Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-24 / 217. szám

DELMAGYARORSZÁG SZCOED'Vasárnap, 1933 szepí.24. 22.1.cm. Telefon: 23-33. k(llc«inkílnyv<Ar «a leoylrodr» • Aradi uccn 8. Teleion: 13-00. - Nyomda : Ltlw tlpó< uccn 1». Telefon r 13'OÍt TAvlrnll és leveleim DÉlmooya»"»»*«! Szeged Ara ZO fillér IX. évfolyam, 217. sz. ELŐFIZETÉS: Ha vonla helyben 3.20. Vidéken <s» Budapesten 3.00, RUlfdldUn 0.-40 pengd. * Egye* iiám Ara hélk«znap 12, vosAr- é» Ünnepnap 20 tlll. Hirdetések: fel-vétele tarlia szerint. Meqle« lenlic hetid kivételével naponln renoel A magyar birák Meleg szeretettel köszöntjük Szeged város vendégeit, a magyar birákat. Annyiszor esik szó a lapok hasábjain birósági tárgyalásokról es birói ítéletekről s olyan kevésszer beszélhetünk a magyar bíróról, hogy szinte kapva kapunk a kínálkozó alkalmon s beszélünk azokról az emberekről, akiket foglalkozásuk, élethivatásuk s missziójuk b i r á k k á tett meg: A magyar alkotmánynak nemcsak törvényes biztosítékai vannak. A magyar jognak, a magyar alkotmánynak vannak személyi biztosítékai is s ezek a személyi biztosítékok : a magyar birák. Mit ér a végre nem hajtott törvény, mit érnek azok a szabályok, amelyeket a hatalom érdeke értelmez, mit ér az a védelem, amelyik halott betű marad a megfélemlíthető, vagy a kibérelt lelkiismeretű lakájok kezében? A törvénynek csak annyi ereje van, amennyivel a törvény végrehajtói ruházzák fel. A jogszabálynak csak akkor van hatalma, ha végrehajtják. A magyar törvénytár halott szabályok muzeuma volna, ha nem lennének magyar birák, akik az erkölcsi magasság s az igazságszolgáltatás étheri régióiba nem emelik a nemzetnek törvénybe szövegezett közakaratát. A magyar biró a nemzet lelkiismerete. Közrend, közbéke, személyi és vagyonbiztonság, becsületvédelem, az egyénnek és az alkotmánynak védelme mind-mind a magyar biró tiszte, hivatása és missziója. Ezt az államot jogállammá a magyar birák tették, ezt a földet a jog uralmának biztosításával a magyar birák tették a civilizációnak és kulturának otthonává. „A felfelé néző hat sze m" mindig megtalálta az igazság felé vezető utat s megtalálta az utat a nemzet közérzületének helyeslése felé is: Mert a birói itélet tekintélyét nem az Ítélet végrehajthatósága adja meg, hanem a nemzet jogalkotó közérzületének helyeslése. A nemzeti közérzület az erkölcsi magasság ítélőszéke elé idézi a nemzet életét érintő cselekvéseket és mulasztásokat s a sorsközösségnek lelkivilága még mindig igaznak tartotta azt, akit a birói tisztánlátás felmentett s mindig pálcát tört afeletf, akinek cselekvésében az Ítélkező biró törvénysértést látott. A törvényhozó hatalom gyakorlásának módját a^ tudományos kutatás nem ritkán bírálattal kisérte, a végrehajtó hatalom gestióit sokszor fogadja türelmetlenség és elégedetlenség, de a bíráskodó államhatalom minden megnyilatkozása csak a főhajtásnak és kalapleemelésnek tiszteletadásával találkozott. A magyar birák érdeme az, hogy az államhatalom gyakorlásának ez az ágazata találkozik mindig a legtöbb tisztelettel és a legtöbb megnyugvással. A halott törvényt a birói lelkiismeret változtatja eleven életté s a jogot, ami kíméletlen eszköze lehet a hatalomnak, a biró lelke avatja az elnyomott védelmezőjévé. A törvény lehet bilincs az elnyomottak csuklóján s lehet ostor az elnyomók kezében. A törvény lehet a kizsákmányolás eszköze s lehet védője és oltalmazó ja a kizsákmányoltnak. A törvény lehet vaspáncélja az uralomnak s lehet istápolója a leigázottnak. A törvény maga olyan, mint a nyers vas, lehet belőle kovácsolni bilincset s lehet belőle a szabadság hősi kardja. Mindig és minden attól függ, hogy k i a b i r ó ? A hatalom szolgája-e, vagy a szabadság védelmezője ? A törvény a nyersanyag s a biró a művész. A törvény és az igazság aránya ugyanaz, mint a márványé és a szoboré. A jó biró kezében a hibás törvény is áldásthozó, a rossz biró eltorzítja a jó törvényt is. A jog nem az, amit a törvény tartalmaz, amit könyvek feljegyeznek s amit az emlékezet megőriz. A j o g a z, m i t a b ir ó gyakorol. Az élő jog az itélet kijelentése s törvény, szabály, jogszokás, elméleti felismerés csak akkor és csak addig eleven jog, amig birói itélet nyilatkoztatja ki: A biró hatalma a legnagyobb hatalom s a magyar biró hatalma a legbölcsebben, a legméltóságosabban s a nemzet jogérzékét legtökéletesebben kielégítő módon gyakorolt hatalom. Ez a hatalom s ennek a Katalomnak gyakorlási módja a nemzet életfeltételévé vált s a személy és vagyonbiztonság soha el nem apadó forrásává. Ez a magyar biró legnagyobb ékessége s ez sugározza ki a megnyugvást a magyar biró ítélkezéséből: Az, aki ezeket a sorokat iria, állott már szerb királyi törvényszék előtt azzal vádolva, hogy megsértette a szerb királyi biróságokat. Ennek a bűncselekménynek elkövetési cselekménye az volt, hogy a vádlott a szerb bíróságok működését a magyar bíróságok működésével összehasonlította s ez az összehasonlítás a legnagyobb mértékben sérfcő volt a szerb bíróságokra. Mi már kiállottuk a próbatételt a magyar bíróság szellemi és ethikai fölényének elismerésével s most sem csak a vendégeknek szól magasztaló szavunk. Arra kérjük a magyar birákat, Szeged vendégeit, hogy tisztánlátásukkal s az igazság felismerésével jöjjenek e város segitségér e. Az országos közhangulat bántó igazságtalansággal a vádlottak padjára ü 1tettele ezt a várost, az országos közhangulat statáriális Ítéletével szemben mi a magyar birokhoz fellebbezünk s őket kérjük arra, hogy a város kultúrájának, áldozatkészségének s teremtő magyarságának birói elismerésével segítsenek bennünket az országos közhangulat Ítélőszéke előtt felmentő Ítélethez: Koncentrációs táborokat állítanak fel Ausztriában 1 Dollfuss tervei az alkofmónyreformról és a rendi tanácsról (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécsből jelentik: Több bécsi esti lap azt a szenzációsnak számitó hirt közölte, hogy a koncentrációs táborok felállítása küszöbön áll. Hivatalos helyen ezt a hirt nem erősítették meg, de kijelentették, hogy a közeljövőben rendelet fog megjelenni arról, hogy a jövőben a politikai foglyokat nem lehet együtt őrizni a másféle bűnösökkel. A rendelet tehát csak a kétféle foglyok térbeli elkülönítését fogja kimondani, de nem tartalmaz internáló-tábor terveket. Ender doktor, alkotmányreformminiszter újságírók előtt nyilatkozott Dollfuss kancellár terveiről. — Nincs parlamentünk — mondotta — és a szükségrendeletek oly gyors egymásutánban jelennek meg, hogy nem jut idő azok szakszerű átdolgozására. A rendeleteket az egyes minisztériumok előbb természetesen átvizsgálják, de szükséges volna, ha azokat előbb szakemberek is átnéznék. A miniszter ezután kijelentette, hogy meg-* győződése szerint Dollfuss kancellár a legrövidebb időn belül kinevezi a rendi tanács tagjait. A kinevezéseknél nem sablónszerően fog eljárni és nem ügyel majd arra. hogy egyes tartományok számarányuknak megfelelően legyenek a rendi tanácsban képviselve, ellenben a rendek tanácsában helyet kapnak a politikai pártok valamennyien épenugy, mint a gazdasági élet valamennyi ága. Harc a leszerelés Körül Rendes hadseregei Rap Németország ? Párís, szeptember 23. A párisi tanácskozások befejeztével a francia közvélemény figyelme most Genf felé fordul, ahol a népszövetségi közgyűlés alkalmából együtt levő megbízottak között szélesebbkörü tárgyalások várhatók. A Matin reméli, hogy még a leszerelési értekezlet elnökségének ujabb egybeülése előtt sikerül végleges határozatokra jutni. A lap ugy véli, hogy máris elfogadottnak tekinthető az az elv, hogy két időszakot állapítanak meg a leszerelés végrehajtására, amelyek mindegyike három vagy négy évre terjedne. Az első időszakban, amely próbaidő lenne, a létszám és a hadianyag csökkentése csak kis arányú lesz, ugyanakkor azonban végrehajtják a német birodalmi haderő átszervezését általános védkötelezettségen és rövid szolgálati időtartamon nyugvó rendes hadsereggé. Ha a ^próbaidő folyamán nem állapítanak meg mulasztásokat, vagy vétkességeket, akkor a második időszakban sor került a nagyarányú leszerelésre, amelynek végrehajtása tekintetében a hatalmak — az emiitett feltétel szem előtt tartása mellett — külön egyezmény megkötésével már előre kötelezettséget vállalnak. Az „Excelsior" hangoztat ja, hogy még ha sikerül is teljes megértésre jutni Franciaország, Anglia, Olaszország és Amerika között, természetes, hogy végleges döntéseket csak akkor hozhatnak, ha megnyerték a többi hatalom — elsősorban Németország — hozzájárulását is. A hatalmak most nyilván arra törekszenek, hogy a négyes-szerződés keretében önként elfof

¡adott közös megállapodásokkal biztosítsák a eszerelés kérdésének megoldását. Németországra nem gyakorolnak majd semmiféle nyomást, sem erkölcsi, sem anyagi téren és nem kérnek tőle semmi olvat, amit ne lenne hajlandó önmagától elfogadni. Franciaország különösen azzal adja engedékeny készségének tanújelét, hogy hajlandó már eiőre számszerűleg pontosan és kötelezően megállapítani a próbaidő leteltével végrehajtandó leszerelési rendszabályokat. Párísból jelentik: A szombati minisztertanács egyhangúan helyeselte D a 1 a d i e r miniszterelnöknek és Raul Boncour külügyminiszternek a legutóbbi nemzetkőzi megbevva