Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-10 / 205. szám

DÉLM AGYARORSZÁG SZEO SaerkMStMéfl; íomooyl ncoa t2.Lem. Telefon > 2T-33.-Klnd6hlT«t«l, (cHlc*«i>k«njrTMT «* leoylroda Aradi uooa 8. Telefon i 13-0®. - Nyomda ! LHw ti»<M neca ÍO. Telefon s 13'Oft. TAvirntt ^ Irvélrlm l>*lmn>iri»"»r«ii!é«» 'reoert A bárdok és a pacsirták Az egyik Edward, — léptet fakó lován, — a walesi bárdok énekét akarta hallgatni, a másik Edward, — fakó arccal viaskodva a halál nászi ágyán, — a madarak éneke után vágyakozott Az egyik király volt, a másik külügyminiszter, „ae egyben hasonlatosak, — mint Petőfi mondja Homérról és Osszián­ról, — hogy mindketteje vak volt." Van hő­vakság és van életvakság, a király és a külügyminiszter a vérrel szemben voltak vakok. A vérrel, ami kicsordult a lábuk s ki­ömlött az életük nyomán. A vér biborával festették biborra a hajnalt és az alkonyatot, Edward, angol király és Edward Grey angol külügyminiszter. A walesi lakoma sipon, dobon, zenén, har­sonán tul kiáltotta a gyilkos király fülébe a legyilkoltak átkát. S talán Edward Grey is azért vágyakozott hetven órás halálküzdel­mében a pacsirták éneke után, hogy ne hallja a verduni ágyuk bömbölését, dübörgését az yperni tankoknak, ne hallja a háború zaját, a halálfélelem rekedtté torzult orditásait, a ba­lálra sebzett állatok nyögését, ami — azt mondják, — minden földi szenvedés látvá­nyánál elviselhetetlenebb. Az egyik gyilkos bárdok énekét akarta hallgatni, a másik gyil­kos pacsirták énekét, — mintha a dal a lelki­ismeret narkótikuma lenne még mindig, mint volt a lélek korrumpáltságának s a művészet E rostituáltsógának sötét idejében. A walesi árdok és a walesi pacsirták nem dalolták tul a vádoló lelkiismeret hangját s a zenébe me­nekülő bűn nem kapott sem feloldozást, sem vigasztalást. Az élet mit tartogat Herosztráteszei szá­mára ? A politika az elért eredmény kincsei­vel vesztegeti meg a társadalom igazságszol­gáltatását. Jelentéktelen különbség választja el egymástól a bünt és az erényt, ha ugyan azt az eredményt hozták létre. De a három­napig tartó halálkín, a hetven óráig tartó haldoklás már a túlvilági igazságszolgáltatás jelentkezése lehetett. Álmatlan éjszakákat töltöttem el, — irja emlékirataiban a legna­gyobb hatalom legnagyobb hatalmú külügy­minisztere, — s kerestem a magam felelőssé­gét a háború felidézéseért. Három-négy ál­matlan éjszaka s a lelkiismeret megnyugodott. S jött a világháború s tiz millió embert tett álom nélkül alvóvá. Tiz millió embertől vette el — Shakespeare szerint — a természet legnagyobb ajándékát, az álmot. S hány mil­lió még azok száma, akiknek gyerekük, test­vérük, apjuk utáni meddő zokogása kergette el fáradtra sírt szemükből a felejtető, a ha­zug álmot. Három-négy álmatlan éjszakát ál­dozott lelke nyugalmának az a politikus, aki talán nem bűnös a háború felidézésében, de akit sokkal nagyobb és sokkal levezekelhfűtet­lenebb bűn terhel: a háború kikerülésének elmulasztása. Akik a háborút felidézték, azok nagyobbrészt öntudatlanul cselekedtek. A bűnük nem kisebb, de kisebb a felelőssé­gük. De akik az emberiséget, a kulturát, a vi­lágtörténelmet, mely évezredek után is fog jinpulzust adni azzal a vér-orgiával, ami öt éven keresztül tobzódott a kultura és civili­záció — azt hittük — árvizvédte magaslatain, megmenthették volna a háborútól s tétle­nek maradtak, azok számára az emberi ei,­kőlcs, azok számára az életakarat soha sehol nem találhat nem mentséget, de még eny­hítő körülményeket sem. Vasárnap, 1933 szepí. 10. Ara 20 fillér IX. évfolyam. 2OS. sz. Sírva tallóz, aki él s keresi üres lélekkel s üres szemmel a multak nyomait. A bosszú nem a mi kenyerünk, egész életünk­ben százezerszer annyi megbocsátásért kö­nyörögtünk, mint amennyi megtorlást követel­tünk. De — kísérhette-e pacsirta-ének sír­jába azt a férfit, aki a poklok torkát nyitotta fel, aki egy világrészt halálzenekarba szerve­zett meg s aki miatt többen sírtak ezen a föl­dön, mint egy évszázad minden bajától, kín­jától, katasztrófájától és szenvedésétől. Ed­ward Grey nem idézte fel a háborút, de ha ő idézte volna fel, akkor talán mások meg tudták volna akadályozni. Az is ennek a nem­zedéknek végzetéhez tartozott, hogy a legfe­nyegetőbb idők viharában Edward Grey passzivitása volt az egyetlen villámhárítója. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.2O. Vidéken M Budapeilen 3.6Ü, kUlIHldön ft.40 pengfl. * Egye* Mám Ara hétköz­nap 12. vasár- és Ünnepnap ZO (111. Hlr­del««ek felvétele tarlia »zerinl. Megle­lenl'i héttő kivételével naoonta reqnel S ez a villámhárító nem volt elföldelve a bé­ke hitében s a béke akaratában. Ezért kellett elföldelni drága életek elpazarolt millióit. Edward királyt nem hagyta aludni ötszáz walesi bárd s Edward G r e y-nek csak há­rom, vagy négy álmatlan éjszakája volt a há­ború kitörésének felelőssége miatt. Az egyik Edward sípot, dobot, zenét parancsolt a lel­kiismeret vádoló szavai elcsittitására, a má­sok Edward a pacsirtáktól várta azt, hogv túlénekeljék a vértanuk dalát. De a pacsirták és a bárdok hűek maradtak a ha­lottakhoz s hűek maradtak az igazsághoz, er­kölcshöz és a becsülethez. Amiből meg­állapítható az is, a pacsirták csak énekesek, nem hivatalos költők, nem vezető politikusok és nem akadémiai történetírók. Dollfuss a keresztény Ausztriáról ís a rendi alkotmányról beszélt a bécsi katolikus kongresszuson „Ausztria harcol folytat a keresztény nyugat és a keresztény német knlfura védelmében" Bécs, szeptember 9. Pénteken este fényes kül­sőségek között nyílt meg az osztrák katolikus nagyhét. A Károly-templom előtt többezer né­ző jelenlétében üdvözölte I n n i t z e r bécsi her­cegérsek a pápai áldást osztó Lafontaine bibornok, papai legátust, majd hangsúlyozta, hogy a német nép nagyrészének nincs képvise­lete az ünnepségeken. Az ünnepségen megje­lent S e r é d i hercegprímás, M a j 1 á t h Gusz­táv püspök és H u s z á r Károly volt miniszter­elnök. A katolikus kongresszusra érkező Serédi her-' cegprimást nagy ünnepélyességgel fogadták. Megjelent a nagygyűlésen Glattfelder Gyula, Mikes, Rott és Haász püspök is. Az Olaszországból hazaérkezett Starhemberg herceg a Heimwehr pénteki ülésén kijelentette, hogy Ausztriában is érvényre kell juttatni a fasiz­mus elvét. Starhemberg herceg a napokban megbeszélést tart Dollfuss kancellárral és a keresztény szocialista párt vezéreivel. Az osztrák hivatalos lapban megjelent ren­delet ugyanolyan fegyverhasználati jogot biztosit az önkéntes védórségnek, mint a szö­vetségi hadseregnek, a rendőrségnek és a csendőrségnek. Eszerint ha ellenük irányuló támadás elhárításáról, vagy szökési kísérlet megakadályozásáról van szó, jogosultak a fegyverhasználatra. Á bécsi katolikus kongresszus legnagyobb eseménye szombaton Dollfass kancellár nagyszab&sa beszéde volt, amelyben bejelentette az uj keresz­tény osztrák állam megteremtését A délután négy órakor kezdődő gyűlésen először I n n i t z e r bíboros érsek beszélt, majd a pápai legátus mondott latin nyelvű beszédet. Ezután lépett az emelvényre Dollfuss, akit percekig tartó taps üdvözolt Beszédét azzal kezdte, hogy az ausztriai né­met katolikusság nagy tüntetése jelentőségben messze túlhaladja a katolikus érdekek körét. A kongresszus az egész közéletet érdekli, mert történelmi idők fordulópontjába esik. — Az osztrák kormány mindent meg fog ten­ni — mondotta —, hogy a vallásos életet Ausz­triában az állam is támogassa és elősegítse. A kancellár ezután Bécsnek a török uralom alól való felszabadulásáról beszélt és kijelentette, hogy Ausztria ma is harcot folytat a keresz­tény nyugat és a keresztény német knltura vé­delmében. — Keresztény német államot akarunk ha­zánkban — folytatta a kancellár. Állami, tár­sadalmi, gazdasági életünk megújhodását ke­resztény szellemben akarjuk megvalósítani. Al­kotmánvos éMünk alapja a rendi forma és s« rendi alkotmány lesz. A kancellár ezután felhívta Ausztria kato­likus lakosságát, hogy támogassa a kormányt abban a törekvésében, hogy minden katolikus osztrák emberből jobb és becsületesebb embert csináljon. Ez legyen a kongresszus legnagyobb eredménye. Befejezésül a következőket mon dotta Dollfuss: — Mi, a ielenlegi osztrák kormány tagjai esküszünk, bosv mindent megteszünk hazánlc keresztény szellemben való megújhodásáért. Este 8 órakor káprázatos fényességű eucha­risztikus körmenet vonult I n n i t z e r bíboros és a pápai legátus vezetésével a Szent István ­templomból a fogadalmi templomba. Cjf rendidet asz aőlöaaJbontíról Meghosszabbították a bejelentési Qatárldöi — Az aáógabona átvételi ára 12.50—12 pengő A Budapesti Értesítő jelenti: A legutóbbi minisztertanácson Imrédg Béla pénzügymi­niszter ismertette azokat a jelentéseket, ame­lyeket a különböző pénzügyi hatóságok az artógabonával kapcsolatosan a pénzügyi kor­mányhoz juttattak. Mintegy 500 ezer mázsa gabonát ajánlottak fel az adóhátralékok tör­lesztésére. A kedvező eredmény hatása alatt a kormány elhatározta, hogy a mozgalmat kiszé­lesíti. Az erről szóló rendelet a hivatalos lap vasárnapi számában jelenik meg. Mint a Budapesti Értesítő értesül az akció további kiépítésé a következőkben történik meg: Ár adóaabonára vonatkozó bejelentési határ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom