Délmagyarország, 1933. szeptember (9. évfolyam, 198-222. szám)

1933-09-01 / 198. szám

DttMAGYARORSZÁG SZBO BnrkMsMMég: Sonogy) neea 22.Lem. Teleírni Klodóhlrnt«!, coiotankttnrTMr és Teqytrodn Aradi uoob S. Telefon s tS-OO. « Nyomda : L»w Linói ucca 1®. Telefon t »3-od. TAYIrafl és invélrlm • nélmanynrnnzáa **eae<l A vidék szava Talán az árviz és a királylátogatás óta annyi szép és rokonszenves cikk Szegedről a sajtóban meg nem jelent, mint Az ember tragédiája két első szabadtéri előadását követő napon. Spontán megnyilatkozásai voltak ezek a cikkek az elismerésnek, hogy ezúttal Szeged olyasmit produkált, amire fel kellett figyelni az egész országnak s ami hullámveréseiben kétségtelenül a külföldön is éreztetni fogja a hatását. Ezek a cikkek, amelyek a hivatalos városnak egy fillérjébe sem kerültek, mindennél ékesebben cáfoltak rá a kishitüekre, akik az úgynevezett „viszonyokra" való hivatkozással és a csendes tétlenségbe való belenyugvással igyekeztek volna ezt a nagyszabású művészi megmozdulást, amely gazdaságiakban is feltétlenül éreztette a hatását, jótékony módon megkontreminálni. Idebenforgalmi hivatalunk időleges feladatai közé lehetne sorozni azoknak a cikkeknek összegyűjtését, amelyek Szegedről néhány nap alatt a magyar és külföldi lapokban megjelentek. Némi tanulságot lehetne ugyanis levonni a budapesti újságok cikkeiből, amelyek leszögezték, hogy két napra a határváros Szeged lett az ország közepe, a bécsi lap cikkéből, amely megállapította, hogy a salzburgi dómnak nagyobb ugyan a patinája, mint a szegedi fogadalmi templomnak, de fényeffektusokban messze elmarad mögötte, a francia újságcikkből, mely azt mondja, hogyha nyelvi nehézségek nem állanának útjában, világraszóló eseményt lehetne Madách kozmikus tragédiájából csinálni, vagy a hollandus újság cikkéből, amelynek tudósítóját idecsábitotta Az ember tragédiája, de külön megirta, hogy élelmezési különlegességek és kiválóságok terén Szeged Európának egyik legelső városa. Mi, akik szegedieknek valljuk magunkat, de nem abban az értelemben, hogy a körtöltésnél megszűnik a saját külön láthatárunk és Szatymazt már külföldnek ismerjük, hanem hisszük és valljuk azt is, hogy a klebelsbergi gondolat kiépítésében Szegedből európai értelemben vett várost kell alkotnunk, meg lehetünk elégedve a szegedi napok eredményével. De ez a megelégedés nem homályosíthatja el a látásunkat, hogy Szegednek ez a megmozdulása, amelyre akarva, nem akarva kénytelen volt felfigyelni az egész ország, csak egyik, bár legnagyobb és legsikeresebb mozzanata volt egy országos jelenségnek, amely megnyilvánulásaival a vidék élni akarását dokumentálja. Pécsi ünnepi hét, tokaji borhét, balatoni borhét, debreceni hét, legújabban miskolci hét, mind azt mutatják, hogy a vidék és a városok nem hajlandók többé belenyugodni hivatalos és nem hivatalos elhanyagoltságuk állapotába, melyet csak néha édesit meg a vidéknek kijáró leereszkedő és fanyar utóizü, vállveregető elismerés, hanem járni akarnak a maguk utjain, élni akarják a saját életüket és hallatni akarják a saját szavukat. És ha kissé gyorsnak találjuk is a vidéki hetek elszaporodását, melyek némileg a régi boldog időkre emlékeztetnek, mikor az egyik uccasarkon megnyílt kávéház feltétlenül maga után vonta a másiknak az alapítását, minden féltékenység nélkül, sőt örömmel látjuk a vidéki városok versenyét, melyek keresik kiPéntek, 1933 szepí. L Ara 12 fillér IX. évfolyam, 198. sz. felé a maguk formanyelvét és keresik, hogy mit mivel és hogyan tárjanak az egész ország elé. Ebből a versenyből a vidék szava csendül ki, amely élni akar és az élethez való jogát demonstrálja. Beállítva azonban ebbe az általános keretbe, Szegednek országossá emelkedett sikere tanulságul szolgálhat a többi városok és egyúttal a jövőben Szeged számára is. Ahhoz, hogy bármelyik város országos érdeklődést váltson ki maga iránt és a szó szoros értelmében az egész országot akarja megmozgatni, nem elég a puszta szó és szép idő ós nem elég a filléres vonart s az államvasutak jóindulatu támogatása, hanem a helyi kereteken túlmenő, országos jelentőségű dolgot is kell alkotni és bemutatni. Szomorú kis vidéki kiállitáskák és vásárkák már nem elégségesek a tömegek megmozgatásához és az általános érdeklődés felkeltéséhez. Bármily vidéki megnyilatkozásnak, legyen az kulturális, művészi, vagy gazdasági, akkor van igazi értéke és akkor tarthat országos jelentőségre számot a megindult versenyben, ha le tudja vetkőzni magáról a „vidéki" jelleget és színezetet s ha akár újszerűségével, akár arányaival, akár tartalmával hozzájárul az egyetemes magyar értékek gazdagításához. Túlzás nélkül mondva. Szeged ebben a ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken «» Budapesten 3.00, kUllflldün *>.-*0 pengd. -> Egye* izim Ara hétköznap 12, vaiér. é* Ünnepnap 20 Utl. Hirdetések felvétele tarUa szerint. Meqlelenlk hétté kivételével nnnonta reoael versenyben most az első helyre került. Ezt jogunk van nekünk, szegedieknek is elmondani, mert nem mi voltunk azok, akik ezt megállapítottuk. És ha látjuk, hogy a többi vidéki városok milyen igyekezettel törekszenek, hogy Szeged példáját kövessék és — valljuk meg az igazat, — hogy Szegedet lekonkurrálják, akkor a jövő számára kétszeres buzgalommal kell megőriznünk és értékesítenünk a mostani első kisérlet, szép és eredményes kisérlet tanulságait. Ha Szeged második ujjáteremtője európai mértékkel mérve is páratlan keretet tudott teremteni az ünnepi játékok számára, akkor megfelelő keretet kell teremtenünk a szegedi ipari kiállítások és egyéb bemutatások számára is. Ha más városok, amelyeknek nem adatott meg a szegedi Dóm-tér páratlan szépsége, más téren igyekeznek bennünket megelőzni, nekünk nem szabad ebben az épitőmüvészeti adottságunkban bízva lemondanunk a többi területekről és megelégednünk a szűkös keretekkel és jóindulatu kezdetlegességekkel, hanem a művészeti kerettel és tartalommal egyenértékűre kell törekednünk gazdaságiakban is. A vidék kezdi hallatni szavát, örvendetes. De még örvendetesebb a mi számunkra, ha az első szó feltétlenül és vitathatatlanul Szegedet illeti meg. Az ir köztársasági tábor hadüzenetet küldött De Valerának A független köztársaság kikiáltását követelik (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Londonból jelentik: A lapok a De Valér a-kormány küszöbön álló bukásáról írnak. De Valera pozíciója, — amelyet már amúgy is aláásott az angol kormánnyal való örökös alkudozás — a legutóbb kitört harc miatt most végleg megingott. Az ir köztársasági tábor, amely eddig zárt sorokban állott De Valera mögött, hadüzenetet küldött az elnöknek, hogy nem támogatják többé kormányát. Á köztársasági tábor csütörtökön kiáltványt tett közzé, amelyben hazaárulással vádol ja meg De Valerát nyilvánvalóan azért, mert az elnök mult vasárnap utasítást adott a rendőrségnek a köztársasági tábor telepeinek átkutatására és az esetleges ott található fegyverek lefoglalására. A köztársasági tábor kiáltványa leszögezi, hogy a történtek után De Valera nem számithat többé az ir nép hűségére, mert ő is ugyanazokkal a zsarnoki eszközökkel uralkodik, mint az angol rabságban szenvedő hat északirországi grófság podesztája. A kiáltvány azzal a felszólítással végződik, hogy minden köztársasági érzelmű ir polgár sorakozzék az ir köztársasági tábor zászlói alá; követelje az ir független köztársaság kikiáltását és segítse a kormányt az Angliával való végleges szakításra. 15© leiarióstlaiás Innsbruckban Rendőrök és Katonáié, szállták meg a középületeket — Stelále megszöktetett merénylője Olaszországban Bécs, augusztus 31. Az egész világot izgalomba hozta az a példátlan vakmerőséggel végrehajtott fogolyszöktetés, amely Innsbruckban történt Mint jelentettük, álruhás horogkeresztesek behatoltak az innsbrucki fogházba a börtön tisztviselői ellen kloroformos merényletet követtek el, majd fegyverrel kényszeritették az őrszemélyzetet Hofer déltiroli körzetvezér kiadására. Hofert a Steidle ellen megkísérelt merénylet miatt vették őrizetbe és helyezték el az innsbrucki fogházba. A fogolyszöktetök Hofer Ferenccel együtt autóba szálltak és elmenekültek az olasz határ felé. Az osztrák biztonsági szervek azonnal megkezdték az üldözést de a szökevények egérutat nyertek, elérték az olasz határi és megérkeztek a Brenneren lévő olasz határállomáshoz. Üldözőik több lövést adtak le rájuk, az egyik goiyó Hofer lábán könnvebb sebet ejtett, társai azonban átvitték a Brenner hágón. Az olasz határállomáson hivatalos ieevzőkönyvet vettek fel érkezésükről, majd valamennyiüket rendőri fedezettel Brixenbe. onnan pedig Bozenbe vitték. Bózenből származó hírek szerint Hofer és párthívei rövid pihenő után Nürnbergbe repülnek, hogy résztvegyenek a nemzeti szocialisták birodalmi nagygyűlésén. Ausztriában a vakmerő fogolyszöktetés után a legszigorúbb intézkedéseket léptették életbe. A nemzeti szocialisták vezetői közül nyolcvanat letartóztattak. Szó van arról is, hogy a nácifoglyokat az .nnsbrucki fogház helyett más helyen veszik őrizetbe. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Innsbruckból jelentik: Innsbruckban eddig összesen 150 nemzeti szocialistát tartóztattak le nem is annyira közvetlen bünrészességük gyanúja miatt, mint inkább azért, hogy ne legyen alkal: muk eltussolni olyan dolgokat, amelyek eset| les módot nyújthatnak a hatóságoknak a foi golyszöktetési ügy hátterének teljes tisztázásá-