Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-27 / 194. szám

SZEGED. SzerhetztO*«g• Somogyi occa Z2.Lem. Telefon: liOlctVnklinyrMr M fegylrodn Aradi uocn 8. Telefon : 1S-OO. — Nyomda : LBw Lipót ucrft 1«. Telefon t 13w)A. TArlrMI «s levélrlm • »élmnoTmnniéo ^rrnrrt ——OWIII—UWIII1, 11,1 «11 •BE—• Vasárnap, 1933 aug.27. Ara 20 fillér IX. évfolyam. 194. sz. ELÖFIZCTCSI Havonta helyben 3.2O. Vidéken é» Budapesten 3.00, kUliHIdOn ö.4ü pengd. * Egyes tzAm Ara hélkdxnap 12, votAr- é» Ünnepnap 20 (111. Hirdetések felvétele tarlta szerint. Megtelem n héttő kivételével nnnontn reggel Szeged a szabadszinpadon Szeged fellépett az ország "érdeklődésének Szabad színpadára — ez a legmonumentálisabb szabadtéri játék, mert száznegyvenezer szereplője van s a színpad a csengelei homoktól az öttömösi pasztáig húzódik le — s ugy szeretné, hogy erről a nyilvánosságról, amelyik nemcsak világot, de életet is jelent, ne kelljen soha többet lemondania. Az önellátás hatalmi törekvésből politikai jelszó s politikai jelszóból gazdasági kurzus lett s ez az önellátás most az idegenforgalom terén is érvényesül. A magunk termelte búzát fogyasztjuk el, magunkszőtte ruhát viseljük s az ország határain belül találjuk meg azokat öz idegeneket is, akiket hívunk, várunk s szeretettel fogadunk. Az önellátás idegenforgalmát neveztük el belső idegenforgalomnak s a mi feladatunk, hivatásunk és kötelesséf

unk nem lehet más, csak az, hogy ennek a első idegenforgalomnak útját Szegeden keresztül vezessük el s ne legyen senki ebben az országban, aki ha azért ül vonatra, hogy utazzon, elkerülhesse ezt a várostSzeged várost most polgárainak áldozatKészségé és munkaszeretete fölemelte az ország érdeklődésének fókuszába s most °.z a kötelesség és az a hivatás vár a hatóságra, hogy ezt a hetet — esztendővé nyújtsa ki s az országnak Szeged felé forduló érdeklődését lankadni ne engedje. A város hatósága két táborban találhat ehhez a munkavégzéshez segédcsapatot. Az egyik tábor a város polgársága, amelyik most megmutatta, hogy sokkal többet tud tenni, mint amennyire a város hivatalos idegenforgalmi szervei képesnek ítélték, a másik tábor pedig — Szeged város vendégeiből kerül ki. Ezt az idegenforgalmat voltaképen Vendégforgalomnak lehetne tekinteni. Idegenek ritkán vetődnek Szegedre, akik a magyar határokon belülről jönnek, azok nem idegenek, hanem vendégek. Azt szeretnénk, ha nem is idegenekként éreznék magukat e város falai között s azt szeretnénk, ha megéreznék, hogy régen várt, szívünkhöz nőtt vendégekként fogadjuk őket. Kitárjuk előttük azt, ami a mienk. Nézzék meg a palotákat, amit ez a nemzedék verejtékével épített, nézzék meg s"élesre méretezett, lénia mellett rajzolt uccáinkat, melyet pusztulás, halál, rom és iszap ágyában építettek meg apáink. Száz évvel ezelőtt még a város uccáin keresztül folytak a Tiszának ágai s víz választolta el egymástól a városrészeket. A szegedi polgárnak nemcsak termőföldjét kellett visszahódítania a Tiszától, hanem majdnem minden talpalattnyi földjét a városnak is. Amin a magyar sors keresztülment, azon keresztülment ennek a városnak polgársága is, de volt minden csapáson felül egy ősi, örök és kérlelhetetlen ellensége — a Tisza. Ma már nem tudjuk, hányszor öntötte el ezt a várost a Tisza árja, az élő ember ma már csak a legutolsóra emlékezik. Szinte azt lehet mondani, vizén és víz ellen épült ez a város — s nézzétek meg, milyen csudát teremtett meg a polgári munka, kitartás, szívósság s az anyaföld s a város-anya mérhetetlen és megfogyatkozhatatlan szerelme. Nézzetek körül és vigyétek hirül azt, amit itt láttok. Mondjátok el, hogy égbenyúló hegycsúcsaink nincsenek, de az alkotásvágy s a szépség szeretete égbenyúló csúcsokat teremtett. Mondjátok el, hogy kő nem maradt itt kövön a várospusztulás idején s most büszke kőpaloták s kőbe faragott szépségek hirdetik a szegedi polgárság áldozatkészségét és kulturérzékét. Van növény, amit mi tudunk csak termelni, van étel, amit csak mi tudunk elkészíteni, van dal, amit csak mi tudunk, van irodalom, amelyik a mi nyelvünket s a mi dialektusunkat teszi a nemzeti irodalom kincsévé, — de nemcsak szegedi dialektus van, van szegedi kultura is, nézzetek körül s a szegedi kultura kincseit megtaláljátok könyvben, vásznon, kőben, színpadon, hegedű húron. S vannak tradícióink, amelyek a nemzet közéletét nemesebbé és korszerűbbé tudnák javítani. Boldog vendégek, nem látjátok azt, hogy mi van az adóiveinken s a telekkönyvben, nem tudjátok, hogy a város zárszámadásának adatai mit állapítanak meg a múltra s mit jósolnak a jövőre. Nem látjátok a ma válságát, csak azt láthatjátok s csak azt nézzétek, hogy mit tudtunk alkotni, teremteni, építeni. Kultúrában szolgálni — tegnapig. De mi azt akarjuk, hogy a m a ne legyen örök megállás a •BBBBOMnHBnannaBi tegnap haladása után, mi folytatni akarjuk azt az életet, amelyik ezt a várost megteremtette és fenntartotta. Az ország új, véres határai Szeged polgári élete hadtápterületének nagy részét levágta, az élet feltételeinek legjelentősebb részét elvesztette ez a város. Mint a kivégzett beteg, a válság kórházában műtőasztalon fekszik most Szeged. Vérátömlesztésre van most múlhatatlan szüksége. Jöjjetek vendégeink, akik magyarok vagytok s idegenek ebben a városban s ehhez a városhoz nem lehettek, jöjjetek, minden látogatónk egy csöpp vért jelent, minden vendég egy csöpp vérrel színesíti a város sápadt arcát egy csöpp vérrel gazdagítja a kivérzett szervezetet. Jöjjetek s visszatérve otthontokba, legyetek követei ennek a városnak, legyetek propagálói a szegedi idegenforgalomnak, legyetek segítségünkre abban a munkában s annak a missziónak betöltésében, amit ezért a városért, ennek a városnak haladásáért és fejlődéséért a szegedi kultura megmentéséért s a szegedi érdek szolgálatán keresztül az egész nemzetért vállaltunk é? végzünk. A d@!fér ériéke ismét közeledik a két hónap előtti mély ponthoz Tárgyalások a dollár és a Iont stabilizálásáért (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Newyorkból jelentik: A valutakérdés újból az érdeklődés előterébe lépett. Az amerikai közönség nagy érdeklődéssel és izgalomma. figyeli a dollár körüli eseményeket Az utóbbi napokban ismét erőre kapott a dollártól való menekülési láz és ennek következtében a dollár ismét közeledik a két hónap előtti mélyponthoz. A tőzsdéken egyesek inflációt emlegetnek, mások stabilizációról beszélnek. Pénzügyi körökben rámutatnak a dollár esésével kapcsolatban arra, hogy nemcsak a dollár, de a font értékelése is esett. Ezek a pénzügyi körök azt hangoztatják, hogy mindkét valuta esése még folytatódni fog és ezután a két valu,át. egy meghatározott arányban, aranyalapra helye-zik. A lapok nem tévesztik szem elől Montagu Normannek, az Angol Bank elnökének Harrison bankárral, a Federal Reserve Bank of Newyork elnökével folytatott tárgyalásait, amelyek állítólag szintén a két valuta stabilizációjára vonatkoznak. Ezt a feltevést látszik igazolni az a körülmény is, hogy Newyorkba érkezett Frasel, a bázeli Nemzetközi Fizetések Bánkja elnöke is, aki szintén részt vesz a taiácskozásokban. Kormánykörökben nem szívesen nyilatkoznak ezekről a tervekről és ezek a kórök — állítólag — ellenzik a stabilizációs tervezetet. Hadbíróság elé állifják az ir „kék-inges" vezéreket, ba vasárnap megtartják a betiltott fefvonu'ást bornokot és a kékingesek több vezérét az újonnan létesített hadbíróság elé állítják, amelyet korlátlan hatáskörrel ruháztak fel. Esti lapjeLondon, augusztus 26. Az ir szabadállam ismét aggodalommal várja a vasárnapot, mert O'D u f f y tábornok a kormány részéről érvénytelennek nyilvánított kékingesek felvonulását meg akarja tartani. A kormány már minden intezkedést megtett a felvonulás megakadályozására. A felvonulás megtartása esetén O'Duffy táhadsereg lentések szerint az ir köztársasági fegyveres tagiai ma megjelentek Dublin vendéglőiben és kocsmáiban és összetörték az angol sörös palackokat. Horogkeresztet tüntetést rendeztek a budapesti Rákóczi-uton Eljárás indult a tüntetők ellen (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Szombaton este nyolc óra tájban, a íp.áros legforgalmasabb frontján, a Rákócz.-ut és a Nagykörút kereszteződésénél a járóktlők arra lettek figyelmesek, hogy váratlanul, a fejük felett fellángolt egy körülbelül egy méter nagyságú horogkereszt. Néhány fiatalember emelte magasra a fából ácsolt és szurokkal bevont horogkeresztet, melyet azután meggyuitottak. Egyidejűleg több