Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-27 / 194. szám

T933 augusztus 27. r Kesztyűt, fűzőt, harisnyát legolcsóbban vásárolhat Höfle kesztyűsnél Szeged, Klauzá' tér 3. A Szegedvidéki Gyümölcstermelők Egyesülete kiállításén kitüntetett résztvevők IS gyümöTcskiállitók között L dijat nyert fWagner Adolf, Balogh Ferenc, Bay Bertalan, Fráter Zoltán, Heim Antalné, Bohn József, Frank István, Papp Ferenc, Doránszky Károly, Prág Frigyes és Báló Antal. II. dijat nyert Szentkuti Gazdakör, Papp Vincze, Kátay András, Pauer István. Tarr József, Gábor Arnold, Holczer Gyula, Bálint József, Bodó László, Kaitor.a János, Muth Béla, Báló István, Makra István, özv. Kaszta Antalné, Kopasz Sándor, !fj. Gombos Antal, Simsay István, özv. Hnlál Sándorné, ifj. Zsiga András, Szécsy György, Seiler Géza, özv. Báló Jánosné és Szatymazi Gazdasági Iskola. Míg Antal, Tanács András, Kéri i i Vásárhelyi "" " AnMátyás, Hebők III. dijat nyert Ferenc, tal, Kispéter Tamás, Kószó Adám és Herédi Benedek. A szőlőkiállitók között I. dijat nyert Bohn József. Kocsis Pál, Tóth Pál és Doránszky Károly. II. dijat nyert Wagner Adolf, Makra István és ifj. Gombos Antal. Bor- és pálinkakiáliitók között I. diiat nvert dr. Fráter Zoltán, dr. Bav Bertalan, Wolf Miksa, Sigmond Testvérek utóda Neumann Gyula és Patzauer Szesz- és Gvümölcsipar (Patzauer Dezső). II. dijat nyert Mig Antal, Tanács András. Tombácz József, Balogh Ferenc. Wagner Adolf. Papp Vincze, Dobó Ferenc, Baksay József, Csánvi Sándor, Pauer István és Heim Antalné. III. dijat nyert Vásárhelyi Ferenc és Kátay András. Paraszkay Gyulát beiktatták a szegedi törvényszék elnöki tisztségébe fA Délmarryarország munkatársától.) Szombaton délelőtt ünnepélyes keretek között iktatták be tisztségébe a szegedi törvényszék uj elnökét, dr. Paraszkay Gyulát. A törvényszék febből az alkalomból telies ülést tartott, amelyen megjelent a szegcdi tábla, törvényszék és ¡járásbiróság teljes brói és fogalmazol, valatnint hivatalnok kara, résztvett a főügyészség és az ügyészség teljes számmal. A törvényszék üléstermét zsúfolásig megtöltötte a közönség. Dr. Tóth Gyula tanácselnök, a törvényszék helyettes elnöke üdvözölte először az uj elnököt, majd a* ügyészség nevében dr. Tarajossy Béla ügyészségi elnök beszélt és meleg szavakkal köszöntötte a törvényszék uj Vezetőjét. Ezután az uj elnök letette a hivatalos esküt a teljes ülés szine előtt, majd nagyszabású beszédét mondott, amelyben a biroi hivatásról, a birói önképzésről és a biróknak a társadalomban való szerepéről mondott érdekes fejtegetéseket. A bírónak igazi tekintélynek kell lenni, — mondotta —, de neki tekintélyt nem a gazdagsága ad, mert szegény keretek között él, az nem a tőle való félelemből ertd, mert jószivü és senkit sem bánt, az nem a köteles tiszteleten épül fel, mert az napjainkban ingatag alap. hanem azt az ibszolut tudás, a megközelíthetetlen jellem, a rendíthetetlen igazság és az áldozatos munka teremti és állítja fel megingathatlanul embertársai elő*!. Nehéz a bíró feladata, de épen az a férfias és értékes munka, amelynek eredményéért a legnemesebb legszebb emberi erények birtokában küzdelem árán lehet elérni. A törvény holt betű, a bírónak kell abba életet vinni. A tőrvény keret, amit a biró tudása, jelleme, fenkölt gondolkodása, életismerete, emberszeretele. igazságérzete. Istenbe vetett vallásos hite és lelkiismerete tölt meg nemes tartalommal. hogy, ha sujt is, szivet, lelket nemesítsen, ha büntet is, konnvet töröljön, ha ítél, igazságot szolgáltasson s ha igazságot tesz, miniig megnyugvást keltsen. Ezért a biró többet jelent, mint hivatali állást. Nagyszerű hivatás ez, az állami jogrend, az erkölcs őre s mert a magyar biróban sohasem ingott meg kötelességtudása, felelősségérzete, pártatlansága és függetlenségének öntudata s mert hatalmával befolyást gyakorol embertársai életviszonyaira, a bíró a társadalmi felfogás és ezzel a közélet irányitója, aki nélkül élni akaró, egészséges államot fenntartani nem lehet A jogrend a jogoknak és egyben a kötelességeknek és ezzel kapcsolatban a felelősségnek harmonikus rendje, amibe a lelkiismeretnek van legerősebb beleszólása. Már pedig korunkban és annak társadalmi osztályaiban gyakoribb és az erősebb a jogokra való hivatkozás, mint a kötelességek teljesítése. Minthogy a biróban állandóan ébren van a lelkiismeret, mely minden érzésében és gondolatában irányítja, ezért van a biró oly lelki és erkölcsi tulajdonságok birtokában, amelyek magasztos hivatásának telíesítAsére képessé és ezáltal a jogrend tántoríthatatlan őrévé teszik. A jogot nem elég ismerni, az igazságot felismerni, hanem azt meg is kell valósítani, ki kell szolgáltatni, erre pedig a legerősebb belső ,törvény, a lelkiismeret kötelez, ösztönöz. Mentől érzékenyeb és erősebb a ráépített jog. Ezért kell a bírónak nevelnie, erősítenie lelkiismeretét, mert az kapcsolja össze benne a jogeszmét, az erkölcsi renddel a jogérzetet az élettel, a jogot az igazsággal. Igazság nélkül tehát nincs jog, a kettő nélkül nincs erkölcs, szépség. jóság, áldozat, hit, hűség, nincs élet. Ha ez másként lenne, akkor el kellene viselnünk a ránk kénvszeritett na^y igazságtalanságot is, amire pedig képtelenek vagyunk, amibe nem nyugszunk bele soha, ami ellen testünk, lelkünk legkisebb paránya 'S tiltakozik és a legfelsőbb erkölcsi rendbe vetett, az Isten örök igazsága által táplált hittel, reménynyel és bizalommal várjuk a mi igazságunknak győzelmét is, ami, rendületlenül hiszem, biztosan el is fog következni. beszéde további folyamán hangsúlyozta, hogy ez a felfogása a magyar bíróról, az igazságról és ilyen szellemben fogja vezetni és irányítani a vezetésére bízott kir. törvényszéket, féltve őrizve és óva a birói függetlenséget bárhonnan és bármilyen vonatkozásban fenyegető támadás ellen. Felhívta a kir. törvényszék egész személyzetét a mai nehéz és komoly időkhöz illő és az eddigihez hasonló pontos kötelességteljesitésre. Csak egy protekciót ismer — mint mondotta —, az odaadó munkával párosult kiváló kötelességteljesitést. Más protekciót nem tart jugosnak. Azért dolgozzon mindenki, hogy becsületesen végzett munka, a hiven teljesített kötelesség megnyugtató érzetével, felemelt fővel élhessen és járhasson legcsalhatatlan bírája, a lelkiismerete előtt. Milyen boldogság volna, menynyire -előmozdítanánk szegény hazánk javát, ha ebben az elgondolásban Magyarországon minden ember felemelt fővel járhatna. A következő beszédet a szegedi tábla elnöke, dr. Láng-Miticzky Ernő mondotta, aki szintén meleg hangon üdvözölte az uj e'nököt és elismerő szavakkal emlékezett meg puritán munkásságáról, melynek legszebb kitüntetése ez a beiktatási ünnepség, végül dr. Paraszkay Gyula meghatott szavakkal megköszönte az elhangzott beszedeket és ezzel az ünnepség véget is ért. A teljes ülés után a kir. törvényszék, a sze-1 gedi kir. járásbiróság, a szegedi kir. ügyészség személyzete tisztelgett Paraszkay Gyula elnök előtt, majd a vidéki járásbíróságok elnökeit és az ügyvédek küldöttségét fogadta az uj elnök. A szened! bérlőgazdák természetben akarják visszafizetni a vetőmagkölcsonöket (A Délmagyarország munkatársától.) 1931 nyarán, az akkori katasztrofális jégverés alkalmával jegveres beszerzésekre köl-a város vétómat csönképen 40.000 pengő álíamwgélyt kapott a földművelési minisztériumtól. Ebből az őszszegből annakidején 29 vagon búzát szerzett be a város és ezt á mennyiséget többszáz gazda között osztották ki. A vetőmagkölcsonöket a minisztérium feltétele szerint a mult év őszén kellett volna viszszafizetni. Akkor azonban ujabb naay jégkár érte a szegedvidéki gazdákat és igy halasztást kértek a törlesztésre. Most volna esedékes a kölcsönök visszafizetése, de a gabona rossz értékesítési lehetőségei miatt, a gazdák tómét nincsenek abban a helyzetben, hogy a vetőmaghitelt törleszthessék. Szombaton délelőtt a szegedkőmyéki gazdáiA SZEGEDI százalékot visszatérítünk igen olcsó kirakatárainkból minden készpénzvásárlás után HARISNYA FEHÉRNEMŰ KÖTÖTTÁRUK óriási választékban ÉS HEGYI TISZA LA30S KORÚT PüsDÖk-bazár.