Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-27 / 194. szám

1933 auprszlus 27. BeCMA G?AROR 5ZXG A szegediek tudják, a. vidékiek lássák, hogy a legolcsóbb és uridivai­áruk 294 Fodor Nemzeti Áruházban u. Gyermekkorom városa Irta TONELLI SÁNDOR. A gyermekkorom városa Vác, ott jártam az elemi iskola második és harmadik osztályát. Negyven esztendőn keresztül azután nem jár­tam benne, csak néha-néha láttam a vonat­ról a nagytemplom kupoláját. Mégis, ami be­levésődött a rövidnadrágos kisfiú emlékezeté­be, aki reggelenkint bsrna táskával a hátán szaladt az iskolába, ahol Máthé tanitó ur ne­velte a hasznos tudományokra, sokkal reáli sabb, élőbb és megfoghatóbb valami maradt, mint ezernyi más dolog, amit azóta láttam idehaza és idegen országokban. A kisfiú szaladt az iskolába, de azért nem leheteit az utja olyan sürgős, hogy ne tegyen egy kis kerülőt a főtér irányában. Nem vá­gott keresztül a vásártéren, hanem a Vasut­uccán nyargalt végig és csak a Curia-szállo­dánál kanyarodott be az iskola felé. A Vasut­uccán ugyanis halaszthatatlan érdekességek csábították. A Löwingerék képkeretes boltja mellett volt ugyanis egy rövidáru üzlet, amely­nek az ajtajára ki volt szegezve Gulliver képe, amint a törpék valamelyik cérnagyár elsza­kíthatatlan cérnájával a földhöz bilincselik. Ennek a fantasztikusan szép képnek a megte­kintését nem lehetett elmulasztani. Fontos ál­lomás volt a főtér sarkán a Tragorék boltja is, ahol a kisfiú számára félre szokták tenni az előző nap érkezett külföldi bélyegeket. Egy­szer még Mexikó is akadt közöttük! A kisfiúnak sok minden érdekes dolog megmaradt az emlékezetében. Lehet, hogy a meglett ember, aki a kisfiút felváltotta, ta­lán téved a nevekben, de az események és ké­pek élnek és igazak. A kisfiút egyszer átvit­ték valami nyári mulatságra, a várossal szem­ben a Pokol-szigetre és mikor hazahozták, a közönség mind a propeller egyik oldalára tó­dult s a kis hajó majdnem felborult. Míg a sors Vácról másfelé nem sodorta, a kisfiú azt hitte, hogy ha nagy lesz, ő is a váci piaristák gimnáziumába fog járni és borzasztóan res­pektálta a piaristakat. Egyszer, mikor az edeapja sétálni vitte valamerre tul a Felső­városon, nagyon csodálkozott, hogy egy bo­rozóban, — rémlik, hogy Buki csárda volt a neve —, két piarista a Csicsónét énekelte. A kisfiú emlékszik, anélkül, hogy a zavaros rész­leteket tudná, hogy a nagytemplomban egy ember rálőtt a miséző kanonokra. Emlékszik arra is, hogy ostoba kisgyerekfejjel azt hitte, hogy esernyővel nem illik bemenni a temp­lomija. Emlékszik Csávlovszky kanonok úrra is> aki nagy aranykereszttel a nyakában jött el az évzáró vizsgákra és a harmadik osztály végén őt a „Hunyadi Mátyás, az igazságos" cimü könyvvel ajándékozta meg. A kisfiúnak nagyon fajt, ho§y ezt a könyvet már olvasta és nyomban a vizsga után elcserélte a Hor­nyánszky Robinson Crusoéjával. A Hor­nyánszkv volt az a fiu, aki a pótkávés skatu­lyákból Kiszedett képekkel szokott csereberél­ni. Azóta se raknak a pótkávés dobozokba az irigy gyárosok olyan szép, színes képeket. A kisfiú Vácon látott először színielőadást a Curia nagytermében. Valamelyik Tragor bácsi egy délutáni előadáson bevitte a terembe és leghátul felállította egy kerek márványasztalra, hogy jobban lásson. A színpadon csüdsszépen énekelték, hogy „Nagyapám, mig ifjú volt..." Ezt a kisfiú még mostanáig sem felejtette el. A meglett ember, aki talán már el sf-m hi­szi, hogy ő volt az a kisfiú, aki a Gyulayval, Kmetykoval, Bezdekkel és a Millmann fiuk­kal bújócskát játszott rengetegül nagy Vö­rösház udvarán és merészebb kalandozásai­ban a honvédemlékig és az alsóvárosi teme­tőben pihenő török basn sírjáig is eljutott, az idén elhatározta, hogy megtekinti gyérmekko­rának városát. Kiszállt a vonatból és végig­bolyongott a városon: kereste az eltűnt gye­rekkorát. Idegen volt, teljesen idegen, scpiki sem szólította meg és mégis olyan csodálato­san otthon érezte magát. Benézett a temp­lomokba, a fehérek templomába, a piaristák­hoz, a nagytemplomba es a barátokhoz; meg­állt az irgalmasok patikája előtt, amelyhúez kü­lönösen eleven emlékek fűzik, mert á nagyte­kintélyű Csáky doktor bácsi ott ecsetelte egy­szer valami csípős barna folyadékkal a torkát s amikor sírt, König Levín bácsi, a gyógyszer­tár vezetője, vigasztalásul akkora rákot muta­tott neki, aminőt még sohasem látott; elsétált a ház előtt, amelynek falában táblát helyeztek el Argenti Döme emlékére, aki olyan híres homeopata orvos volt a mult század derekán, hogy Budától Bécsig hívták konzíliumokra; örült, mikor is ráismert a régi házakra és meg­találta az Inczédy boltját a fekete kutyával; megnézte annak a Boldog Vác remetének meg­hatóan primitív emlékét, aki állítólag megjó­solta Géza hercegnek, hogy le fogja győzni Salamon királyt a mogyoródi csatában; meg­nézte még a váci muzeumot is, amelynek kul­csát külön kellett elkérni az öreg takarékban, mert a muzeum hétköznapokon nincsen nyit­va, pedig megérdemelné, hogy minél töLben látogassák. Egyszóval a meglett ember mígla'»g-itta gyermekkorának városát. Kereste, hogv mi változott és mi maradt meg negyvjii eszten­dőn keresztül régi állapotában. Azt tapasztal­ta, hogy az általános kép a régi maradt és a város megtartotta azt a barokk karakterét, amellyel Mária Terézia korának püspökei megajándékozták. A vasútról befelé menet az uccának a baloldala a vásártér felé kiépült,— nem nagyon ízlésesen, a háború utáni építke­zések olcsó malter-stílusában. Az utakat és tereket ellenben beszegték zöld gyeppel, — na­gyon ízlésesen, virágokkal tarkázva. A dunai rakpart is kiépült, vadcorláttal van ellátva s akinek kedve van, megpihenhet az árnyas fák alatt. A kövezet megjavult s a város sokkal rendezettebb benyomást kelt, mint régente. Azt mondják, ebben Krakker Kálmán polgármes­ternek van sok érdeme. Az Esterházy Károly és Migazzd Kristóf püspökök idejében épített székesegyház kupolájának falfestménye még mindig olyan szép és elevenen színes, mint volt negyven esztendő előtt, mikor még a kis­fiú csak a szenteket és angyalokat bámulta, de nem tudta, hogy a kép Maulpertschnek egyik kiváló alkotása. Megállapította, hogy a székesegyház előtti térén már nem lehet han­cúrozni, mert nagyon szépen parkírozták, el­hanyagolt és viharvert ellenben a székesegy­ház oldalfala. Épen ugy ráférne egy kis reno­válás a régi várost Kisváctól elválasztó dia­dalkapura is, amelyet Migazzi püspök építte­tett Mária Terézia tiszteletére, mikor a várost meglátogatta. A néhai kisfiú a nagytemplom körüli téren kereste a régi egyemeletes elemi iskolát, ame­lyet oly nagynak képzelt valamikor és szomo­rú volt, mikor egy díszes, igazán nagy épüle­tet talált a helyén. És általánosságban, ahogy rótta a város uccáit, csodálkozással tapasztal­ta, hogy a méretek hogy összezsugorodtak. Meglepetéssel észlelte, hogy a Vörös-ház a vá­sártér szélén, — tulajdonképen a püspökség gazdasági épülete, — nem is olyan mérhetet­lenül nagy, mint hét-nyolc esztendős gyerek­szemekkel látta. Kisebb lett még a piaristák gimnáziuma is, pedig sokat építettek hozáá­ja. Az építtető Schuster Konstantin püspök volt, akinek takarékosságáról gyerekkorában a nagy emberek tarokkozás közben legendákat meséltek, amelyeket a leselkedő kisfiú, aki cérnára kötözte a kertben fogott szarvasboga­rat, félfüllel csodálkozva hallgatott. Azt me­sélték erről a püspökről, hogy foltos reveren­dában járt. de minden pénzét kulturális intéz­mények létesítésére költötte. Egyszer azt is hallotta, hogy betörtek a püspöknél s a meg­riasztott betörő, aki előzőleg mezitlábra vet­kőzött, hogy ne hallják a lépteit, a csizmáját AJ ANDEKOK dus választékban, meglepő o'esó árakon 14 karátos aranv karikagyűrűk, arany, ezüst ékszerek, kar- és zsebórák garancia mellett rek- mntlh9ltC ¿hrOCflíi AráU remekhangu Ingaórák aleg_ olcsóbb árban beszerezhetők ám árakon ,..i9hira wngliaiis ébresztő órák, CSURY FERENC lemezek, rádiócsövek, izzólámpák. órás, aranyműves, toronyórakészitó és rádiószakürletében SZEGED, Kárász úcca 16. szám. Telefon 28-69. Gramofonok, sláger­Alapit va I9ll. Kilenc aranyéremmel kitűntetve. SM Jissza - sszátlloáoL a város legszebb helyén Szécfienyi-téren. Szobák fürdővel, hideg-meleg folyóvíz. Központi fűtés. Étterem. Kitűnő konyha. Ha­lászlé, halkülőnlegességek. Badacsonyi és Szegedvidéki borok. Árnyas, kellemes kert, tánc, jazz. Fényes kávéház, virágos terasszal Olcsó árak. Figyelmes kiszolgálás Fűzők, Ernyők, divatkülönlegességek legolcsóbb beszerzési forrása Káldlor J. és Tsa Kárás* u. e. Nagy választok a legdivatosabb ernyőkben, tűzőkben, harisnyákban, nőt habselyem fehérnemű­ben, kezlyOkben és kötöttáruban. A »Szegedi Hét* tartama a'att drkedvezmény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom