Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-22 / 189. szám

DttMAGY SZEGED. Sxerke*sMM«o: Somogyi uceo 22.1.em. Telefont 23-33.^K1nclrthlvntnl, kOlotOnkOiiyrtAr 6* fegylroda • Aradi noea S. Telefon : 13-00. ^ Nyomda : LBw Linót uccn 19. Telefon r 13^oO. Tórlrníl ¿j levélrlnt nélmnnynrnnzAa «maerl Kedd, 1953 aug.22. Ára 12 fillér IX. évfolyam, ISO. sz. II dorozsmai tűzifa, az algyői buza és—Nagy-Szeged Tudják-e azt a város nyugodtan nyaraló urai, hogy a faellátás tekintetében Szeged «Dorozsma községnek külvárosa lett s hogy a gabonaszállítás terén Algyő sokkal nagyobb ¡szerepet játszik, mint Szeged város ? A szegedi fogyasztó, ald ma fát vesz, ha ¡¡nem drágább román, hanem olcsóbb belföldi fával igyekszik szükségletét kielégiteni, kénytelen megfizetni a fának Dorozsmáról Szegedire kocsin való beszállításának költségét s bár Dorozsma területén nem is megy át a fuvar, a ¡szegedi kövezetvámon kívül kénytelen megfizetni a dorozsmai kövezetvámot is. Ha az évszámokat s nem a politikát nézzük, el kell .hinnünk, hogy a huszadik században élünk. A technika századában bizonyos áru, elsőrendű szükségleti cikk, vasúton nem jöhet be a városba, csak tengelyen. A magyar fa nincs kitiltva a városból, csak a magyar fának Szegedre történő vasúti szállítása van megtiltva. Bennünket nem érdekel az, hogy miért állítanak fel áthágható tilalmakat s miért teremtenek tilalomlátszatokat métermázsánkint öt-hat fillérrel megszerezhető szabadsággal, de az erdekei, mit tett Szeged város hatósága a fogyasztók érdekében, mit tett azért, hogy ilyen áthágható tilalmakkal ne nehezítsék se a szegedi kereskedők keresetét, se a fogyasztók életét, mit tett annak érdekében, hogy a szef

edi fogyasztók által megfizetett Szegedre erülő fa átrakodásával legalább szegedi munkások juthassanak kenyérhez? Ez történik észak-nyugat felé. S mit lehet vájjon észlelni észak-kelet felé ? Valamikor s még nem is nagyon régen, a tiszai gabonaforgalomnak igen jelentős része Szegeden keresztül bonyolódott le. Szegedre vasúton jött a gabona s itt rakták át vonatról hajóba. Keresett a vállalkozó, kerestek a munkások s jelentékeny összegeket keTesett közvetlenül is a város. Ez az örvendetes állapot azonban majdnem egészen megszűnt A szegedi gabonatranzitálás kivándorolt Szegedről s megtelepedett Algyőn- A 1győ forgalma e tekintetben sokszorosan felülmúlja Szegedét. Mi ennek az oka ? Az, hogy az államvasutak nem tudnak versenyezni a tengelyen történő szállítással. Olyan olcsó az állati és az emberi munkaerő, hogy olcsóbban történik a szállítás szekéren Algyőre, mint vonaton Szegedre. Ez természetesen az államvasutaknak sem érdeke s a hajózási fuvartételekben történt is már olyan változás, melytől a vasúti szállításhoz való visszatérést remélik, de a Máv.-nak ez a készsége csak kiemeli annak a mulasztásnak jelentőségét, amit ezen a téren a városi hatóságokat terheli. Minél készségesebb a Máv. közreműködni annak érdekében (s természetesen — a saját érdekében), hogy a hajókba ömlesztendő gabonát újra vonaton szállítsák Szegedre, annál sikeresebbnek, annál eredményesebbnek ígérkezett a városi hatóságnak (elmaradt) intervenciója a szegedi gabonaforgalom helyreállítása érdekében. S amikor azt látjuk, hogy a faellátás tekintetében Dorozsma, a gabonaforgalom terén pedig Algyő vág Szeged elé, amikor azt látB

ik, hogy a szegedi forgalomnak egy része orozsmára, más része Algyőre került, akkor mégis csak fel kell vetni a kérdést azokhoz az urakhoz, akik a Nagy-Szeged gondolatának zászlajára esküdtek fel, — igy képzelik-e vájjon Nagy-Szeged kialakulását? Az-e a nagy-szegedi program megvalósításának utja, amin az ő közreműködésük s az ő asszisztálásuk mellett ma jár az élet? Szeged városnak az lenne hivatása — s ennek a hivatásnak betöltése a szegedi polgárság egyik életfeltételét jelentené — hogy a kulturának, civilizációnak s a jobban megszervezett s magasabbrendű gazdasági életnek eredményeit sugározza ki környékére. S ehelyett a kisugárzás helyett mit kell látnunk- Nem azt, hogy ez a város körültekintő, messzirenéző és korszerű vezetés alatt vidékének gazdasági erőit a maga fejlődésének és haladásának eszközévé teszi, hanem azt, hogy Szeged város rovására, a szegedi forgalom sérelmére jutnak munkához, feladathoz és keresethez a várost környékező községek. Nemcsak gonoszság, de ostobaság is lenne azt kívánni, hogy a város körüli községek jelentéktelenedjenek és szeElÖFIZEtÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken é» Budapesten 3.60. kUllHldHn 0.40 pengd. ' Egye» sxAm Ara Kétköi. nap 12, vasAr- é» Ünnepnap 20 tilt. Hír-« deléíek felvétele tarlla szerint. Megjeleni u h«H6 kivételivel naponta reggeli •BBiananBBBHBHBBBB3D gényedjenek el, hiszen ezeknek a községeknek gazdagsága egyik tényezője lehetne a szegedi kereskedelmi forgalomnak s a szegedi ipar foglalkoztatásának. De ne Szeged rovására fejlődjenek s ha már a város hatósága sem ötlettel, sem alkotással, sem tettel, sem gondolattal nem képesek szolgálni a szegedi kereskedelemnek haladását s a szegedi ipar fejlődését, legalább azt akadályozza meg, hogy a város kereskedelmi forgalma a szomszédos községekbe települjön ki. A dorozsmai állomás tüzifaforgalma s a szegedi gabonaforgalomnak algyői letelepülése elég világos és elég fájdalmas dokumentuma annak, hogy Szeged város kereskedelmi, ipari és forgalmi érdekei milyen támaszt találnak a város hatóságában s hogy a NagySzeged gondolatát miképen reprezentálják azok, akiken nyugszik ma az intézkedés, vagy mulasztás súlya és felelőssége. Kisantant-konferencia a revíziós mozgalom ellensúlyozására Prága, augusztus 21. Prágai körökben ugy tudják, hogy a kisantant B e n e s külügyminiszterrel az élén döntő tárgyalásokat kezdett a reviziós mozgalom ellensúlyozására. Benes fel akarja függeszteni a kisebbségi védelmi szerződések érvényességét. Állítólag Londonban és Párisban ilyenirányú tárgyalások folynak. Mussolini tervei a magyar~olasz~oszlrák együttműködésre Rómából jelentik, hogy Mossolini és Dollfuss riccionei találkozása szükségszerű következménye volt azoknak a megbeszéléseknek, amelyeket a magyar és német kormány tagjai az időszerű kérdésekkel kapcsolatban legutóbb Rómában folytattak. Ausztria ebben a pillanatban igen kedvező helyzetben van. A francia érdekszférába tartozó államok mé§ lépésekre is hajlandók, hogy Dollfuss pozíciója megerősödjék és ezzel a horogkereszt tovaterjedését megakadályozzák. Ezzel szemben Ausztria tisztán látja, hogy külpolitikájának két iránya csak Magyarország és Olasíofszág felé vezethet Olasz E

blitikai körökben egyébként biztosra veszik, ogy a közeljövőben nyilvánosságra kerülnek Mussolini konkrét tervei a magyar—olasz—osztrák együttműködésre vonatkozólag. Rómában a 3 ország közgazdasági életét bármely ország állami függetlenségének legcsekélyebb feláldozása nélkül szeretnék megszervezni, hogy egymás kiegészitésével dolgozhassanak a gazdasági válság letörésén. Dollfuss elhagyta Olaszországot Velence, augusztus 21. Dollfuss osztrák szövetségi kancellár hétfőn reggel visszautazott Bécsbe. Dollfuss nyilatkozata (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécsből jelentik: Dollfuss kancellár újságíróknak kijelentette, hogy olaszországi útjával rendkívül meg van elégedve és különösen kiemelte a fesztelen és baráti fogadtatást, amelyben őt az olasz miniszterelnök részesítette, aki rövidre szabott hétvégi pihenőjét teljesen a szövetségi kancellárnak szentelte. A tanácskozásokról a kancellár azt mondotta, hogy a hivatalos kommüniké feltünteti a tanácskozások jelentőségét és azt is, hogv a megbeszélések keretébe bevonták az Ausztriát és Keleteurópát érintő kérdéseket. Mussolini visszatéri a négyes szerződés eredeíi alapgondolaiához Páris, augusztus 21. Az Intransigeant az osztrák-olasz megbeszélésekkel foglalkozva, tiltakozik az ellen, hogy az osztrák—német kérdést a négyes eçyezmény működési vonalában rendezzek, amint azt Mussolini tervezte. M u ss o 1 i n i — ir ja a lap —. voltaképen visszatért a négyes szerződés eredeti olasz alapelgondolá«âhoz, a revízióhoz. Franciaország azonban a Népszövetség keretein belül sohasem engedhetné meg ennek a kérdésnek szőnyegre hozatalát. Ha elfogadjuk a Mussolini javaslatát, fogaskerék közé dugjuk uj junkat és a többit már könvnvü elképzelni. Az osztrák—német kérdést a lap szerint a Népszövetség elé kell. vinni, minden más megoldás eleve is balsikerre van kárhoztatva. Megnyilt a buzaértekezlet London, augusztus 21. Londonban 31 állam képviselőinek jelenlétében hétfőn délelőtt megnyilt a kanadai főbiztos palotájában a buzaértekezlet. A tárgyalásokat naponta kétszer, délelőtt és délután tartják, hogy az anyagot gyors ütemben tárgyalják le. A buzaértekezlet délutáni teljes ülésén a buzaexportállamok az importáló államokkal folytatott megbeszéléseik alapján tervezett szövegét terjesztették elő. A tervezet szerint minden lehető intézkedést megtesznek a buzafogvasztás növelése érdekében és csökkentik buzabeho-