Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-29 / 221. szám

T935 szeptember 29. DÉL MAGYARORSZÁG Elénk vitákkal kezdődött meg a törvényhatóság őszi közgyűlése Vila a biztosításokról és az exportpiacról — Héttőn folytatják a napirend tárgyalását (A Délmagyarország munkatársától.) Élénk érdeklődés mellett kezdődött meg csütörtökön délután a törvényhatósági bizottság őszi köz­gyűlése. Az ülést dr. Somogyi Szilveszter pol­gármester nyitotta meg és bejelentette, hogy a közgyűlés rendes tagjai közé behivta a szegedi egyetem képviseletében dr. Szék; Tibor rektort, a hatodik plébánia képviseletében pedia dr. Balogh István plébánost. A polgármester jelentéséhez nem akadt szó­nok. A jelentés szerint az adóhivatal az elmúlt hónapban 6607 adóárverést tűzött ki, de csak két árverést foganatosított. Elhatározta a közgyűlés, hogy Báthory Ist­ván emlékét jegyzőkönyvileg megörökiti és er­rói értcsiti az emlékbizottságot. A határozati javaslatot, smelyhez a közgyűlés egyhangúlag hozzájárult, dr. Tóth Béla főjegyző" ismertette. A városi épületek tüzkárelleni bizto­sítására vonatkozó javaslatot dr. Pávó Ferenc tb. ta­nácsnok terjesztette elő. Elmondotta, hogy a biztosításra 17 ajánlatot kapott a város. A leg­olcsóbbat a Gazdák Biztositó Társasága tette, 176 pengővel volt olcsóbb, mint az Első Magyar Altalános Biztositó Társaság. A kisgyűlés azt javasolja, hogy a város a színházat az Első Ma­gyarnál, a többit a Gazdáknál biztosítsa. — Kérjük kéTelmünk figyelembevételét — kiáltotta le ekkor a karzatról egy egvetemi sap­kás fiatalember, a MEFHOSz tagja. Wimmer Fülöp az Első Magyar ajánlatának elfogadását kérte. Dr. Dobay Gyula a Gazdák Biztositó Szövetkezete mellett szólalt fel. Dr. vitéz Gárggán Imre a Magyar-Francia Bizto­sitó Társiság ajánlatát ajánlotta a közgyűlés figyelmébe, mert ez a társaság tekintélyes ösz­széget juttatott a szegénysorsu egvetemi hall­gatóknak. A karzaton tartózkodó egyetemi hallgatók ek­kor tapsolni és éljenezni kezdtek. — No, no fiuk, — intett fel a polgármester a karzat felé — nem szabad ám! Dr. Tóth László és Varga Mihály szólalt még fel az Első Magyar mellett, majd a polgármes­ter elrendelte a névszerinti szavazást. A közgyű­lés 46 szóval 30 ellenében a kisgyűlés javasla­tát fogadta el vagyis ugy határozott, hogy a biztosítást megosztja a Gazdák és az Első Ma­gyar Altarinos Biztositó között Dr. Dettre János és dr. Gárgyán Imre fel­szólalása után a közgyűlés elfogadta a hirdetési jog bérbeadására vonatkozó javaslatot, majd tudomásul vette nagy helyeslés közben, hogy a kisvasút személytarifáját hathónapi próbaidőre 25 százalékkal leszálliija a város. — Majd meglátjuk, többen utaznak-e a kis­vasutonl — mondta a polgármester. Nagy zaj támad, amikor dr. vitéz Szabó Géza az exportpiac létesítésére vonatkozó javaslatot ismertette. Az egyik felszólaló azt kívánta, hogv ezt a kérdést a közgyűlés egyszer és mindenkorra vegye le a napirendről. Ábrahám Imre is z javaslat ellen szolalt fel. Masa Miklós szerint elhibázol* do­log volna a piac jelenlegi rendjének megboly­gatása. Löffler György dr. Tonelli Sándoi, Szelpál Benő, Papo József, Petrik Antal. Doránszky Károly, dr. Dobay Gyula, Barta Mihály, Szűcs Imre és dr. Tóth László szólalt még fel. A fel­szólalók egvrésze a javaslat ellen beszélt til­iokozott az ellen, hogy a város pénzt költsön erre a célra, amely a gyümölcsexport megköny­nyitését szsrintük nem is szolgálja, sőt a gaz­dák helyzetét megnehezíti. Mások a javaslat mellett foglaltak állást, beigazolták, hogy tu­lajdonképen nem export-piacról van szó, ha­nem olyan hely biztosításáról, ahol az exportő­rök áltál összevásárolt gyümölcsöket átvehetik, szortírozhatják és ahonnan közvetlenül a nagy­vasúti kocsikba rakhatják be az exportárut. A polgá mester felszólalásában kijelentette, hogy a kérdéses terület feltöltésére a város egyetlen fillért sem költ a költségvetési össze­gekből, m^rt a feltöltést az inségmunkák-kere­tében végzik el. A közgyűlés ezután nagy többséggel a kis­gyűlés eredeti javaslatát fogadta el. A polgármester háromnegyed 7 órakor félbe­szakította az ülést és bejelentette, hogy mivel 48 óránál hosszabb időre nem napolhatja el az ülést, a csütörtöki ülés jegyzőkönyvének hitelesitése céljából szombaton délután ő! órá­ra hivja össze a törvényhatósági bizottságot, amely a napirend tárgyalását hétfőn délután fél 5 órakor folytatja. • A SZEGEDI GYERMEKBIRÓSÁG ESETEIBŐL Akinél a horogkereszt egyet jelent a G. P. U.-val — „Sténfergés" a Sany körül (A Délmagyarország munkatársától.) A gyer­mek bíróság az ujabb idők egyik leghumánusabb in­tézménye. A fiatalkorú is követ el bünt, sokszor tökéleteset ad ugyanabban, amiben a felnőtt eset­leg még kontár, viszont vele szemben nem lehet a paragrafusokat olyan kíméletlenül alkalmazni, mint azzal szemben, aki már tisztában van a cse­lekményével. a következményeivel egyaránt. Kö­rülbelül minden gyerekben megvan a rosszra való hajlam és csak a nevelés kérdése, hogy mennyit lehet ebből legyűrni. Ha aztán a legjobb szándék, a legtöbb fáradság sem használ, mélyebben kell kutatni az okokat amik kőzött nem a legutolsó az öröklés kérdése. Szeged kriminológiájában van olyan gonosztevő, aki az élete nagyobi) felét bőr­tönben töltötte, aztán kőtélen végezte idegenben. A fia ugyan tisztességes, munkás ember volt de az unokája börtönbe került már fiatal korában, ami­kor még nem ismerték a gyermekbiróság intéz­ményét. Kétségtelen, hogy az állapotokon jelentősen rontott a háború, meg az utána következett — váj­jon hány év? — év, amikor sok gyermek minden irányítás, ellenőrzés nélkül szabadjára indult s elérkezett a Mához, hogy egyaránt társadalmi és szépirodalmi probléma legyen az a „nagy ellentét44, ami a gyermek és a szülő kőzött fennáll. Kétszeres, százszoros szükség van hát a gyer­mek bíróságra, amely megkeresi a baj fészkét és környezettanulmányokkal kezdi a gyógyítást egy­ben széles skálája van a büntetés kiszabása tekin­tetében is, az apai dorgáló szótól kezdve, a javító­intézeten keresztül egész a börtönig Szegeden Dudás Béla a gyermekbiró, jól ismeri a gyermeklelket, bajlódik, kínló­dik az apró gonoszokkal, akiknek bűne egyúttal a társadalom bűne is. A lopás szerepel a cselekmé­nyek között a legsűrűbben, — egyszóval pótolják azt, amijük hiányzik és a munkátlanság epidémiá­ja idején nem is szerezhető meg. Sokszor maga a szr1ő kergeti a gyereket a bűn útjára, tessék meg­nézni, apró koldusok hadával van állandóan tele a korzó, behatolnak a vendéglőkbe, a kávéhá­zakba, rendszeresen járják a magánlakásokat, ott­honos vakmerőséggel becsengetnek s ők is „kör­nyezettanulmányt" végeznek, akárcsak a felnőttek, akik a bírósági tárgyalások közönségeként tami! ják meg a bűnvádi perrendtartást, főleg a tény­állás elcsavarásának és a védekezésnek módját. Dudás Béla klienseinek sablonjából kikívánko­zik két eset, amik a napokban kerültek tárgya­lásra. A fin borbélyinas a vidéken, már 15 éves és tele van legénykedő hajlammal. Ehhez persze pénz kell. amit ugy igyekszik előteremteni, hogy a fü­zetes ponyvaregínyekben tanulta. Levelet irt hát agy módosabb falujabelinek: — Ha nem tesz kl tiz pengőt az aMakábn ís este 9 óra után kimerészel jönni az uccára, halál fia. A levél egyik sarkába nagy horogkereszt!'! rajzolt, a másikba pedig a G. P. U. betűket irta. PAPLANI1D0MAN ¡ legjobb 6a | leguebb ktvitolben I lepolceób- | bun Icapha-' tó 1857 óta MIM'T és Ha cftqnÉ', Sieied 'hrászitcea 14 A gazda, akit a titkos jelek Ilyen alapos össze­kompromittálásával megfenyegetett a tiz pengő irányában semmi készséget nem mutatott, ellenben hr. marosan nyakoncsipte a tacskót és megtette el­lene a feljelentést. Természetes, hogy a biró előtt a fiu halálra ijedt — Hát'ezek a jelek a levélben mit jelentenek? — Csak tréfáltam, hiszen nem is menteni el ke­resni, hogy ott van-e az ablakban a pénz. — Mindenki horogkeresztről beszél roa, tudom, hogy attól sokan félnek. De ez rajz. Amikor le is akarják írni, ugy irják, hogy G. P. U. — Látod, fiam, milyen szamár vagy, fogalmad sincs a dolgokról. Aztán megtartotta neki a szükséges prédiká­ciót anélkül, hogy magyarázattal szolgált volna akár a Hitlerizmusról, akár a szovjetről s intéz­kedett hogy legyen a gyereknek ellenőrzője A másik eset szereplői szintén a vidékről valók. Itt a fia még nem töltötte be a 13-ik évét s a biró elé egy levél juttatta, amit egy 12 éves lánynak irt. — „Azt hallottam, hogy már választottál má­sik szeretőt, monta a Sanyi, hogy te vagy a sze­retője, mesélte, hogy kerültetek össze, ugy hogy mikor a gép ott volt, Sanyi szedegetett és te min­dig mellette sténferegtél. Sanyi nem tuta, hogv te abba sténferegsz, hogy legyen a te szeretőd. Hal­lottam, adott sok virágot és már jácotatok hu­mocskát is Sanyival. Nekem nagyon fájt a szivem, majd szét hasad, hogy te It hagytál engem, a bucsun eszembe jutotál és csak ugy fájt a szívem, hogy neked nem vehetek semmit, mert a Sanyi a szere­tőd és vele sténferegsz..." A továbbiakban azzal fenyegeti meg a lányt hogy nyomban Írja meg, ki a szeretője, „különben kitol vele és nagyon megveri". A tárgyaláson a kis lány elmondta, hogy a nyáron történt az eset, kalászszedés közben. — Nem akarom szeretni, azért üldöz. De az nem igaz, hogy a Sanyi a szeretőm, ő találta ki azt is. hogy humócskát játszottunk. A fiu igyekezett tartani a bátorság nívóját, a végén azonban elpityeredett. — Mások is irnak levelet, hát én is irtain. Egy pöttöm tanú, — persze lány, pörgettyű­nyelvű, — nagyon bemártotta a fiut. Szemmel lát­hatólag haragudott rá. meglehet azért, mert nem ő kapta a levelet. (A megveretéssel való fenye­getés nem riasztás, hiszen még mindig gilt az s felfogás a „jámbor lelkű" falun, hogy nem is sze­reti, ha nem veri meg.) — Hát mit mondott néked ez a fiu? — kérdezte a biró. — Azt, hogy legközelebb vesz a vásáron olyan regényt, amely tele van szerelmi gyilkossággal. Abból megtanulja, hogyan kell azt csinálni és ak­kor 8 is megcsinálja. A biró olyan komolyan vette a dolgot, amennyi­re az ilyesmit szabad, vigyázva mégis, hogy kites­sék a javító szándék, a felettük való őrködés, — Hallod-e fiam. ha még egyszer szerelmes le­velet Írsz, elküldelek a javítóba. Megértetted? — Meg, felelte sírva a kis Rómeó. — A lányt pedig hagyd békén, igyekezzél, hogy 1 rendes gyerek légy, becsületes ember. Azzal fog­lalkozzál, amit az iskolában szabnak elébed. Most elmehetsz. Ellenséges szemek méregették egvmást. amíg hozzátartozóikkal elvonultak a gyerekek. A fiu nem nézett titkos szerelmére, csak a cserfes apró tanú kémlelte a helyzetet elégületlenüL Az ütkö­zőpontként szereplő Sanyit ugyanis be sem idéz­ték. pedig ő szolgáltathatta volna a nap pikan­tériáját ... Atevöriumolt, SftiSSt lak. nizinfínénvek. haleleséoelt, felszerelési cikkek. „MIMÓTA" virágüzlet. Takaréktár u. 8. sss Intézeti, Iskolai fyarlsnyák, gyermek kötBttkabátok, nagy választékban, Lusxiig Imre SzécfienyI tér 2. Tisza szálló mellett. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom