Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-27 / 194. szám

1933 augusztus 27. fyfrMAT,yA«oRS7ira Bagdad lelkesedéssel fogadta az Iraki harcok angol csapatait London, augusztus 26. Bagdadba most tér­tek vissza az iraki angol csapatok, amelyek legutóbb résztvettek a keresztény arszirok el­len vivott harcokban és a harcod során, mint ismeretes, iöbb mint 800 keresztény asszírt mészárolták le* A lakosság óriási teresedés­sel fogadta a csapatokat, a nök virágzáport zúdítottak rájuk, a aagy tömeg az uccékon haditáncot járt s a forgalom a városban négy óra hosszat szünetelt Újra megkezdődött a telkes ünneplés, amikor a menet a királyi pa­lota elé vonult s a tömeg telkesen éljenezte Feisal királyt, aki megjelent a palota erké­lyén. Panasz Feisal király ellen a Népszövetséghez Genf, augusztus 26. Shlmon, az asszír ke­resztények egyházi feje, irár.beli kérelemmel fordult a Népszövetségi Tanácshoz, hogy vizs­gálja meg az asszír lakosság panaszát Feisal iraki király ellen. A Népszövetségi Tanács el­nöke az ügyet átutalta a kisebbségi hármas bizottságnak, amely a Népszövetségi Tanába szeptemberi ülésszaka alatt teszi meg jelen­tését. Asz ember sragédiáfa a szegedi 1)óm-iéren Jt szabadiért fátélcolc szombati megnyitó előadása Ceoda az árkádok között. Csoda a templom tornyai előtt. Csoda a szegedi ég alatt... Al­mokból és lelkesedésből, kulturából és akarat­ból, hitből és rajongásból készült el est az óri­ási színpad, ez a szegedi csoda — és a lelkese­dés, az álmok csillagai fölött magasan, szikrá­zóan és világitóan az augusztusi ég csillag­regimentje. Egy nagvszerü lobogó sátor a nagy­szerű hit lángjai fölötti Bagvogóan és csilla­gosán, orgonásan és harangósan, mintha jó­sággal és szépséggel, szinnel és ízzel terítené be a szegedi csodát Csoda a Templom-térem, Madách drámai szimfóniája — a szabadtéri iátékok salzburgi ünnepével. Onnepi tér és ünnepi ég, ünnepi ezrek ünnepi százak (ezrek a nézőtéren é: és s százak a tér színpadán). Szeged élni akar a megbilin­cselet életben, — a harangok, az orgona és a játék zengése zengi ezt az akaratot, zugia ezt a hitet Fel Kell támadni ebből az életből, meg kell harcolni ezt az életet és ki kell harcolni ezt az életet, mert joguk, hitük és ragjuk van a szegedi csillagoknak. Történelmi tradiciók helyett a teremtés nagysága, természeti adott­ságok helyett az alkotás művészi álmai. Az ünnep harangjai messzire viszik Szeged hitét 'és a magyar ég simogatóan, biztatóan és ün­nepélyesen aranycsillagokksil fényesiti be az alkotás, az akarás és az álom megvalósult cso­dáját Hittel hisszük ezen az ünnepen, hogy élni, akarni és dolgozni kell (és talán mégis érdemes) a Tisza sodrából kiszépült, nagy alkotók álmaiból harmadszor is életre kelt megbilincselt szegedi végeken. Madách drámai szimfóniája túlemelkedett a színház megépített határán és mert a drámai Szegedi Szabadtéri JáiékoV Miisor: Vasárnap, 27. Az ember Jragédiáfa. Hétfő, 28. Liszt oratórium, Bálhy Anna, Elek Szidi és Ma­leczky Oszkár vendégsze­replésével. Kedd, 29. Az ember tragédiája. Szerda, 30. A Budapesti Filharmo­nikus Zenekar hangver­senye Dohnányi és Ko­dály vezényletével. a'tás Kilencedik Szimfóniája felszárnyal a Dóm-tér kilencvenméteres tornyainak magas­ságába, felszáll a határtalan - • megnő az árkádszei A falak közül az ég felé jutott a szárnyalás "gyütt zeng Szeged akarásának szellemével a dóm tornyai alatt, együtt orgo­náz Klebelsberg alkotó, álmodó, teremtő szel­lemével az árkádok kőzött. Klebelsberg álmai kisértenek itt a Pantheon árnyaival, Madách zenekara a templom tornyaival, a tornyok ha­rangjaival, az orgona zengésével. négyezres tribünnel, az augusztusi ég csillagaival és a csillagos ég velencei kulisszájával. Ünnepi já­ték az altóldi sivatag homoKjábanl Lehetet­éi zakán alkotó iá­len nem gondolni ezen az ünr epi .Szeged harmadik korszakának nagy aiKotója­ra, Klebelsberg Kunó szellemére, aki álmokból és árnyakból Kezdeményezte a magyar Salz­burgot és akinek utjain haladva most meg­valósult a második szegedi ünnepi játék: misz­rérium és drámai költemény egy Beethoven­szimfonia zenekarával. Az árnyak kísértenek a Pantheon árnyékából: zöid levelek koszorúja torja be Madách Imre érc-arcát és Klebels­berg Kuno kő-emlékét. Te Saxa Loquuntur. Rólad beszélnek ezek a kövek Madách Imre és Klebelsberg Kunó. * „Szent őrületben a költő szeme Földről az ruházza fel..." A Szent-Iván-éji alom tündér­felhői ezek a sorok, amelyek most Oberon és Titánia varázslatával valósítják meg az avoni hattyú kéjpzeletét. Szent őrületben a költő sze­me földről az égre, égből földre villan ... — így villan, világit és csillog Madách költészete. A szimfónia áttörte a határokat és a zenekar hangjai a tornyok magasságába és a csilla­gok fényességébe viszik angyalszárnyakon a költő simogató hegedűit, zengő dobjait és har­sogó harsonáit. Nincsen épület-barrikádja és szinház-hat kra ennek a drámai költeménynek, amely megrázó monumentalitással villan át az ember ekével szántott, könyel öntözött, vá­, akkaJ meghintett, mégis reménvkedő utjain, incsen öarrikádja és nincsen határa ennek a költeménynek, — ezt hirdeti a Dóm-téri szinpad, ezt hirdeti a szegedi szabadtéri elő­adás. SE Nn Az első kérdés, ami az ünnep csillagos éj­szakáján felmerül: szabad-e és helyes-e ki­vinni a csillagok alá Az ember tragádiáját A keretek kitágulnak, a rímek továbbzengenek és a költészet ugy úszik el az ezrek felé, mint a májusi felhő, amit sóhajok és szépségek szelid szellője hajt A költőt és a költészetet kivinni a nagy tömegek felé: cél, igazság és eredmény. Ha csak az volna az egye. len va­lóság, hogy Madách tuljutott a megépitett ha­tárokon, hogy Madách eljutott az ezrek soka­ságáig, — érdemes volt ezért az ünnepért, ér­demes volt ezért a templom alól felszárnyaló szimfóniáért. Maradéktalanul és változatlanul a megálmodás és a megírás szentségével csak a megirt és a megnyomtatott változtathatat­flz fllfflld leqnagyobb üveg, porcellán és háztartásiedény szaküzlete az 3 ans mmmm Tisza Cafoa körül 38. lan könyvoldalakon maradhat meg Madách lí­rája és filozofiája. De uj szárnyakat és uj színeket kap a költemény a szabadtér hatá­raiban, a méretekhez áthangolt mozgalmas» égre, égből földre villan, S mig ismeretlen dol­gok vázait Megtestesíti képzelet je, tolla A légi semmit állandó alakkal, Lakhellyel és névvel ságban. Az interieur-hatások helyett: monu­mentalitás, az intim szépségek helyett: a tő-* megek dinamikája. Drámai költemény moz­galmasságból, monumentalitásból és dinami­kából megkomponálva. A rendezőnek az volt a feladata, hogy az interieurból, a lírából és a filozófiából áthangolja a költeményt a nagy méretekre, a tornyok és a tér mísztériumos környezetére. Az árnyalat-modulációk he­lyett: flmszerüség és képszerüség. Szín, fény és hang — szó, rím és lant helyett Az egyén fitozofija helyett: a tömegek dinamikája. És Madách örök zenéjét messzire vitték el a tér arányai, a szinpad méretei, az ég határai és a nézők tömegei. Madách költészetét a dobok, harsonák és fénvek intenzitása megőrizte, el­vitte a nagy tömegekhez és a valószínűtlen határokhoz. * Valami megható és megrázó fenséirességgel kezdődik a szabadtéri szimfónia. Ahogy a templom homlokzatán, a kupola magasságá­ban aranyló csillogásban felhangzanak a já­ték harsonái, szinte valami menny sí kép és felhői hang takarja be a teret. Szinte érzik az égi magasság, a fenséges határtalanság, amely szinte követelve várja az angyalok énekét az angyalok hozsánáját Megrázó erővsl tartja hatalmában a mozdulatlan ezreket az Eszme, az Erő és a Jóság. A templom tornyaival pár­huzamos színpadi tornyokból száll a hozsána és érezni a mélységet, a földet és az embert, ahogy Lucifernek le kell szállania a felhők magasságából. És most a Paradicsom követ­kezik a templom fehér kőterasszán. az első ember játékával és az első ember bűneivel... Az Éden-kert: a templom terrasza, ahonnan a szürkébb és földebb földre, a terrasz elé épí­tett hatalmas pódiumra kerül az ember oltha­tatlan vágyakkal, sajgó fájdalmakkal és le­győzhetetlen kereséssel. Az olthatatlan válto­zást jelzi ez a zuhanás és ez a vándorút: az angyalok tornyaitól az ember szinpadáig. És most a kétkedés, a tagadás nagy rendezője megrendezi a messzi perspektívát a történe­lem utjain. Mintha Lucifer komédiája volna ez a történelmi vándorút. És nagy képben a rabszolgák jaj-a. Egyip­tom guíái ezredévek emlékeivel és milliók ki­áltásával — és a nép tovább Athénben, Mil­tiadesz érkezésével, a piac romlott Ítéletével és a népi vonal után Róma zenéje, virága, bű­ne: a legmegrázóbb hatással Péter apostol szavainál A szinpad itt kitárult az étfi ma­gasságok felé — és a meghatott és megejtett négyezres*tömeg fölött a kigyúlt kereszt a sze­gedi dóm homlokzatának márványcsu­csán... A csillagok mécses-mezője alatt a ke­reszt ragyogása, — valami szimbólum az em­berség, a szeretet és a tisztaság felé négyezer fej fölött, nyolcezer szem fölött —, tűnemé­-MOZI­TTTOUAR» Paramount kettői nsfls Oelvárosi RSecsérell élet Franoiskay Frédwio Mamit ráadó gavallér Marie« Sari és Herb Marshal Előadások kezdete Belvárosi Moziban 4tfél7,9 érakor

Next

/
Oldalképek
Tartalom