Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-27 / 194. szám

Ä933 augusztus 27. OFT MACiYARORSZAG II ÚJDONSÁG SZEGED! M HUPE 9* TERPENTIN SZAPPAN! Pick Móric szalámlsyárost kifosztották a bécsi pályaudvaron A tumultusban felvágták zsebeit és többezer pengőt loptak el töle (£ Délmagyarország munkatársától.) Fur­fangos zsebtolvajlásnak esett áldozatul a na­Í .okban Pick Móric mérnök, aki a Pick-sza­ámigyár egyik társtulajdonosa. Pick Móric Bécsből Szegedre akart utazni és amíg a vo­natjára várakozott a Westbahnhof-pályaudva­ren, közvetlen mellette egy idősebb férfi hangos sikoltással összeesett Pick nyomban lehatolt és többedmagával igyekezett az ájult ember segítségére lenni. Eközben nagy tömeg gyűlt össze az eszméletlenül fekvő ember körül, a sza­lámigyárost valósággal maguk közé préselték és nagy erőfeszítésbe került, amig ki tudta ma­gát száldtani. Néhány perc múlva az ájult embert elszál­lították a mentők és Pick Móric a vonata után nézett. Ekkor vette észre megdöhbenye, hogy kabátjának zsebeit felvágták és eltűnt a tárcáia is, melvben többezer pengő készpénze volt Pick Móric azonnal jelentést tett a rendőrsé­gen és elmondta, hogy az ájult ember menté­sénél, emlékezete szerint egy szürkeruhás, alacsony termetű, ősz férfi préselődött közvetlenül hozzá s még rá is szólt hogy ne tolakodjon. Valószinünek tartja, hogy ez az ősz férfi fosz­totta ki. A mérnök még azt is látta, hogy a to­lakodó ember, be sem várva az ájult ember élesztést, hirtelen az éppen Hegyeshalom felé induló, mozgásban levő személyvonatra ugrott feL A bécsi rendőrség a feljelentés után azonnal értesítette a hegyeshalomi vonat közbecső ál­lomásait és a gyanúsítottról személyleirást adott, de már nem sikerült megtalálni a vona­ton. A furfangos zsebtolvajlásról a bécsi rend­őrség értesítette a magyar államrendőrséget is és most a határállomásokon figyelik az utaso­kat mert feltehető, hogy a zsebtolvaj Magyar­ország felé vette útját. A rendőrségnek egyébként az a feltevése, hogy Pick Móricot egy szervezett zsebtolvaj­banda fosztotta ki. Minden jó háziasszony megeheti a Szegedi Hét alatt is CVANIA ariánuimhávhan a minőségű árut a legolcsóbb áron. Csepeli, aZdlltO enBnyarUnaZDan budafoki zománcozott, világhirűSigg alumínium főző­edények és mindennemű háztartási gépek, felszerelések dus választékban. Tekintse men szenzációs kirakataimat *it Széchenyi *ér tt. sz. A. szegedi egyelem fövöje Irta Berecz János, a Felsőház tagja. Még mielőtt a pénzügyminiszter az 1933— 34. évi állami költségvetést a képviselőház elé terjesztette volna, riasztó hirek jöttek a vidé­ki egyetemek leépítéséről, megcsonkításáról, összevonásáról. Hogy a szegedi egyetemet milyen veszély fenyegeti, arról pontosan Hó­mon Bálin kultuszminiszter márciusi szegedi látogatása alkalmával értesültünk. Akkor hal­lottuk elsőizben konkrét formában azt a ter­vet, hogy a kultusztárcánál szükséges megta­ikaritás egy ¿észét a vidéki egyetemek egy­legy tudománykarának megszűntetésével (il­letőleg tudománykarok összevonásával) óhajt­ják elérnL Bár qz 1933—dfi. évi állami költségvetés még semmiféle osszevonást nem tüntet fel, de a pénzügyminiszter már emlitést tett a ¡költségvetés benyújtásakor e kérdésről, a kul­tuszminiszter a közoktatásügyi tárca költség­vetésének részletes tárgyalása alkalmával pe­dig már hetározott formában is kijelentette, hogy „.... nem marad más megoldás hátra, mint a vidéki egyetemeken egyes tudomány­karok szüneteltetése, összevonása." Kétségtelen, hogv az állam nehéz pénzügyi helyzetben van. Megértjük azt, hogy a fele­lős tényezők minden eszközt megkísérelnek a pénzügyi egyensúly helyreállítása, az ország gazdasági talpraállitása érdekében. Az is két­ségtelen, hogy sajnos sokan vannak az ország­ban, akik neift tudják kellően méltányolni a vidéki egyetemek munkásságát s éppen ez­ért sokalják az egyetemekre forditoi.1 pénzt, .kifogásolják, hogy a mai időkben is még négy egyeteme van az országnak és azt remé­lik, hogy az egyetemeket érő leépítés 'jelen­tős mértékben hozzá fog járulni a pénzügyi helyzet megoldásához. Á kultuszminiszter márciusi látogatása kap­csán körülbelül 300.000 pengőben jelölte meg azt az összeget, amelyet a jogi kar megszün­tetése (illetve a jogi karok összevonása) je­lentene. Azt kell hinnünk, hogy ez az ösz­szeg tuloptimisztikusan van megállapítva. Hiszen az egyetem összes kiadása is csak 2 millió 187.000 pengő. A jogi kar személyi kiadásai körülbelül 100.000 pengőt tesznek ki, a dologi kiadások pedi'; alig néhány ezer pengő Kiadást jelentenek. Megtakarítást pe­dig tulajdonképen csak a dologi kiadásoknál lehet elérni, személyi kiadásoknál azonnal úgyszólván semmit sem, az évek során is csak kisebb összegeke! tudnánk megtakarí­tani. De az éremnek másik oldala is van. A jogi kar nemcsal: kiadást jelent, hanem jelentős bevételt is. A joghallgatók által fizetett tan­és mellékdijakmk jelentős része folyik vissza az állampénztárba, illetve olyan szükségletek fedezésére szolgál, amelyek nem a iogi kart illetik s amelyeknek fedezéséről — e dijak el­vesztése esetén — a kultusztárcának kellene gondoskodni. Ez az összeg már magában vé­ve is meghaladja a jogi kar fentebb említett személyi és dologi kiadásait együttvéve! Nem lehet tehát arról szó. hogy a jogi kar megszüntetése érdemleges megtakarítást, ille­tőleg könnyebbedest jelentene az állami költ­ségvetésben. Miért kéli tehát megszüntetni? Az egyetemellenes hangulat szellemi tul­produkcióról is beszél. Hangoztatja az egye­temek túlzsúfoltságát, diplomagyáraknak sze­retné tekinteni az egyetemeket és bennük ke­resi, ha nem is minden — de sok nyomorúság okát Ezt a hangulatot, ezt a felfogást a kul­tuszminiszter kulturdefetismushak bélyegez­te. Beszédében hangsúlyozta is, hoi?y nem akar mást, mint kulturális szervezetünknek az adott financiális kerethez történő alkalma­zását. De h? igv van, akkor a fenti adatok alapján szó sem lehet a jogi kar megszünte­téserői, vagy más jogi kárral való összevoná­sáról! Hiszen ez a megszüntetés legjobb eset­ben is csak egészen minimális megtakarítást jelentene, amely nem állana arányban az el­szenvedett veszteséggel. Sajnos számolnunk kell azzal is, hogy az országnak nemcsak egyetemellenes hangulat észlelhető egyes körök részéről, hanem Sze-« ged-ellenes hangulat is. Nagy képvi­selőnk, felismerve Szegednek a nem­zet és az integer Magyarország szem­pontjából is óriási fontosságát. min­den rendelkezésére álló eszközt és módot fel­használt Szeged fejlesztésére. Sajnos azonban sokan vannak, akiknek látókőre nem tudja elérni a nagy miniszter perspektíváját és ta­lán jóhiszeműen, de sokan irigységből is hely-' felenitették és helulelenitik Szeged fejleszlé•> sét. Nekünk, szegedieknek remélnünk kell, hogy ez a Szöged-ellenes hangulat telies mérték-' ben meg fog szűnni. Hogy azok, akik az épitő-j miniszter életében gáncsolták munkásságát.' az elmúlt néhány év alatt is meggyőződtek már arról, hogy a Szegedre fordított pénz nem volt hiábavaló. Remélnünk kell, hogy amikor csak „kulturális szervezetünknek az adott fi­nanciális kerethez történő alkalmazásáról"1 van szó, nem fog szerepet játszani a kulturális féltékenység, nem fog kisérteni az a szellem, amely még haló-poraiban is üldözni óhajtja Klebelsberg Kunó grófot s a kormány akkor,1 amikor az ország talpraállitásának felelősség-j teljes és nehéz munkájában fáradozik, nem enged olyan külső befolyásokat érvényesülni^ amelyek nem reális okból, hanem talán pari­tás, vagy presztízs-kérdések el nem fogadható és veszedelmes okából le akarja dönteni a hatvan éve fennálló Ferenc József-Tudo­mányegyetem egyik bástyáját. Mi bizunk abban, hogy a kormá'nv tel jesen a realitás és a financiális szükségszerűség alapján állva csak ott fog leépíteni, csonkíta­ni, vagy összevonni, ahol ez a változtatás — anélkül, hogy az ország életerébe belevágna — komoly anvagi megtakarítást jelent. És ha ez igy lesz, akkor a Ferenc József-Tudomány­egyetem csonkitatlanul fogja továbbra is vé­gezni kulturális munkáját és mint integer egyeltem fog továbbra is az integer Magyaror­szágért harcolni. Szeded legkellemesebb szórakozó helye a kitűnő maeryar konyhájáról hires HÁGI sörcsarnok* étierem Kellemes, árnyas kerthelyiség, állandóan frissen csapolt sör, legfinomabb borok. Ci­gányzene. Mérsékelt polgári árak. — Szives támogatást kér 8rf. Gottwald RezsSflé tulajdonos. Szombattól C«nk a SZEGEDI METRE Szombatig. la Férfi színes DUQIID Ing P 7.55 la Férfi fehér oupim ina P 6.25 la Fér« színes divat lm P 4.55 1011 cm. hosszú la térti hálóing la Férfi zoknUarté P 5.25 .76, -.56, .36 fillér Férfi dfvaí zokni In flór 1.10, oantu< —.75 fillér Férfi divat nyakkendő la P 1.65 Férfi vaiy női la esőernyő P 4.50 Férfi vaqy női esfiernvA la félselyem I» 7. 0 NŐI divat csíkos ernvő P 9.50 la NŐI mos ft bőrkesztyű tölcséres P 4.65 la Női bőraténzal Kesztyű tölcséres P 1.45 la Női hib^f'ai atlasz nndrAq la Női matt reform nadra.s P 1.65 P 2.55 Ke'engyc a«le)1nkbeo t rtg 10 m. I« mo—II »Ho« P 10.50 GFB selyemharisnyák minden színben és minőségben gyári árakon. FtfSzIef: Csekdnlcs ucca 6. Pollák Testvéreknél az AUOld lennnoyobb url nöl rl• vol 6s 'íivld^-n liii^le Fióküzlet: Széchenyi lér 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom