Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-27 / 194. szám

27. Rff MAfi7A(?OR<iZSG 9b A Szegedi Hét nem hívságos és tétlen ünnepnapok sorozata — mondotta Pálfy József a megnyitó ünnepségen (A Délmagyarország munkatársától.) Szom­baton délben portosan fél 12 órakor volt a Sze­f edi Hét ünnepélyes megnyitása a városháza özgvülési termében, amelvét erre az alkalom­ra Ízlésesen feldíszítették. Tél 12 óra előtt ér­keztek az előkelőségek, akik az első sorokban foglaltak helyet. A középen ült vitéz dr. S n v o y Kálmán altábornagy, vegyesdandár­parancsnok, tőle balra dr. Horváth Jenő miniszteri osztálytanácsos a földmüvelésügyi miniszter képviseletében, a felsőházat begavari Back Bernát és dr. Berecz János egyetemi tanár képviselte, a belvárosi plébánia képvise­letében ar. B a s k ó Sándor főesperes jelent meg, az államrendőrség szegedi kapitányságát dr. Buócz Béla főkapitányhelyettes és dr. J u g o v i 18 István rendőrfőtanácsos képvisel­ték Megjelent az ünnepélyes megnyitón K é t h 1 y Anna országgyűlési képviselő, to­vábbá d'r. Gesztel yi faagy László, az Al­földi Mezőgazdasági kamara igazgatója, dr. S z a 1 a v József nv. kerületi főkapitánv, G y e­nes Kálmán Máv. üzletigazgató, Becker Vendel pápái kamarás, Wímmer Fülöp, a kereskedelmi és iparkamara elnöke, a Keres­kedők Szövetsége, a szegedi Kiskereskedők Egyesülete, a társadalmi egyesületek, a nő­egyesületek kénviselői és a törvénvhatósági bizottsági tagok nagyszámban. A tanyai gaz­dasági egyesületek is nagy küldöttséggel kép­viselték magukat a Szegedi Hét megnvitó ün­nepségén, amelyet a rádió is közvetített. A közgyűlési terem erkélyein is nagy közön­ség foglalt helyet, itt helvezték el a Polgári Da lárda tagjait, akik a Hiszekegy eléneklésével vezették oe az ünnepélyes megnyitót A dalár­dát Antos Kálmán vezénvelte. A dalárda éneke után dr. Pá lf y József pol­gármesterhelyettes a város hatósága nevében tartott megnyitó beszédet. Többek között eze­ket mondotta: — őszinte köszönetet mondok a város nevé­ben mindazoknak az egyházi, katonai és pol­gári hatóságoknak, intézményeknek, testüle­teknek és egyeseknek, amelyek a Szegedi Hét és Szabadtéri Játékok, valamint ezek kereté­ben megtartandó előadások, kiállítások és sportesemények rendezése körül tisztán haza­fias érzéstől és városszeretettől indíttatva, ön­zetlenül fáradoztak és ezzel Szeged kulturhe­tének bemutatását lehetővé tették. Külön és ki­emelten köszönetet mondok ugy a helyi, mint az országos sajtónak és a Bádionak. amiért ön­zetlenül, megértéssel és meleg rokonszenvvel támogatták a szegedi kulturhét sikerét — Szeged kulturhete nem hívságos és tétlen ünnepnapok sorozata, hanem a kultura és termelő munka glorifikálása; a hazaszeretet és városhüség fo­gadalmas megnyilatkozása; nemes verseny, buzdítás és példaadás nemzetgazdasági érté­keink megismerésére és minél tökéletesebb ki­használására; az ezeréves nemzeti kulturában gyökerező magyar őserő, törhetlen hit és ön­bizalom eg\ mást buzdító, egymást erősítő for­rása: a világháború véres hadszíntereiről a gazdasági frontokra terelődött és ma is válto­zatlanulfolyó kemény harcok egy értékes fegy­verténye: a vidék gazdasági és szellemi kultú­rájának mérték alá állása; a nemzeti erő szám­bavételének és nyilvántartásának fontos ténye­zője. — Azon a monumentális téren, ahol ma este kezdődő "ibadtéri előadások élvezetére díszes közönség gyülekezik, alig néhány év előtt még az árviz előtti Szeged utolsó maradványai, dü­LUSZTIG IMRE tiarfenua, fteztufl, hMtttMn*, KfilOnle­gess&gl 011 c I e «CCHENYI fER 2. TISZA SZALlö HSLlfcT, Szegefii Héten rendkí­vül olcsón árusit. ledező, szegényes viskói állottak, mint rossz álom emlékei. Ennek a honfoglalással egykorú városnak ősi, halász lakói, védszentjük, Szent Demeter tiszteletére fatemplomot építettek. Sze­ged reneszánsza a régi Szeged pusztulásával kezdődik. Mintha a megsemmisülés veszedelme felrázta volna a várost évszázados álmából, tet­tekre serkent uj élet éledt a romok felett és el sem ült, amig á régi város helyén, de egészen uj alapokon fel nem épült a mai város, szeb­ben, nagyobban és erősebben, mint a régi volt. A város gyönyörűen indult természetes fejlő­désének útját állta a világháború és remény­ségeink szépen lombosodó fájának koroná ja le­tört. Azt hittük, hogy a ránkzudult árvízka­tasztrófa volt a 130 éves török iga, osztrák ka­tonai uralom, tűzvész, vizáradás, epidémiák pusztulás^ után a legnagyobb csapás, ami vá­rosunkat érheti. Azt hittük, hogy a Tisza hul­lámai ellen emelt hatalmas gátakkal örökre el­hárítottuk a veszélvt városunktól és nem gon­doltunk, nem is gondolhattunk a gyűlölet ten­gerére, amely a trianoni határok gátszaki'á­saival ránkzuditotta a gazdasági megsemmisülés áradnlát. — Amikor Szeded, itt a trianoni hármas ha­társzélen, erejének végső megfeszítésével tem­plomot emelt Isten dicsőségére: amikor min­den vagyonát pénzét, vereitékét áldozva a tu­domány és kultura bástyáját felépitette; akkor Szeged nem kicsinyes helyi érdekek, hanem az ország védelmére szólította fegyverbe polgárait és mását a nemzetnek aján­lotta fel. — Erre gondolunk most is, amikor a Sze­gedi Hét keretében Szeged új jászületésének fél­százados évfordulóján bemutatiuk a televény magyar föld, valamint a nehéz homoki kultura terményeit, mint a szegedvidéki derék, föld­műves nép kitartó, szorgalmas, verejtékes mun­kájának gvümölcseit; bemutatjuk a magyar aranyvalutát, a magyar buza változatait; az ipar és kereskedelem értékeit; a város muzeális kincseit, történelmi és etnográfiai érdekessé­geit: megcsillogtatjuk a kultura fegyvereit, mindezt, mint a nemzeti erő számottevő té­nvezőit és egy jobb magyar jövő biztató ígére­teit. — Ennek a városnak felejthetetlen emlékű, nagv jótevője, Klebelsberg Kuno gróf volt az alföldi gondolat és decentralizációs el­mélet megalanitóia. Ennek lénvege abban áll, hogy céltudatos, tervszerű munkával, elő kell bányászni, ki kell munkálni és a nemzeti erők egyetemességének szolgálatába állítani a ma­gyar vidék gazdasági és kulturális erőit. Na­gyobb vidéki emporiumok kisugárzása alatt meg kell szervezni a magyar vidéket, — nem csak az Alföldet, hanem az egész magyar vi­déket és decentralizálni kell a gazdasági és kul­turális erőforrásokat Abban a gondolatban kell találkozni, hogy Szegednek, Debrecennek, Pécsnek, Miskolcnak épp ugy, mint a Székesfő­városnak és a legkisebb magyar falunak a nem­zeti egvség tekintetében nincs elhatározása, nincs külön vagyona, kincse, minden értéke, minden kulturáia. mind-mind osztatlanul és egységesen az országé, a magyar nemzeté. Nem­zeti erőknek ez a szervezése adia meg az im­pulzust a vidék fejlesztésére. És ha ezt így fog­úik fel, nem lehet féltékenység, nem lehet irigység úrrá felettünk, mert mindannyian találkozunk a hazaszeretet hétköznapiságokból messze kiemelkedő ma­gaslatán. Ez a város elsőnek ériette meg ezt H gondolatot, elsőnek ismerte fel annak jelentő­sségét talán azért, mert legközelebb állott a gon­dolat apostolához, Klebeleberg Kuno grófhoz. Ez a város a magyar sors szimbóluma, melv történelmi múltjával mutatja a magyar jövőt: a romjaiból feltámadó szebb, boldogabb és dicsőbb Nagy-Magyarországot! — Ezekkel a gondolatokkal nyitom meg Sze­ged kulturhetét és azt az ország figyelmébe és szeretetteljes érdeklődésébe ajánlom. Lelkes taps fogadta a polgármesterhelyettes beszédét, ami után dr K o g u t o w i t z Ká­J rolv egvetemi tanár, a Szegedi Hét intézőbizott­ságának vezetője emelkedett szólásra és a kö­vetkezőket mondta: — A Szegedi Hét intézőbizottsága nevében hálás köszönet a kormánynak és a város ható­ságának a megértő támogatásért. Külön köszö­net és hála dr. vitéz Shvov Kálmán vegyesdan­dárparancsnok altábornagy urnák, aki három bizottság elnökségét vállalta és a rendezésből egyéni munkájával is az oroszlánrészt vette ki. A városháza harangjának zúgására feltárulnak a Tanvakiállitás kapui, hogy félszemmel mo­solyogva, büszkélkedjünk azzal, amit a ma­gvar szorgalom a sívó homokból elővarázsolni tudott, de egyben elsírjuk ennek a derék, iobb sorsra érdemes tanyai népnek sok panaszát is. — Az agrár Szeged mellett felsorakozott az iparosság magasszmvonalu lakberendezési vá­sárán, a kereskedők ötletes kírakatversenyü­kön, de nem maradtak el művészeink, akiknek vásznán megelevenedik Petőfy alföldjének min­den szépsége, a tanyavilág sokrétű kedves bája. A Dóm-tér szeptember 3-ig országraszóló művészi eseménvekhez ad méltó keretet. A város társadalmi egyesületei versenyeznek abban, hogy vendégeink jól érezzék magukat körünkben. A szórakozások, sportesemények változatos programját nyu.jt.juk. — Aki a Szegedi Hét alatt a város kapuiát átlépi, az előtt kitárul a város szive. Elsősor­ban magyar testvéreinket várjuk ide határta­lan bizalommal. Bizunk abban, hogy minden igaz magyar lélek megértéssel fogadja Szeged törekvéseit. — Nincs olyan magyar város, melyre a há­ború következményei hasonlóan súlyos csapást mértek, mint a legnagyobb vidéki városra. Sze­ged elvesztette csaknem egész gazdasági táp­láló területét, kulturális kisugárzó határát. ! MUSKÁTLI KÉZIMUNKÁBÓL! Kárásza. 3. sz. alá átköltözött Ul QzVIQnkben is ez le-', leutőob törekié •»l'nk, hogy vevőinket 161 és olcsón szolgáltuk kí Kérjük a HölgyltrU5n<ég szíves támogatásé'

Next

/
Oldalképek
Tartalom