjai alatt, szeptember. A vadul kanyargó Vág romantikus völgyét a iistória évszázadai telistele szórták omladozó várromokkal. Európának egyetlen folyója van csak, a Rajna, amely annyira gazdag lenne legendában és romokban, mint a Vág. A felhők mögül előtörő halovány holdsugár megvilágítja a düledező sziklafalakat, a romok között baglyok tanyáznak és az útjára induló vándor ájtatosan vet keresztet magára, valahányszor felsír a sziklák között a kisértetek nyugtalan szelleme. Monda, legenda kering a régi romok között, az emberek fantáziája benépesíti a mohlepte romokat és a várok alján épült kicsinyke falvak zsupfedte házaiban apáról fiúra szálltak ezek a misztikus mesék. Mi igaz bekilük ... Ki tudná megfejteni... Stibor vajda portréja. Branyeczky József, a trencséni piarista gimnázium tudós igazgatója megéli: — A néphit és az emberdi fantáziája kísérteties történetekkel veszi körül a Vág völgyének omladékait. Ki ne ismerné ezeik közül Beczkó, vagy Bolondócz várának meséjét. Azt tartja a néphit: éjszakánkint két fekete holló kering a romok kőzött. Stibor vajdának és feleségének Dobrochnának nyugtot sohasem találó szelleme így szól a legenda: „Stibor kegyetlen despota volt. Egyszer barátaival vadászott ott, ahol ma Beczkó kormos romjai meredeznek az ég felé. Vele volt bolondja. Beczkó is. Stibor vajda jóizüt mulatott Beczkó szellemességén és egy jól sikerült éle után kezét adta. hogy a bolondnak várat épit a meredek sziklafalra. El is készült a vár, gyönyörű volt, igazi főúrnak való. És Stibor vajda egy zsák aranyért megvásárolta a várat a bolondjától. Egyszer aztán az egyik szolgáját, aki rávert kedvenc kutyájára, letaszította a vár sziklájáról De a sors megbosszulta magát: pontosan egy évvel a szolga halála után kigyó marta meg a kegyetlen főurat, kivájta mind a két szemét és Stibor vajda iszonytató fájdalmában, megvakulva addig szaladgált a sziklák kőzött, amig lezuhant a meredekről. Előbb azonban kegyetlen hitvese kést forgatott meg a szivében." — Eddig a legenda .Mi a valóság? A valóság mindenekelőtt az, hogy Beczkó várát nem Is Stibor vajda épitette. A vajda 1347 és 1414 között élt. a beczkói vár pedig állott már a X. században is. Tehát a várat nem építhette Stibor vajda. De menjünk tovább. A néphit és a legenda azt mondja, hogy a lengyel származású főúr, Zsigmond király hűséges támasza, aki 1401-ben megszabadította rabságából a királyt és 1408-ban legyőzte Nápolyi Lászlót, a trónkövetelőt, jámbor, jőszivü és kegyes főúr volt. — Szakolcán ma is áll az ápolda, amelyet StiÉs történelmi tény. hogy Magvarorszáffon és pediff bor vajda alapított az élet hajótöröttéi számára, épen Beczkón Stibor vajda létesítette az első szegényházat. Aki az első szegényházat alapította. — A szakolcai szegényház falán így kezdődik a felirat: Ktph&M: M»nnh«Im Simon, Rényl József, Segerráry D«n$, Tr&ubentmnr ErnS, Vajdi Imro é> Tár«» drogériákban. Quantus erat STIBOR, CHRISTI pro nomine miiles... és aztán így folytatja: Jaj nekem, dc kevés Stibort nemzenek ezek az idők, már nincsenek, akiknek oly izzó gondjuk — fervens cura! — lenne a szegényekre és szükölködőkrel — Feljegyzi a krónika,,hogy Stibor, Erdély volvodája és Poisony grófja, aki Zsigmond királytól megkapta a Sárkány-rendet is, a beczkói plébánia templomban Szent Katalin tiszteletére oltárt emelt, kolostort épített a pálosok számára és ő épitette Vágujbelyen a prépostság palotáját A szakolcai ápolda épülete ma is meg van és ma, több mint ötszáz év után, az eredeti célt szolgálja. Az épület falában elhelyezett emléktábla két év ved ezelőtt volt fél ezredéves: 1431-ben emelték. t Hogyan keletkezik a legenda? Megkérdezem a professzortól: — Hogyan magyarázza meg, hogy mégis mint kegyetlen kényúr él Stibor vajda képe a nép fantáziájában. Feleli az igazgató ur: — A népnek mese kell. Rá kell csak nézni a beczkói vár meredek sziklafalára, amely olyan, mintha késsel szelték volna ketté és nyomban megértjük, hogy ezt a titokzatos helyet a mondák és mesék világa népesítette be Aztán: minden generáció hozzátett valamit ahoz, amit apáiktól hallott... — Én magam figyeltem meg legjobban, miként keletkezik a legenda. Amikor idejöttem, mesélték nekem, hogy a trencséni plébánia-templomban van egy régi harang, amelyet a Vágból halásztak ki. Ugy szólt a mese, amit komoly emberek ís elmondottak nekem, hogy egyszer a Vág nagyon megáradt, elöntötte az egész környéket, falvakat pusztított el és olyan magasra nőtt, hogy templomtornyok csúcsát érte el. Az áradás — a legenda szerint — egy elsodort templomból magával vitte a sok mázsás harangot is. A harang a sebes árral úszott, amig aztán itt Trencsénben kihalásztáik. Izgatott a dolog, utána akartam járni a legendának. Megnéztem alaposan a harangot és megfejtettem a legendát — A plébánia-templom tornyában valóban ott lóg a harang. A súlya öt mázsa. Első meglátásra nvilvánvaló, hogv ez a nehéz harang nem sodródhátik a Vág áradásával. A harangon rajta a felírás: Fudit me Ryhar MDLrrXII. Magyarul: öntött engem Ryba. 1582-ben. RyEarnak hivták a harangöntőt Ma is ugyanez a szöveg olvasható a harangokon. Már most: Bvbar szlovákul annyit jelent, mint halász és ebből a szóból keletkezett aztán az egész legenda. Ennek persze semmi alapja nincs. Latinul nem tudó emberek azt hitték, hogv a felirás azt jelentheti, hogy a harangot — a Vágból halászták ki... Igv keletkeznek a legendáik és így keletkezhetett a Stibor vaida körül száguldozó mondák, mesék, legendák nagy része is.... 'A szerelem kútja. A frenc<i;n! várat Is körülveszi a legenda köde A história annyit tud róla. hogy 1067-ben már állott a vár, amely később Csák Máté birtokába került. Csák Máté a tizenharmadik század végén és a tizennegyedik század elején valósággal uralkodott a vidéken. Az ő idejében azonban még nem volt meg a kut a vár udvarán A k>it ötszáz esztendővel ezelőtt került Ide. a szerelem kútja tehát kereken félezer esztendős. A romantikus legendát Mednyánszky A!aio« báró irta meg először abb?n a munkájában v a mnlt század harminca«, éveiben jelent mer . "»lnrische Reise auf den Waaetlnsse lu Ungam' címmel. A mondát azóta többször feldolgozták. * nép ajkán ez a mese él: — Szapolyai István grófé, a későbbi János király apjáé volt a trencséni vár. A gróf hires hadvezér volt, a törököket .>ok csatában legyőzte. Hedvig tescheni hercegnő volt a neje és az akkori szokásoknak megfelelően a hercegnőt a „curia virginum" — szüzek udvara — vette körül Előkelő főúri hölgyek tartoztak ebez az udvarhoz és amikor István gróf egy győzelmes hadjáratából hazatért, feleségének ajándékozta azt az előkelő török hölgyet, Fatimét, akit rabul ejtetett Fatimé a curia virginum tagja lelt Ez a Fatimé gyönyörűséges szép leányzó volt leánya egy előkelő török basának és akkor, amikor a magyar főúr fogságába esett, jegyben járt. Arája Otmár, volt a monda szerint a szultán legbizalmasabb embere. Otmár ötven tevére rakatta kincseit és elindult Fatime keresési re. Hosszas kutatás után rá is akadt Trenosén várában. Szapolyai elé került és váltságdíjul felajánlotta minden kincsét. A gróf azonban igv felelt a rimánkodására: „Amit egy Szapolyai egyszer a feleségének ad, azt soha az életben vissza nem veszi!" — Ottmár pasa kért, könyörgött, mindhiába. Végül kifakadt: „A kőszikla előbb lágyul meg, mint a te szived" Felelte erre Szapolyai István: ,.Ám legyen! Ha a trencséni kősziklából könnyet fakasztasz, visszaadom neked Fatimét!" A megjegyzés arra vonatkozott hogy a trencséni várnak nem volt vize, ciszternákban gyűjtötték az esővizet és senkinek sem sikerült kutat fúrni a sziklák között. Otmár vállalta a munkát A magával hozott emberekkel hozzáfogott a sziklák megfúrásához és három és fél évig tartott a keserves munka. Emberei közül többen kidőltek, ő maga Is összetörött, egy hajnalon aztán viz csörgedezett a kut fene^én. Otmár arany kancsóba fogta föl a vizet és rohant vele a vár urához. Szapolyai ura lett szavának. Törők papot keritett és ott a várban azonmődon nyomban meg is tartották az esküvőt. Otmár érintetlenül vihette haza ifjú feleségével együtt kincseit Is... Eddig szól a legenda. Mi igaz belőle? Nem tudja senki. A kut meg van, a mélysége nem éri el a száz métert, hizonvos, hogy keserves munka lehetett megfúrni. Eddig: ha a látogatók jöttek, a vezető petróleumba mártott kendőt dobott meggvujtva, húszig számoltunk, amig a kendő a kut fenekére ért. Most már pár fillért kell bedobni egy automatába és villany gynl ki a kut belsejében. De készül más reform is. M i s z Rudolf trencséni apátplébános, a várbizottság elnöke azzal a tervvel foglalkozik ,hogy a kutiba villamos liftet építtet és ezen szállhatnak majd fel az idegenek Csák Máté híres várába. Pa ál J6b. Yilánmárkás autó és motorkerékpár aulóalkalré<,zek amerikai koosikLoz, Citroen 5uBCI typusaihoz, l«!l»*erelé»l cikkek legolcsóbb beizerzetl forr A »öl Saját érdekében kérjen írajAnlatot. •I _ • r • automobil »zokllzlele, N2MV ln7CPff Bndapest VI, Andris.y nt 34. Tele•««ö? fon 221-97, 285-68. B8 Filléres Mozgalom Miért kell iivagárut üvegkereskesSésbcnvásáralni ? Válaszolnak az alanti árok üt Befőzéshez > BABOS ÜVEG: 6 drb háromtized It. duplaerős fehér —J96 5 drb fél It. duplaerős fehér —35 i drb háromnegyed lt. duplaerős fehér—¿6 3 drb 1 lt. duplaerős fehér —36 BEFŐTTES ÜVEG: 6 drb egynegyed literes fehér -.96 h drb fél literes fehér 3 drb háromnegyed literes fehér —36 PATENT BÉPOTTES ÜVEG, elsőrendű gyártmány: , 1 drb háromtized literes —.78 1 drb fél literes —.88 1 drb háromnegyed literes -38 1 drb 1 literes 1.08 ScSlï'inner Hdlmdnndl a Ftkeieta« Dccdbon e* Hay Mlksdndl a Síéejíenyl iércn PNEU