Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-27 / 219. szám

1935 szeptember 27: BÜCMSG7SRORSZXG 3. Diákok és parasztok A Neues Wiener Tagblatt szeptember 17-i számából közöljük a kővetkező cikket: Magyarország második városában Szegeden, az országnak igen érdekes szociális mozgalmát ismertem meg, amely megérdemli, hogy Magyar­országon kivül is tudomást szerezzenek róla. A szegedi egyetemi hallgatók Agrár-Settlemcnt moz­galma ez. Néhány ifjú ember egészen magára utalva, áldásos kulturális és felebaráti munkát végez itt Nem szabad el felejteni, hogy Szeged igen jó talaj erre a munkássegitségre a szép tra­díció miatt iis, ami a város újraépítésében meg­nyilvánult 1879-ben a Tisza szörnyű áradásának esett áldozatul ez az alföldi metropolis. Egész Európa a város segítségére sietett akkor. Az új­raépítés befejezésének az utóbbi hetekben ünne­pelte Szeged az ötvenedik évfordulóját. A külföld segítségnyújtásának emlékét híven őrzik a város nagy kőrútja, amelynek egyes részeit: Bécsi-, Ber­lini-, Brüsszeli-, Párisi-, Londoni- és Római-k&r­utnak nevezték eL * A 120.000 lelket számláló város lakosságának egyharmadrésze tanyákon él husz, harminc, sőt ötven kilométerre a város belsejétől. A gazdák és mezőgazdasági munkások, akik mintaszerű föld­műveléssel foglalkoznak és termelik a hires sze­gedi paprikát, a pásztorok és napszámosok rit­kán mennek a városba .Keskenyvágányu tanyai vasutak vezetnek be innen, de ötven kilométer­nyi körzetben már hiányzanak a jó országutak. Télviz idején persze ezeknek az utaknak jórésze használhatatlan. Vannak ezeken a tanyákon tem­plomok és iskolák, de az őszi és téli hónapokban ritkán tudják a gyermekek felkeresőd ezeket az iskolákat Állami tanítók vándorolnak tanyáről­tanyára. azonban ők sem időzhetnek egy helyen hosszabb ideig. (?) Szeged tanyai magyarsága fö­lötte érdekes és intelligens rétegét képezi a ma­gyarságnak. Változatos folklórkincsük azonban már-már kihalóban van. Pár év óta ezek a pa­rasztok és mezőgazdasági munkások a legnagyobb szegénységben élnek a termények óriási áresése következtében. « öt évvel ezelőtt határozta el néhány szegedi egyetemi hallgató, hogy angol példa nyomán sett­lement mozgalommal foglalkozik. Londonban mű­ködnek ilyen settlementek az ipari munkások kö­rében. Ezek az angol mozgalmak azonban komoly erkölcsi és anyagi támogatásban részesülnek. Az angol mozgalmak könnyen elérhetik céljukat, vi­szont a szegedi diákok, — egyrészük maga is pa­rasztszárma zásu — szegények s minden külső tá­mogatás nélkül, saját erejükre támaszkodva járják be a szegedkörnyéki tanyákat. Munkájuk kezde­tén tudományosan tanulmányozták a tanyai tele­püléseket Az első két évet vette körülbelül igény­be ez a munka. S ugyanakkor, midőn megalkották a tanyai települések helyzetanaliz.isét, közben elő­adásokat tartottak a tanyai magyrságnak, a falu népének. * Ezután következett a Settlement voltaképeni munkája Mintegy huszonöt embernyi elitcsoport­juk, (élükön vezetőjükkel, B u d a y Györggyel, a nagytehetségű grafikussal, aki legutóbb Madách „Ember tragédiájáénak szabadtéri előadásához készített díszleteket) oktatta az uj diákokat a szo­ciográfiai munkára. Persze, igen nehéz volt ennek az istenegyedüllétében kint élő parasztságnak gya­nakvását legyőzni, de lassan sikerűit. Buday kez­detben, midiőn kiment a tanyákra, elkezdett ott rajzolni. Kíváncsiságtól ösztönözve, lassankint közeledni kezdtek hozzá az emberek. Beszélgetés fejlődött ki és midőn meggyőződött a parasztság arról, hogy nem városi hivatalnokokkal, vagy nad­rágos adószedőkkel van dolga, a jég megtört. Más diákok népdalokat és balladákat gyűjtöttek, bota­nikai vagy archeológiai studiumokat végeztek (az egész vidék igen alkalmas különféle kutatási lehe­tőségekre) és igy sikerült is legyőzniök a bizal­matlanságot. Mikor aztán harmadszor, vagy ne­gyedszer mentek ki, már sokkal mélyebbre hatol­hattak. Kezdték megérezni a tanyaiak a diákság önzetlen segiteniakarását. Előhozakodtak a ba­jaikkal és minden ügyes-bajos dolgukkaL Egy idő óta a szegedi diákok művész- és íro­tagjai Művészeti Kollégiumba tömörültek. Foglal­koznak a parasztság ősi művészetével, felszínre hozzák a nép kulturális értékeit és uj műalkotá­soknak adnak érvényesülési lehetőséget Munká­jukhoz szükséges anyagi támpontot részben a Sze­gedi Kis Kalendárium kiadásával szerzik meg, amely régi parasztdalokat és szép fametszeteket t?rtalmaz. Ezt a kis kalendáriumot évenként sok­ezer példányban hozzák nyilvánosságra. A szegedi Agrár Settlement Mozgalom tagjai szerencsés kísérletet tettek a város ós a tanyavi­lág közötti ellentétek áthidalására Országseerte sok dicséretben részesültek, de ki voltak téve ren­geteg áskálódásnak is, mert munkájuk idegen ér­dekkörök tevékenységét látszott érinteni. Alkotá­suk megérdemli a legnagyobb figyelmet mert de­rekasan járulnak hozzá a modern Magyarország megteremtéséhez. Mohácsi Jenő. A bíróság 500 pengőre Ítélte az ügyvédet, aki egyszemélyben volt alperes és felperes (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. Leskó József kevermesi ügyvéd érdekes bűn­cselekménnyel vádollan került kedden a szege­di ítélőtábla elé. Ügye, mielőtt a büntetőbírósá­gok elé került volna, megjárta a fegyelmi fó­rumokat és mindenütt megállapították bűnös­ségét. 1929-ben Pósa Pál kevermesi gazdálkodó megbízta Leskó Józsefet, hogy Csik János és Farkas Demeter ellen adjon be váltókeresetet a battonyai járásbíróságon. Az ügyvéd a meg­bízást elvállalta, a keresetet megszerkesztette és azt be is nyújtotta. Eddig nem is lett vona baj, ha nem bonyolódott volna a dolog tovább. Nemsokkal a kereset benyújtása után megje­lent az ügyvédi irodában Csik János, az alperes és arra kiérte az ügyvédet, hogy vállalja el az ő üguét is — Pósa Pállal, a felperessel szem­ben. Dr. Leskó nem sokat gondolkozott, hanem elvállalta az alperesek ügyét és ennek megfe­lelően elkészítette az alperesek kifogásait a sa­ját maga által szerkesztett kereset ellen. Ter­mészetesen ezt a saját neve alatt nem tehette volna, rzért az egyik meghatalmazásra dr. Filippinyi Lajos, a másikra pedig dr. Kuhár Lajos nevét irta. De az ügy nemsokára kiderült és Leskó ügyvéd fegyelmi vétség miatt az ügy­védi kamara fegyelmi választmánya elé ke­rült. A fegyelmi választmány az ügyvédet vét­kesnek találta és 100 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Fellebbezés folytán az ügy a Kúria ügy­védi tanácsa elé került, amely a büntetés! 500 pengőre emelte fel. Az iratok ezután a kama­rától átkerültek a büntetőbírósághoz. A szegedi törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson az ügyvéd tagadta bűnösségét, a kihallgatott ta­nuk azonbm terhelő vallomást tettek A bíró­ság bűnösnek mondotta ki Leskó Józsefet ügy­védi vétségben és ezért 500 pengő pénzbünte­tésre ítélte. A keddi táblai tárgyaláson a perbeszédek elhangzása után a bíróság a törvényszék Íté­letét helybenhagyta teljes egészében. Az ügy­véd semmiségi panaszt jelentett be a Kúriához. n szegedi tisztviselők a nyugdijtervezet tárgyalásának elhalasztását kérik a kormánytól (A Délmagyarország mnukatársától.) A leg­utóbb nyilvánosságra jutott ui nyugdijtörvény­tervezet a közszolgálati alkalmazottak köré­ben érthető izgalmat és nyugtalanságot kel­tett. A tisztviselői tábor már-már azt remélte, hogy a kormány a törvénytervezet benyújtá­sától egyelőre eltekint és annak letárgyalását kedvezőbb időre halasztja el. Ezzel szemben az eddigi hirek szerint a tervezet a nyári szünet után összeülő Házban, mint első javaslat kerül napirendre. A hirre megmozdultak a közszol­gálati alkalmazottak összes hivatalos szervei. A Szegedi Tisztviselők Otthona ebben az ügyben rendkívüli választmányi ülést tartott, amelyen Hauser R. Sándor elnök ismertette azt a veszélyt amely az uj tervezetben rejlik, nemcsak a nyugdíjasokra, hanem a tényleges köztisztviselőkre nezve is. A második lakbér­osztályba sorozott Szeged a nyugdijasok szem­pontjából a harmadik osztályba jutna, de an­nak sem száz százalékáig, hanem a teljes szol­gálati idő kitöltése esetén is csak a 90 százalé­káig. Pedig a nyugdijilletménveket eddig is már négy ízben csökkentették, ugy, hogy a re­dukció itt is 17—30 %-ig terjed. Árcsökkentések következtében a három nyugdíjas kategória kö­zött alig van néhány fillérnyi különbözet. Az egységesítés tehát ilyen módon megtörtént, de nem a fölfelé, hanem a lefelé való kerekítés­sel. A további csökkentés nemcsak a közvetle­nül érdekelteket, de a város kereskedőit és iparosait is nagy mértékben érinti. Hauser R. Sándor ezután javaslatot terjesz­tett a választmány elé, amely szerint az egye­sület felirattal fordul a miniszterelnökhöz, a pártelnökségekhez és azt kéri, hogy a tervezet Befőttjét. lebrin&t, ugork&j&t, papriMj&t, parad lllftinill ll l«l tegye «1. A k k o r le»z caomít tartO». Évek ót» tritflnSen b». Tájt (¡jyfimSlca konzerváló por. Kapható a kéaíltSnél: GERGELY gyógyszerésznél, Kossuth Lajos sugárat és nagykörút sarok 44 Köxsönelnyiívániíás. | Mindazon rokonoknak, jóbarátok­nak és ismerősöknek, kik felejthetet­len drága feleségem és testvérünk, ördögh Andrásne szül. Rácz Etelka temetésén koszorú- és virágadomá­nyaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás kö­szönetet. Gyászoló férje ördögh An­drás és testvérei Piriké és Imre. tárgyalását halasszák el arra az időre, amikor a gazdasági életben mutatkozó nyugtalanság megszűnik. A javaslatot a választmány egy­hangúlag elfogadta, dr. BaHó Istvánnak azzal a kiegészítő javaslatával, hogy az érdekelt helyi szervezeteket kérje fel az egyesület hasonló állásfoglalásra. tt Keressék meg a fiamat44 (A Délmagyarország munkatársától.) Ked­den délelőt egy kétségbeesett arnya jelentkezett re" á'rsegen. — Keressék meg a fiamatt — mondotta Kohn Miklósnak hívják, 20 éves és a Felsőtiszapart 22. szám alatt lakik. Szombaton délben eltűnt hazulról és azóta nem adott életjelt magáról­— Na, ha 20 éves, akkor nincs olyan nagy baj — válaszolták a rendőrségen, — Fiatalem­bereknél megesik az ilyesmi. — De kérem — felelte az anya —, más miatt ment el a fiam. Szombaton valami miatt meg­haragudott és azért ment el. Keressék meg, mert egyetlen fillért sem vitt magával és csak az a ruhája van, amit maga elvitt... A kétségbeesett anya még elmondotta, hogy a fia kereskedősegéd, azonban jelenleg nincs állása és amiatt is baj volt odahaza. A fia so­kat idegeskedett és igy történt az is, hogy megharagudott a családjára. Á rendőrségen megnyugtatták az anyát hogy fiát előteremtik ha kell, országos körö­zsé utján is. Sikkasztás miatt elitélték az autófuvaroztit, mert a hitelbe vásároit és lefoglalt autógumikat összevagdalta (A Délmagyarország munkatársától.) Tarl Lippay István autófuvarozó hitelsértés petsége miatt került kedden a szegedi törvényszék &ó­mör^-tanácsa elé. Klonkay István kereskedő­től vásárolt autógumikat azonban nem fizetett értük. Később a kereskedő a gumikat lefoglal-' tatta, szoros zár alá vétette, de azután sem fizetett az autófuvarozó. Amikor pedig arra ke­rült a sor, hogy a gumikat elviszik Tari Lip­paytól, az autós a gumikat kézzel összevagdalta és átlukasztotta, ami által használhatatlanná váltak. A keddi főtárgyaláson Tari Lippay be­ismerte, hogy a gumikat széjjelvagdalta. A bíróság sikkasztás vétségében mondotta ki bű­nősnek és egyhónapi jpaháztu Ítélte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom