Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-10 / 205. szám

szeptember Tö: öff M AGyARORSZÜQ Gummiharisnyák, Sérvkötök, Gyóqvhaskötök^,^ HÖFLE keztvflsnél, Klauzál fér 3. A gasdaaáósságoU rendelése Irta dr. Sxlvessy Ce&el Est a kérdést a viszonyok vetették fel. Politikum, de egyben életkérdés. A megoldást meg kell találnunk, a társadalmi béke érdekében és azért, mert a gazdát, földje birtokában kell megtartanunk. A qazda nem lehet más, mint földműves. Arra kell törekednünk, hogy minél több embert juttassunk földhöz és a földművelőt megsegítsük abban, hogy továbbra is művelni tudja azt a földet, amelyet apáitól örökölt. A gazdaadósságok rendezésének kérdése tehát nem jogi kérdés, hanem szociálpolitikai kérdés és megoldásának eredményessége attól függ, hogy a rendezés során milyen eszközökkel tudjuk biztosítani a gazdatársadalom fennmaradasát. A kormányzásnak e kérdéssel kapcsolatban csak egy feladata lehet: keresni azt a módot, unely a legkisebb megrázkódtatás nélkül vonja le, egyrészt a gazdatársadalommal szemlpen. másreszt a hitelezőkkel szemben, a világválság és főleg a búzatermelés válságának konzekvenciéatóL Az agrárválság tulajdonkénen búzaválság. Az agrárválság 1928. év ószén kezdődött. A búzakészlet ma is körülbelül 700 millió bushel, amely megfelel a világpiac egy évi szükségletének. Épp a minap olvastam azt a helyes megállapítást, hogy tulajdonképen nem agrárfeleslegről, hanem importdeficitről van szó. Franciaország, Németország és Olaszország, továbbá csekély mértékben Ausztria jelenti a búzapiac tulajdönképeni magvát, a maga 150 millió lakósával. Az 1922—23. évben 6 millió tonnát importáltak ezek az országok, ma már egyáltalában nem importálnak, sőt részben áttértek az exportra. A keresletnek ez a nagy megcsappanása. a búzaválság gyökere. Mindezt azért fontos tudnunk, mert a gazdaadósságok rendezésének kérdésénél ismernünk kell a világpiaci helyzetet, a jövő lehetőségeit, mérlegelnünk kell a külföldi hitelezőknek velünk szemben elfoglalt álláspontjukat. Végleges megoldásra nem is nagyon alkalmas az időpont, mert a válság derekán vagyunk, továbbá nem tudjuk azt, hogy a gabo— Azért jöttem, — folytatta Láng szinte elszánt sebességgel — hogy megvigasztaljam önöket. Nem birtam tovább. Sándor szegény — s itt egy pillanatra megakadt — meghalt még a sivatagban... Évekkel ezelőtt... Az asszony rémülten sikoltott föL — Meghalt? ... Nem igaz... Gárgyán kinosan markolászta a szék karfáját, de egy hang sem tudott kiszabadulni belőle. — Hazudik, hazudik! — zokogott tébolyultan az asszony a vad gyűlölettel meredt a jövevényre. — A napokban kellett neki kiszabadulnia... — Tessék csak végighallgatni engem — szólt Láng kicsit cinikusnbban. hogy el ne érzékenyüljön. — Ezen már úgysem lehet segiteni. Sajnálom... Az ön levelei, asszonyom, nagyon meghatottak. Azért is jöttem ide... Nem bánom, ha föl is jelentenek. De ez már önökön sem segítene... A betöréseket én követtem el az ő nevében ... — Micsoda? — hördült fel Gárgyán. — Mikor meghalt — folytatta Láng — nj életet akartam kezdeni és kicseréltem az Írásainkat. Visszaestem. Uira esak a régi mestei*égemet folytattam. ftn szabadultam ki a marseillei börtönbrtl is a napokban ... ö szegénv nagyon derék fin volt... Bocsássanak meg... kérem... Aztán mielőtt bármelyikük is szóhoz tudott volna jutni a rémült ámulattól, nyuogdtan ment ki ar. ajtón. Még el is köszönt. Gárgyán, aki csak most kezdte fölfogni a rettenetes valóság értelmét, szinte magán kivül, éeő szemekkel, mintha valami láthatatlan személyre meredne tekintete, emelkedett föl karosszékéből s kitörő boldogsággal, tagoltan orditotta: — Becsületes ember volt a fiam mégis, becsületes ... Az asszony meg az asztalra borult s mint akit soha igv meg nem sebeztek még, reszkető szájjal dadogta: — De nem ö, de nem él... Berezelt A. Károly. natermelő államoknak a termések csökkentésére vonatkozó megállapodásai, a gyakorlatban miképen fognak beválni, végül non vagyunk azzal tisztában, hogy a külföldi hitelezőinkkel hogyan tudunk megállapodni. Mégis cselekednünk kell s bár meggyőződésem az, hogy rendezés, rendezést fog követni, de a társadalmi egyensúly és a béke érdekében, a nagy műhöz hozzá kell fognunk. Klsősorban az a kérdés, hogy kinek a rovására oldható meg a gazdaadósságok rendezése? Elvégre nem lehetünk olyan naivak, hogy azt higyjük. hogy az államhatalomnak módja van arra, hogy az adósságok egvrészét töröl je, mert az adósságnak van egy ellentéte, nevezetesen a hitelezőknek a követelése. A külföldi hitelezők követelése két részre oszlik; mintegy 350 millió pengőt tesznek ki a záloglevelek alapján kibocsájtott külföldi kölcsöneink és mintegv 600 millió pengő összeget, a rövidlejáratú külföldi hiteleknek. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy pénzintézeteinkben még ma is másfélmilliárd pengő összegű betéteket kezelnek, amelyeket Kisemberek helyeztek el. Már pedig a kormányzásnak nem lehet az a feladata, hogy az egyik társadalmi osztály rovására, a másik társadalmi osztály érdekeit áldozza fel. A betétes és részvényes, aki megtakarításaival a gazdatársadalom segítségére sietett, nagyon értékes eleme az állami életnek és óvakodni kell attól, hogy nemzetünkben úgyis csak gyengén szunynyadó takorékoskodási hajlamot teljesen kipusztítsuk. Minthogy a külföldi kölcsöneink legnagyobb részben dollárokban kihelyezve, ennélfogva ezeknél a kölcsönöknél a dollár esése folytán, mintegy harmadrésznyi apadás állott be. A dollárzáloglevelekre vonatkozóan égető kérdésnek látom, hogy engedjék meg a záloglevelekkel való visszaf'zetest. Minthogy azonban a földbirtokosok nem rendelkeznek olyan pengőöszszegekkel sem, amelyekkel az árfolyamukban megcsökkent zálogleveleket meg tudnák vásárolni, módot kell arra nyújtani, hogy ezt megtehessék és az e célra kölcsönzött Összeg hoszszulejáratu hitelre volna folyósítandó. A rövidlejáratú hitelek, amelyeket a kisgazdáink vettek fel, tulajdonképen szintén és mindenki akarata ellenére, hosszúlejáratú hitelekké váltak, mert a mezőgazdaság a bekebelezett váltóhiteleket nem tudja sem lörleszteni, sem visszafizetni. Ezeket a befagyott követeléseket ilacsony kamatoztatás mellett, hosszúlejáratú hitelekké kell átváltoztatni. E célból megállapodásokat kell létesíteni a külföldi hitelezőkkel, hogy azok a rövidlejáratú hitelek helyett, hosszuleját atu és alacsony kamatozásra, kötvényeket fogadjanak el. Á gazdaadósságok rendezésének főszempontja nézetem szerint az legyen, hogy országos bizottság állapitsa meg, hogy mi a főidnek az értéke es hogy mennyi kölcsön *tartható fenn. Tehát n töld teherbíró képessége részben egyéni szempontok szerint bírálandó el. Megállapítandó tehát az értékelési határ, amelyen belül maradt kölcsön, hosszúlejáratú kötvény:ölrsönné alakittassék át. Az értékelési határon tul fennmT»ftt Völcs"pedig, minden g?zda kénvszeregyességi eljárást kérhessen. smelvnek keretébe vonassék ugv a betáblázott, mint a be nem táblázott adóssága. Ebből a célból országos központi intézet volna alakítandó. Amely pénzintézet azorban a saját hatáskörében óhajtja adósainak tartozását rendezni, ugy ezt engedje meg az államhatalom azoknak az intézeteknek, amelyek az országos rendezésnél kedvezőbb módon tudják az adósságrendezést keresztülvinni. Hangsúlyoznom kell, hogy a kérdés megoldását nem tudom egyoldalú szempontokból megítélni. Nem vagvok egv köqvvnek az olvasója, ennélfogva nem tudok olyan megoldási módot találni, amely problematikusán es átmenetileg segít a gazdatársadalmon, de tönkreteszi hitelszervezetünket. Nem tudom szem elől téveszteni, hogy a nemzetvagvonnak igen lényeges resze az a másfélmilliárd pengő, amelyet pénzintézeteink betétként kezelnek. Nem 'udom elfelejteni azt hogy száz éve annak, hogy Széchenyi István m'egirta a Hitel cimü könyvét és hogy az azóta kifejlődött hatalmas hitelszervezetünk nagyban hozzájárult a mai modern Magyarország kiépítéséhez. Huroztassa tenni szülőiét elsőrendű bélhurokkal szakszerűen géppel Gfücksíhal és Társa Csekonies ueea 3. sr. 208 A szegedi fórásbiróság uf elnöke (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Paraszkay Gyula törvényszéki elnökké való kinevezésível megüresedett a szegedi járásbíróság elnöki széke. Értesülésünk szerint most történt meg a járásbíróság elnöki tisztség? feletti döntés. Az igazsáf^igyminiszter dr. Lukács Ferencet a szentesi járásbíróság elnökét nevezte ki dr. Paraszkay Gyula utódjául. A kinevezés a hivatalos lap egyik legközelebbi számában jelenik meg. A Wlnkler fllreszguár (most Sylvania) tűzifa oprllóta újból üzembe helyeztetett Bükk-, gyertyán-, cserhasáb, tuskózott és aprított fa legolcsóbban beszerezhető. Házhozszállítás. Viszonteladóknak naery árkediwd&it: Siernberg Zoltán éptiletfa és tflzelfianyagr kereskadö Rákóczi tér. (Mérey n. és Török n aarok.) — Tetetőn 52—5T. fldófe'szólamlási tárgyalások A seegedj III. adófelseőlamlási bizottság • pénzügyigazgatóság épületébea (II emelet 58.) neptember 11-én a következő tételeket tárgyalja: özv. Lábdi Akosné Szentmihálytelek 68., Masa Miklós Böszike 343., Lázár Imre Királyhalom 392 . Kószó József Nagyszéksós 465., Dobó Géza Kírályjplom 246., Dobó Jóasef Királyhalom 352., Mányi István Csórva 158., özv. Vas Józsefné Domaszék 280., özv. Szluha Józsefné Domaszék 137., özv Vetró Sándoroé Fehértó kap. 287., Veszetka Sándor Balástya 183., özv. Lippai Nagy Istvánné G«jgo.iya 317., Gsányi Sándor Szatymaz 40, Kovács Sándor Szatymaz 2., ifj. Martonosi József 6*jgonya 40. Kittel Szilveszter magán tisztv. Délibábticca 39.. Mandler Vilmos terménykeres*eáfl Cserepes-sor 9., Bauer és Keszeg Hápé-szappan. Közvágóhíd. Keszeg Mihály Móra-ucca 37, Faludi Testvérek malom Délibáb-ncca 37., Faludt Sándor malomrésztulajd. Petőfi Sándor-sugárut 41., FaIndi Jenő malomrésztulajd. Brüsszeli-körnt 80, ifj. Sipos Antal darálómalocn Atokháza 328., Peregi Mihály malom Pásztor-ucoa 27., 1929 év, Winkler Testvérek fakeiresk. Alsótiszapart, 1933. év, Kertész téglagyár téglagyár, Cserepes-sor. Harmónia bérlete. 10 világhírű művész 12 havi rés?let 1.20 pengőtől. Felvilágosítás" nyújt és bérletjegyet ád Délmaqyar Jegyiroda. Síikelséc gvónyithatrt! Euphonia találmány, specialistáknak bemutatva. Megszünteti a nagyothallást fülzusrást fülfolyást. Ssóroos köszönőlevél. Kérjen díjmentes tájékozató leirást „Zoellner" jeligén Ha«*ea*feln és Vofllertöl Budapest, Dorottya mm 8. H4