Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-27 / 219. szám

DHMAGYARORSZAG SZEGED, scerkeMtMéff! Somogyi uccn 2Z.l.em. Telelőn: 23-M.^KlodAhlTnl»l, unicaUnkKnyrlAi é* leqylrodo Aradi uccn S. Telefon r 13-Oft. - Nyomda : LHw l,lr>«%« ncrn 1». Telefon i rA*lr«íi é* lcr«lolmj IWIwonyawmtB Szerda, 1933 szepi. 27. Ára 12 fillér IX. évfolyam, 219. S2. ELŐFIZETÉS: BaTOüta helyben 3.ZO. Vidéken é» Badapeiten 3.00, icUllttldlfn 0.-40 penqfl. - Egyes izAm Ara hélkllz» nap ÍZ, vntAr- «» Ünnepnap 20 1111. Hir­detések felvétele tarlia szerint. Meqte­IcnlK héttő kivételével nnnontn raonel A városi üzemek Azok az események, amelyek a legutolsó napokban foglalkoztatták a „szegedi nem­zethet, régóta lappangó elintézetlenségre hívják fel újra a figyelmet. A város üzemei­nek sorsa a város üzemigazgatóságának kezében, — mintha nem a legmegfelelőbb helyen lenne s mintha a vagyonkezelésnek más rendszere jobban szolgálná a közbizal­mat s talán az ellenőrzést is, mint az a nyil­vánosságtól való hermetikus elzárkózottság, ami a városi üzemek vitelét jellemzi. A mai rendszer szinte minden elképzelhető és meglevő rendszer között a legegészségte­lenebb. Nem lenne helyes rendszer az sem, ha a törvényhatóság a maga soktagu s poli­tikai vonatkozásokban elfogultságra nevelt testületével akarna üzleti ügyekben dönteni, de nem helyes az sem, ha a törvényhatóság minden ellenőrzésétől és befolyásától függet­lenül kezelhetik azt a nagy vagyont, ami a város üzemeihez tartozik. A városi üzemek költségvetését beterjesztik a közgyűlés elé s a zárszámadás adatait is megismertetik a közgyűléssel, de a könyvelés abban hasonlít a diplomáciához, hogy a szavakat és tétele­ket csak a gondolat és a valóság elleplezésé­re használja fel. Nem kell hamisan könyvelni ahhoz, hogy a könyvelés sokkal inkább elta­karója és leplezője legyen a tényleges hely­zetnek, mint amennyire fényképe a való álla­potoknak. A titkos tartalékolások bizonyos határokig megengedettek s aki semmi mást nem lát, mint az üzleteredmény mérlegét, az, még ha könyvelési szakértő is, a könyvek átvizsgálása s a vagyonleltár áttanulmányo­zása nélkül csak sejtheti, de át nem láthatja, hogy milyen jövedelmek és milyen vagyon­tételek vannak a mérleg adataiban elrejtve. Most arról beszélnek például, hogy a vá­rosi zálogház üzletvitele két­százezer pengőnél nagyobb tar­talék felhalmozódását tette lehetővé s er­ről a 200.000 pengőt meghaladó összeg­ről a nyilvánosságra került számadások nem tesznek vallomást. Ha ez igaz, akkor a város­nak van olyan 200.000 pengője, amit köl­csön lehet venni, fel lehet használni anélkül, hogy a törvényhatóság erről tudomást szerez­hetne. Néhány párszáz pengő miatt órákig tartó vita folyik a közgyűlésben s lehetnek a városnak százezer pengői, aminek sorsát, rendeltetését, felhasználásának módját a törvényhatóság akaratától függetlenül lehet megszabni ? Ha már a városnak üzemtulajdonosnalc kell lenni s közvetlenül üzleti ügyeket kell in­téznie, a közgyűlés maga az üzlettulajdonos jogait helyesen s ezért megnyugtatóan nem intézheti. Az üzleti élet elhatározásai .olykor nem engednek perceknél hosszabb megfon­tolási időt, minden mástól eltekintve, már csak nehezen megmozdítható volta is akadá­lya annak, hogy a közgyűlés üzleti ügyekkel, üzletpolitikai elhatározásokkal foglalkozzon. De az üzemi bizottság? A közgyűlés egyet­len bizottsága nem rendelkezik határozati joggal. A kisgyűlés csak ötvenezer pengőt meg nem haladó vagyonjogi kérdésben dönt­het. A kisgyülést a törvény rendelkezései folytán a legnagyobb körültekintéssel, min­den kategóriának egyforma számarányu kép­viseletével kell megalkotni — s a kisgyü­léshatásköre vagyonjogi ügyek­ben sokkal korlátozottabb, mint az üzemigazgatóságé. Az üzemigaz­gatóság a törvényhatóság minden ellenőrzése nélkül százezrek felett disponálhat és semmi­féle — hogy ugy fejezzük ki magunkat: — dologibiztositékot nem nyújt atekin­tetben, hogy a városi tisztviselőknek az üze­meket, azok bevételeit és üzleti tevékenysé­get érintő kérdésekben tanúsított magatartá­sát azzal a szükséges ellenőrzéssel nézik-e, ami a közbizalom kialakulásához elen­gedhetetlen. A városi üzemek ma ugy működnek, mint­ha a polgármester egyéni cége volnának az üzemigazgatóság tanácsadása mellett. Ehelyett mégis csak egészségesebb, racionálisabb, hatékonyabb ellenőrzést biz­tositó forma lenne a részvénytársa­ság, amelynek igazgatósági tagjait a köz­gyűlés delegálná s melynek számadásait nemcsak a törvényhatóság ellenőrzésére hi­vatott tisztviselői, de maga a törvényhatóság is ellenőrizhetné. Az a titokzatosság, az a jogbizonytalanság, a hatáskörnek az a sza­bélvozatlansáera, ami a városi üzemek gaz­dálkodását jellemzi, csak arra az egyre jó, hogy az önkormányzat mindenfüg­getlen szervétől füg g e 11enitse annak a jelentős vagyonnak sorsát, amit a városi üzemekbe bevittek. Azok a hirek, amelyek a városi zálogház gazdálkodásáról az utóbbi napok eseményei nyomán elterjedtek, időszerűvé teszik a vá­rosi üzemek átszervezésének kérdését. Ezt az átszervezést végre kell haj­tani s az átalakulásnak csak az lehet a célja, hogy a polgármester egyéni cég ét városi részvénytársasággá szer­vezzék át. A „polgármester egyéni cége" alatt természetesen nem a polgármester tulaj­donát képező céget értünk, csak azt akarjuk vele hangsúlyozni, hogy a kereskedő a saját cége felett aligha disponálhat szabadabban, mint ahogy a mai rendszer mellett a polgár­mester a városi üzemek sorsát intézheti. A z üzemigazgatóság mai hatásköre nagyobb, mint a közgyűlésé s ezt az állapotot senki sem tarthatja fenn, akiben legalább az emléke él még az önkormányzat tiszteletének. Nagy feltűnést keltő német-lengyel tárgyalások Genfben (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Genf­ből jelentik: A nemzetközi tanácskozások keddi szenzációja a német és lengyel külügyminisz­ter tanácskozása volt. N e u r a t h rémet kül­ügyminiszter, Göbbels propagandaügyi mi­niszter és B e c k ezredes, lengyel külügymi­niszter délután 4 órakor tanácskozásra ültek össze. A német hivatalos jelentés szerint nyíl­tan megvitatták az összes folyamatban levő' né­met—lengyel problémát. A lengyel kommüniké valamivel többet tartalmaz a megbeszélésekről és azt mondja, hogy a német és lengyel mi­niszterek arról tárgyaltak, hogyan lehetne meg­javitnni a légkört a két állam között A tanács­kozás a genfi delegáció körében nagy feltű­nést keltett | Kánya tárgyalásai Genf, szeptember 26. Kánja Kálmán kül­ügyminisztert kedden S u v 1 c h olasz kül­ügyi államtitkár kereste fel. Utána a külügy­miniszter D o 11 f u s s osztrák szövetsegi kancellárnál tett látogatást, amit Dollfuss még a délelőtt folyamán visszonzott. Délután Pe­1 é n y i János rendkívüli követtel és a szakér­tőkkel megtárgyalta a folyó ügyeket. A leszerelés #elé... Amerika elutasította ax angol favaslatot és — uj dadi&afólcal épít (Budapesti tudósitónk telefon jelentése. Was­hingtonból jelentik: Az amerikai kormány el­utasította az angol kormány javaslatát, hogv kössenek ideiglenes fegyverkezési szünetet és ne folytassák egyelőre flottaépítési programjuk megvalósítását. Az angol kormány az elutasí­tást tudomásul vette és kijelentette, hogv ezek után Anglia is szabadkezet tart fönt magának a flottaépités terén. A washingtoni kormány a tárgyalások befe­jezése után azonnal utasítást adott, hogy kezdíék meg az nj flottaépítési programban előirányzott négy aj tizezertonnás cirkáló épí­tését. A kisantant konferencia a dunai államok gazdasági uffáépiféséről Fellélel: »Magyarország adta fel eddigi áll5isponijái a revízió kérdésében« — \ román és a jugoszláv király a tanácskozásokon (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Sí­naiából jelentik: A sinajai ünnepségek kedden este befejeződtek. A kisantantállamok kül­ügyminisztereinek munkája szerdán folytató­dik. Kedden a három külügyminiszter közel háromórás ülésen tárgyalta az aktuális nem­zetközi kérdéseket. A tárgyalások feltűnő las­sú tempóját azzal próbálják magyarázni, hogv a nemzetközi helyzet annyira zűrzavaros, hogy az általános labilitással a három kisantant­kiilügyminiszternek is számolnia kelL A keddi tanácskozáson szóbakerült a dunai államok gazdasági ujjáépité­sének kérdése is. Erre vonatkozóan a három külügyminisz­ter arra a megállapodásra jutott, hogy az át­szervezést csak abban az esetben lehet me_g­valósitani. ha „Magyarország feladja eddigi álláspontját a revízió kérdéséhen'". Minthogv erre ezidőszerint nincs kilátás. — mondja a külügyminiszterek határozata — a három kis­antantállamnak most a legsürgősebben mea kell valósi tani ok \

Next

/
Oldalképek
Tartalom