Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-30 / 222. szám

2; OÉLMÁGVARORSZAG 1933 szeptember 30: Nagybani gyártás folytán a legújabb öszi cipöR tílönlegességeK szokatlan olcsó áron. IsKolacipöR erős kivitelben nagy választékban. A raktáron maradás z e z o n cipőkel S'SO, 6'SO árban árusítiuk. 0. sz. ZSLUKÓ JAIS os kérdésekkel foglalkozó főbizottság elé utalják tanulmányozás és jelentéstétel végett. A délutáni ülésen a felsősziléziai nemzeti ki­sebbségeknek azokat a jogsérelmeit sorolták fel, amelyek lengyel részről a német kisebbsé­S ", német részről pedig a lengyel kisebbséget ék. A tanács alig 20 perc alatt végzett a munkával és egyszerűen magáévá tette az flgy elnapolására vonatkoaó indítványt. Amikor á lengyel kisebbségek sérelmét tárgyalták, a né­met kiküldött visszautasította a lengyel meg­bízottnak azt a megjegyzését, hogy a felsőszi­léziai állapotok bizonytalanok és hogy a nem­zeti kisebbségekkel szemben ellenséges indulat tapasztalható. Benes és Dollfuss találkozása Salzburg, szeptember 29. Az a vonat, amelyen Dollfuss szövetségi kancellár Genfből haza­utazott, reggel 6 órakor találkozott a Genfbe utazó *Benes cseh külügyminiszter vonatával. A szövetségi kancellár felhasználta az alkal­mat, hogy osztrák földón üdvözölje a esdi kül­ügyminisztert. Benes szalonkocsijáhan a két államférfi rövid megbeszélést folytatott, amely­nek során kicseréltek nézeteiket a legutóbbi külpolitikai eseményekről. Benes tájékoztatta a szövetségi kancellárt a szinajai értekezlet eredményeiről. ASL ossziráR belső Kölcsön Dollfuss beszéde a bizalmi válság megszűnéséről Bécs. szeptember 29. Dollfuss kancellár pén­teken délután Genfből visszaérkezett Bécsbe. F e y helyettes kancellár rövid beszéddel sze­rencsekivanatait fejezte ki ujabb külpolitikai sikeréhez, amelyet Genfben vívott ki. A kancel­lár válaszáhan utalt annak a jelentőségére, hogy majdnem az egész világ kormányainak hivatalos képviselői közvetlen módon, de hi­vatalosan is kifejezték Ausztria javára ked­vező állásfoglalásukat. Aki az ott vázolt poli­tikai irányelvei ellen bármiféle cselekvésbe kezd — mondotta a kancellár —, annak szá­molnia kell vele, hogy nem csupán Ausztria el­ten cselekszik, hanem • világ meggyőződése és lelkiismerete ellen is. A kancellárt a pályaud­varról való távozásakor viharosan ünnepelték. (BudapestTtndósffónk telefon Jelentése.) Bécs­ből jelentik: Este Dollfuss kancellár a pénz­ügyminisztériumban résztvett a belsó kölcsön kibocsátására! kapcsolatban rendezett konfe­rencián, amelyen száznál több újságíró jelent meg, akik vibaros lelkesedéssel ünnepelték a kancellárt Dollfuss nagyobb beszédet mondott, amelynek során többek között kijelentette, hogy a külföldön ma már ismét bizalommal vi­seltetnek Ausztria iránt. Elmúlt az a bizalmi válság, amelyet a Creditanschtalt összeomlása okozott. Kijelentette, hogv Ausztriában most már az infláció» politika lehetősége teljesen ki van zárva és a schilling-vahita értékállandó­sága is biztosítva van, A kancellár ntán BureseK niszter ismertette, hogy az nj osztrák belső köl­csönben 100 schilling névértékű címleteket bo­csátanak ki, ideiglenesen kétmillió darabot. A kibocsátási árfolyam 98 százalék, a kamatláb 4 százalék, a becserélési határidő ötven év. A sorsjegyrendszeren alapuló kölcsön egymillió schillinget hoz a szerencsés nyerőnek. Van der Lübbe beismerte a Reichstag épületének fel gyújtását Lipcse, raeptember 29. A" főtárgyalis meg­nyitása pénteken ismét elhúzódott, mert B i e n g e tanú csak későn érkezett meg. Bienge volt az, a vád állítása szerint, aki a neukölni jóléti hivatal előtt vitatkozó csoportban Van der Lubbe jelenlétében azt mondotta, hogy a rohamosztngosokat benzinnel kellene leönteni és felgyújtani. Blengét nem eskették meg. Az elnök közölte a tanúval, hogy a neukölni nép­jóléti hivatal előtt — Zachow tanú állítása sze­rint — Bienge, beszélgetést kezdett a Sonnen­alleeban a történtekről, mire Bienge tagadóan rázta a fejéL Neukölnbe érkezett hirek szerint rohamosztagosok nekitámadtak lobogóegyesü­letbelieknek és kommunistáknak. Elnök: Pankin tanú azt vallotta, hogy ma­ga kijelentette, hogy a gyujtogatásra a biro­dalmi gyűlés épületét és á királyi kastélyt is ki kell szemelni. Azokat a rohamosztagosokat, akik a Sonnenaleeban eljártak, össze kell fog­ni, benzinnel leönteni és meggvujtanL Bienge: Eas vaskos valótlanság. Emlék­szem, szó volt a kommunista pártról és pro­gramjáról is. Láttam azután Van der Lubbet és hallottam, hogy valamit beszél, hogy azonban mit mondott, nem tudom. Nem értettem belőle semmit. Még azt sem mondta, hogv a népet fel kell rázni. Gyujtogatásról nem hallottam sem­mit. Csakis á hatalom átvételéről volt szó Ar­ra az egyre emlékszik, azt mondotta, hogy a pünkösdi nagygyűlésen lett volna a megfelelő alkalom, vérontás nélkül meg lehetett volna mindeDt csinálni. Werner főügyész ellenezte a tanú meges­ketését, mert felmerült a gyanú, hogy része van a tárgyalt büncselekmenyben. Biengét nem eskette meg a bíróság. Jahnacke, a kővetkező tanú, aki régeb­ben tagja vofc a kommunista pártnak. Kihall­f atása elején Lubbehez fordult és igy szólt OZZá; » — Marfntrsz, hát nem ismersz meg? Hiszen én adtam enni neked! Van der Lubbe nem felett. A tann vallomása szerint Lubbeben nem volt pártfegyelem, nem törődött a vezetőkkel, min­dig azt "követelte, hogy ne várjanak tovább, ha­nem tegyenek valamit. T o r g 1 e r intézett ezután kérdéseket a tanú­hoz a sejtek tanfolyamáról. A tanú azt vála­szolta, hogy az utóbbi időben általában terror­ellenes volt a tanitás, mert az volt a nézet, hogy minden leütött nemzeti szocialista uj ellensé­get jelent. Az elnök ezután felszólította Van der Lub­bét, hogy szintén nyíltan mondja el, hogy kö­vette el tettét Lubbe hallgat és leborgasztja fejét. Az elnök Lubbéhoz különböző kérdéseket In­tézett, a vádlott azonban vagy egyáltalán nem válaszolt, vagy pedig ellentmondó felvilágosí­tásokat adott. Végül az elnök azt a kérdést tet­te fel: — ön gyújtotta M a birodalmi gyűlés épü­letét? Lubbe egész hallt Hangon válaszolt: Igen. Elnök: Mikor fogamzott meg az elhatáro­zás? Lubbe: Nem tudom megmondani. El nök: Mondja el, hogy történt a dolog, mert ha egv vádlott megtagadja a vallomást, nom marad más hátra, minthogy annak meg­felelően járjunk el. Az elnök ezután a vád­lottnak az előzetes vizsgálat során tett vallo­másai alapján ismerteti a gyújtogatás lefolvá­sát. amelyre Lubbe kijelentette, hogy az elnök bontóm ismertette a gyújtogatás űtját. Az elnök azt mondnUn. azt hiszi, hogy a gyújto­gatás 15—20 percnyi időt vett igénybe. Azok a kisérletek, amelyeket végeztek, megerősítik an-: nak lehetőségét, hogy ezalatt az iaő alatt meg lehet tenni az utat és végre lehet hajtani a gyujtogatást Az elnök kérdésére, hogy bűnösnek érzi-e magát a birodalmi gyűlés palotájának felgyuj­tásáhan, percekig tartó kinos csend után Lub-> be halkan és alig érthet« igennel válaszolt. A többi kérdésekre nem adott feleletet ugy hogy végül az elnök elrendelte a vizsgálat során tett vallomásának felolvasását E vallomás szerint néhány perccel 9 óra után felmászott a nyu­gati fal kőboltozatán az első emeletre és az ét­terem egyik ajtaján bement a palotába. Az első dolga az volt hogy meggyújtsa a nála levő széng\/jtókat és amikor ez megtörtént, elkezd* te széthajigálni a fáklyaszerüen égő gyajtódaJ rabokat Az étteremből a folyosóra ment és itt sorra felgyújtotta a könnyen égő faragványo-* kat. Utjának kővetkező állomása az elnöki ta-t nácstercm volt, ahol szintén szétszórt néhány; széngyujtót. Ezután a plenáris ülésterembe ke­rült és itt dobta el a legtöbb széngyujtót. A! felcsapó lángok elől a folyosóra menekült ahol váratlannl emberi hangokat hallott; menekülni próbált de már meglátták és lefogták. A jegyzőkönyv felolvasása után az ebiöld megkérdezte, fenntartja-e most is ezt a val-» lomását, Van der Lnbbe alig láthatóan Igent matatott a fejéveL — Ezt akartam a vádlott elé tánrf a gynfto­gatási ut tisztázására, — mondotta az elnök­A legközelebbi tárgyalás szerdán lest Francia jelentések a lipcsei perről Berlin, szeptember 29. Egy német sa jtói rodá-i ban összeállították azokat a francia lap jelenté-? seket amelyek a lipcsei per tárgyalásával fog-< lalkoztak. Az Havas-ügynökség jelentette, hogy Van der Lubbe egészségi állapota arra a rossz bánásmódra vezethető vissza, amelyben napról-napra részesitik. A főtárgyalás vezeté­sének módja — irják Párisban — külföldi kö-t rökben nagy csodálkozást kelt Az Ere Noovel­le, Herriot lapja, azt jelentette, hogy a vádlót-­tak öt hónapig bilincsekben voltak és egyikét sem élvezhettek azoknak a jogoknak, amelye­ket pedig a civilizált országok törvényei és ha-» gyományai előírnak. A Petit Párisién első oldalon „A lipcsei bi-> rák" címmel képet közölt amely Hitlert és G ő r i n g porosz miniszterelnököt birói talár-t ban, kezükben lövésre kész revolverrel ábrá-i zol ja. A revolver az előttük álló tanokra céloz, aki éppen esküt tesz. A bírói haretumon a ho­rogkereszt látható. A Journal azzal kapcsolatban, hogy svéd és holland újságírót Van der Lubbe cellájába en-> gedtek, fölveti a kérdést miért nem vettek igénybe erre a célra francia njságirót? Horogkeresztes törvény a vegyesházasságok ellen Berlin, szeptember 29. Most került nyilván nosságra a porosz igazságügyminiszter emléke irata a nemzeti szocialista büntetőjog dolgában. Ez a többi között magán- és büntetőjogi vétsé­get statuál „Árulás a fajiság és a népiség ellen". A miniszter javaslata szerint a faj elárulásának tekintendő mindennemű keveredés német és idegenfaju között. E rendelkezés ellen való vétség esetén mindkét fél büntetendő. Magán­jogilag a vegyesházasság érvénytelenítési ok. A miniszter azzal indokolja javaslatát, ho£T az úgynevezett „felészakositás1' elsó követel­ménye, hogy a jövőben zsidók, néger vagy egyéb színesek ne kerüljenek bele a német vérbe. Az ária vagy nem árja fogalmak túlsá­gosan határozatlanok, semmint hogy törvény­szövegben szerepelhessenek. Ezért az emlék­irat az „idegen vérközösséghez tartozó" kifeje­zést választja, még pedig azért is, mert a zsi­dók nem tekinthetők fajnak, hanem fafkeve­réknek. 50 éve a legjobb szemüveget készíti legolcsóbban OKULARIUM KELLNER Kirási ucca 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom