Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-24 / 191. szám

T933 augusztus 24. DÉ f. MAGYARORSZÁG 3: 28-AN SáfliQ Anno, Elek Szldl és Haleczkij Oszkár szereplésével llszl orotorium 30-AN a Budapesti Filharmonikus Zenekar szereplésével Dohnányi ét Kodály dirigálásával monstre szabadtéri hangverseny Az ember tragédiájának második ét harmadik előadására árusítanak ¡egyet a I jegyár uf l-l I lő helyek Hat márkáról harmincra emelték a németek a szilva beviteli vámját: a szegedi gazdák sem értékesíthetik hatalmas termésüket (A Délmagyarország munkatársátél.) A szegedi Gyümölcskiviteli Szakbizottság szerdán délben értekezletet tartott a városházán Wagner Adolf kormányfőtanácsos elnöklésével. Az értekezlet foglalkozott a szegedi szilya idei exportálásának kérdésével és megdöbbenve allapitotta meg, hogy a német vámemelés következtében a rekordmennyiségben termett szegedi szilvát nem lehet Németországba exportálni. A németek ugyanis a szilva eddigi 6 márkás vámját most egyszerre 30 márkára emelték fel. A szegedi gyümölcstermelők már jóelőre felkészültek a szilva exportálására és nagymennyiségű gyümölcs szállításra készei, várja az export megindulását. A magas német vámok azonban elzárják a szegedi szilva elől az utat Németország felé és féló, hogy a nagy gyümölcsmennyiség itt pusztul el. Többek felszólalása után végül is elhatározta a Gyümölcskiviteli Szakbizottság, hogy felterjesztést intéz a Külkereskedelmi Hivatalhoz és sürgős intézkedést kér, hogy a külügyminisztérium igyekezzék Németországot a magyar szilva beviteli vámjának mérséklésére bírni. agyonsújtott a villám egy gazdálkodót Htokházán (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden délelőtt a szegedi tanyák között heves vihar vonult át. A viharnak, illetve a viharral járó sürü villámlásnak halálos áldozata is van. Csipak György gazdálkodót, aki Átokháza 774. számú tanyár ián lakott, a villám halálra sújtotta. A gazdálkodó a vihar kitörése előtt a tanya közelében a földjén dolgozgatott és a heves eső elől bemenekült a tanyájába, ahol rajta kivül felesége és gyermeke tartózkodott. Csipakék a konyhában várták a vihar elvonulását. Egvszer csak hatalmas mennydörgés reszkettette meg a levegőt és a villám lecsapott. még pedig Csipakék zsupfedeles házába. A gazdálkodó felesége csak azt vette észre, hogy a hatalmas dörgés után valami becsap a tetőn át a konyhába és férje, aki közvetlenül mellette áll, szó nélkül összerogy. Mire felocsúdott rémületéből, azt látta hogy férje félig elszenesedett testtel, holtan fekszik a konyha földjén, feje felett pedig lobogó lánggal ég a ház. Az asszony sikoltozva segítségért szaladt, de már a segítség későn érkezett, mert a kis tanyaház az erős szélben szinte percek alatt elégett. A rendőrség megindította a nyomozást és megállapította, hogy a villám gyújtotta fel a házat. Csipaknénalc és gyermekének, kik ott ' állottak a szerencsétlenül járt gazda mellett, csodálatosképen semmi bajuk sem esett. A v'har pusztításai Szegeden Keddről szerdára virradó éjszakán hatalmas vihar tombolt Szegeden is. Már korán este zuhogni kezdett az eső, tizenegy óra felé azonban kiderült. Egy óra tájban ismét sürü fellegek tornyosulták az égbolton és nemsokkal később kitört a vihar. Sürü égzengés és villámlás kíséretében óriási cseppekben zuhogott az eső, majd szél kerekedett. Valósággal istenitéletidő volt. A nagy szélvihar jelentős károkat okozott a gyümölcsösökben. A fákról leverte a gyümölcsöt, a kisebb fák közű1 pedig többet kitört. A városban is több fát kidöntött az erős szélroham, például a Kass-szálló előtt is. A házak tetőcserepeit is összetördelt•» a szél és számtalan ablakot betört. Reggel négy óráig tartott a zeső és a szék Reggelre megtépázva jredt a város. A nagy esőzésből jutott a külteI rületi pincelakásokba is. A békebeli esztendőkre emüékezfeí a Tiszán az idei gabonaforgalom Szegedtől Tiszafüredig 120 uszály rakodik (A Délmagyarország munkatársától.) Most, amikor a tiszai hajóforgalom fellendítéséről olyan sok szó esik es éppen ennek érdekében rendezi a földművelési miniszter a tiszai emlékhajózást, a legforgalmasabb évekre emlékeztető gabonarakodási munka folyik a Tiszán, Szegedtől felfelé egészen Tiszafüredig. Ezidőszerint ezen a vonalon a rakodó uszályok száma meghaladja a százhúszat, egyídőben enynyi uszály meg a legnagyobb forgalom idején som rakodott a Tiszán. Az uszályokba gabonát rakodnak, főképen búzát és a Futura szegedi kirendeltségétől nyert információnk szerint 600.000 métermázsának felel meg az a gabonamennyiség. amelyet most a tiszai uszályokba befuvaroznak. Jellemző a rekord jellegű gabonaforgalomra, hogy a hatszázezer mázsa gabonából harminc százalék éppen Szeged vidékére esik, mert hozzávetőlegesen 180.000 métermázscu-a becsüli a Futura kirendeltsége azt a gabonamennyiséget. amelyet ezidőszerint Szegeden és c környéken raknak be a tiszai uszályokba. Egy uszály berakodási időtartama átlagosan két hét és a rakodásnál uszályonkínt 25—30 ember talál munkaalkalmat. A berakodás tehát ebből a szempontból is figyelemreméltó, mert számos munkás számára biztosit időleges megélhetést. Jelenleg a szegedi rakparton félezernél több napszámos él gabonarakodásból. A Szegedre küldött uszályok a legnagyobb betogadoképességüek, mert egy-egy uszályba 50 —60 vagon gabonát lehet behajózni. Ezideig a Tiszán 20 uszálv gabonát szállítottak el s így 1100 vagonra tehető az eddig elindítóit gabonamennyiség, amelynek egynegyedrészét Szeged vidékéről szállították. A Tiszán behajózott búzát az uszályok Brailáig szállítják, ott tengeri hajókra rakják át és tovább viszik a nyugati államok kikötőibe. A viziszállilás rendkívül hosszadalmas, de ezzel szemben igen olcsó, mert például Szegedtől Brailáig egy mázsa szállítási költsége átlag 1 pengő. Ha elgondoljuk azt, hogy sok helyen, igy például Kiskunhalason is, 80 fillért es 1 pengőt fizetnek azért, hogv a gabonát a tanyákról a hajóhoz szállítsák, akkor egyáltalán nem sokaiható a viziszállitás fuvardija. Az exportálásra kerülő buza igen kitűnő minőségű, 80 kg-os fajsulynál kevesebb nem ts kerülhet elszállításra. Szeged környékén az idén 81—82 kilósak a búzák, de nem ritka a 84 kilós buzafajsuly sem. A nagyméretű rakodás ellenére, Szegeden igen vigasztalan a gabonaüzlet. A kinálat igen tartózkodó, mert a gazdák körében árjavulást várnak, de vevő nincs. A forgalom ezért igen gabonapiacon a búzát 8 pengő nálták, később volt is némi kereslet és a buza ára mázsánkint 20 fillérrel emelkedett. A rozs ára 5 pengő körül alakult ki szerdán Szegeden^^edd^jjengjő^OJ^ Gabonafajsulymérőt állit fel a város a Szent István téren (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán délelőtt Deák János, Bartha Mihály és Hódi Ferenc törvényhatósági bizottsági tagok a gazdák deputációját vezették dr. Pálfy József polgármesterhelyettes elé. Azt kérte a gazdaküldöttség, hogy a város gabonafajsulymérőt állíttasson fel a Szent István-téri piacon, ahol a gabonaeladást bonyolitják le. A fajsulymérőre azért volna szükség, hogv a gazdák ott a vásárlásnál nyomban megá 11apithassák az eladásra kinált s»abona minőségét. Ezidőszerint a vásárolt gabonát előbb valamelyik malomba kell elvinni és ott tájékozódhatnak csak a minőség felől. Tekintettel arra, hogy a gabonafajsulymérő beszerzése kerül többe 150—200 pengőnél, a várofl nem azt rövidesen felállítja, minden bizonnyal a mostani mázsáló mellett. -MOZIMa játszik Belvárosi Paramount újdonság: Asszonyok a börtönben Sylvia Sidney és Winn« Oíbon Bimbó száraxdatfa Paramount híradó