Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-15 / 183. szám

1933 aueusztus W. D t f MAC, YARORSZÁG 3. A Szegedi Szabadtéri Játékek Szeqatf! «'Amit* helye*: A Széehenvi-téri KPzponti Iroda, a Délmasryarorszá?, a Szo-redi Friss Ujsásr és a Szea-odi Ui NemzodAk kiadóhivatala foqyAnk 60 fit1. 5 P-ifl. [pgyeinek Arusitása menkezdődött. Ui építkezéshez: 24 engedély Vasárnap és hélfőn íeslőlparl kongresszust tartottak Szegeden (A Délmagyarország munkatársától.) A Magyar Szobafestő, Mázoló, Fényező Címfestő és Aranyozó Mesterek Országos Szövetsége kétnapos kongresszusát vasárnap és hétfőn tartotta meg Szegeden. A kongresszusra az ország minden részéből jöttek a festőiparos kiküldöttek. Bécsből tizenkéttagu fes'őparos delegáció érkezett Szegedre Weiss Ferenc, az osztrák féstőiparos szövetség elnökének vezetésével. Vasárnap délelőtt az ipartestületben tartott közgyűlés vezette be a festőiparosok kongresszusát. A közgyűlést Lov'sz Gyula országos elnök vezette, a szegedi iparosság képviseletében Körmendi) Mátyás országgyűlési képviselő jelent meg. A közgyűlés vita nélkül elfogadta az országos szövetség zárszámadását és a költségvetést, majd az indítványokat tárgyalták. Mlnda Mátyás (Szeged) azt javasolta, hogy az egész országra érvényes kollektív szerződést kössön a szövetség és a munkaidőt, valamint a munkabéreket egységesen szabályozzák a festőiparban. A közgyűlés az indítványt a nagygyűlés elé terjeszti pártoló véleménnyel. Boda Ferenc (Szolnok) a festőiparosok nyugtíijegyesületének megalakítására tett indítványt, melyet szintén a nagyválasztmány elé utaltak. Végül Udvarát) Antal (Zirc) az OTI-járu'ék leszállítását kérte javaslatában és arra tett indítványt, hogy az asztalosmesterek til assanak el a mázolómunkáktól. A közgyűlés elfogadta az indítványt, amelynek értelmében a választmány intézkedni fog. Elhatározta végül a közgyűlés, hogy a régi szegedi festöiparosokat elismerő oklevéllel tünteti ki. Elismerő oklevelet kapott: Kószó János, Duschúk Hen ik, vitéz Csányi János, Dékáni) István, Kónya István, Molnár István és Benkö József. Aranyérmet és elismerő oklevelet kapott Sch lier József aranyozómester, ki 45 éve do'gozik a szakmájában. Az ipartestületben rendezett társasebéd és az ujszegedi Vigadóban tartott társasvacsora fejezte be a festőiparosok vasárnapi programját Hétfőn délelőtt 10 órakor kezdődött a városházán rendezett orszájos festőipa'os nagygyűlés. Megjelent a nagygyűlésen dr. Dorner Kornél miniszteri tanácsos, a kereskedelmi miniszter képvireletében, dr. Pálfy Józse' po'gárm sterhelyettes a vá-os részéről. Lov sz Gyul i országos elnök szavai után Gar^y Nándor jársclnők német nyelven üdvö ölte a megje'ent oszt á'í vendégeket Az üdvöz'és-e Weiss Fe en\ az oszt-ák festőiparosok orszá os vezető'e válaszolt és meleghangú szavak kíséretében nvujtotta át Lovász Gyula országos elnö'-nek G r^y Nándor tá'Te'nö'mek és Strenge- Rezső alelnök nek az oszt-ák szövetség diplomá'át. Weiss osztrák elnököt a nagygyűlés hosszan ünnepelte magvarbarátsá~ot mutató felszóla'ásá r', mire az osztrák festő'narosok ősz vezetője »Éljen Magvarország" felkiáltással köszönte meg az óvációt Dr. Pálfy Jő'sef nolgármesterhelvettes a házigazda Szeged város nevében üdvözölte a kongresszust. Lovász Gyula a festőiparosok nehéz helyzetéről szólt, három részre osztotta beszédét. MOZI IDENYJEGYEK közkívánatra már most is ipfényl>evehe1fik. Először a festőiparos munkaterületéről beszélt és rre^em1 itette a nagymértékben elszaporodott kontármunkákat. Sérelmesnek mon'Jolta azt, hogy az állami épületeket nagyrészben rabok által festetik. A továbbiakban STÓlt arról, hogv az ország közvagyonával nem gazdál':odnrk helyesen és azt javasolta, hogy országos bizottság alakuljon a nemzeti vagyontá-gyak megmentésére. Előadásának második részében az anyagkérdésről szólt és é'esen kikelt a kartelek ellen. Szólt az építkezésekről is. — Jelenleg az a helyzet, hogy a bürokrácia is megnehezíti az építkezést — mondotta. Egy építkezéshez ugyanis 24 engedély szükséges és ezt ugyanannyi hivatalban kell megszerezni. Nagyon megkönnyítené az építkezést, ha az engedélyezést meggyorsítanák. Szükségesnek találta, ha a kontárkérdés megoldása akként kezdődnék, hogy a konti.;któl az elitélés alkalmával a sie. számukat is elkoboznák. Eejelentette az orszá^s elnök, hogy a szövetség nemrég Serédy hercegprímástól az értékes templomfestések megmentését kérte. A hercegprímás a szövetség .elkérésére kö¡levélben utasította a papságok vezetőit, hogy a templomok aranyozását és festését müemlékjellegüeknek tekintsék és nagy figyelemmel gondoskod anak az állandó restaurálásról. A második felszólaló Zélinger Ede (Debrecen) volt, aki a munkaalkalmak szaporításáról beszélt. Határozati javaslatában követelte, hogy a szövetség elnöksége járjon el a kormánynál és kérje a kővetkező intézkedések sürgős megtételét : az iparosok számlakövetelései, amelyek az állam, város vagv más közhivatal által fizetendők, a 26.820—1932. P. M. sz. rendelettől eltérőleg általánosságban 20 százalék levonásban állapíttassanak meg adók és egvéb köztartozások törlesztésére, így az állam hamarabb jut nagyobb adóbevételhez és az iparosoknak lehetőség adatik a további munkaalkalmak elvégzésére. A határozati javaslat követeli továbbá, a kartelek árfelhajtó törekvéseinek megszüntetését, mert a tulmagasan felhajtott nyersanyagok lehetetlenné teszik a munkaalkalmak megindulását. A határozati javaslatot a kongresszus egyhangúlag magáévá tette. Kovács Ferenc (Budapest) javaslatot olvasott fel, amelyben a leromlott festőipari szakma védelmére testületi székek felállítását tartja szükségesnek. Katona András, a szegedi szakcsoport elnöke az iparosság adóterheiről beszélt. Határozati javaslatában arra a megállpitásra jutott, hogy a festőiparosság agyonroskad a súlyos adóterhek alatt. Követelte a fokozatos adórendszer behozatalát, a vagyon nagyságával együtt emelkedő adókulcs megállapítását. Vass Béla (Budapest) a közüzemi kérdésről beszélt Berger József (Debrecen) a kontárkérdés rendezeséről, Schuller Józset (Budapest) a festőiparosutánpótlásról és a mesternevelésről tartott előadást. Varga József (Vác) a kézműiparosság öregségi Biztosításáról beszélt, végül Strenger Rezső (Budapest) az országos szövetség legközelebbi célkitűzéseit ismertette Ezután még több indítvány hangzott el, majd elhatározták, hogy a legközelebbi közgyűlést a jövő évben Vácott tartják meg. Vasárnoö/ roham a qötíötlői viláoiáborban Gödöllő, vasárnap. (A Délmagyarország munkatársától.) A gödöllői cserkészdsemborin a hatalmas. nem is álmodott arányok kábítják el legjobban a látogatót. Vasárnap — talán azért is, m^rt ez volt az utolsó vasárnap — hozzávetőlegesen százezer látogatója volt Gödöllőnek. Szegedről két filtéres-vonatot indítottak, de minden nagyobb magyar város küldött legalább egyet. Belépődíjakból fantasztikus nagyságú összeg folyt be a kasszákba. A helyi érdekű vasút 60 ezernyi utast vitt ki a táborba, a Máv. körülbelül harmincezret szállított. Az aszfaltos főútvonal erre z vasárnapra előlépett a világ legforgalmasabb utvonalává. A legfőbb ponton négy fehérmanzsettás csendőr és tíz narancsszínű nvakkendős cserkészrendőr irányította a forgalmat. Pillanatonként cikkáztak az autók és ha a rendőrök leállították a gvalogosok menetét, akkor öt nerc alatt ezer és ezer ember torlódott össze. Az 500 holdas tábornak nem volt egyetlen olvan zuga sem. ahol ne állottak volna ezrével az emberek. A kétezer személyes vendéglőkben nem lehetett délfelé leejteni egv gombostűt sem. Állandóan legalább tíz zenekar játszott, az üzletvárosban emellett még a mikrofonok gramofonzenét is közvetítettek. A dsemboriszinházban és a dsembori moziban nem lehetett helyet kapni, állandóan künnt volt a tábla, kolosszális nagyságú aréna és a sportbemutató is ezreket nyelt el. Az ötletes filéres-tehertaxik nem győzték szálliparkot töltöttek meg. Minden képzeleti felüllani a közönséget. A magánautók tizenöt autómul az i fényképezési dün. amely a táborban dühöngött. Minden második embernek fényképezőgép volt a kezében, szakértők szerint vasárnap több mint százezer felvételt készítettek. A legforgalmasabb helyek a fotoservice-ek voltak. pedig ott minden méregdrága volt. De divat volt fényképezni, főleg az exotikusokat. Megtörtént például az is, hogy valamelyik élelmesebb vendég megállított egy-egy hindut, vagy egyiptomit, hogy lefényképezze. A szerencsétlen cserkészt azután annyira ostrom alá vették, hogy sokszor egy óráig is állnia kellett a rohamot. Ennek a kíméletlenségnek köszönhette a közönség, hogv az idegenek ugy menekültek előlük, mint a tűztől. Az idegenek, ha csak tehették, beszöktek Pestre, hogy elkerüljék a fotografálók, autogramkérők, csencsolni akarók ostromát Mert akadt olyan látogató is, aki nem kevesebbet akart, mint a 20 fillér értékű bazár-csecsebecséért hindu aranysarut cserébe... Óriási forgalom, százezrekre menő tömeg és mégis sehol semmi baj, semmi fennakadás. S ez a második nagy dolog, amit érdemes megcsodálni. Este a vonat indulásakor az állomás felé vezető utakon minden lépésnél cserkészrendőrök állottak, akik kérdezés nélkül útbaigazították az utasokat. A gödöllői állomáson, amelynek ezen az estén olyan utasforgalma volt mint a londoni pályaudvaroknak, egyetlen ember sem tévedt el. A cserkészek egészen a vonatig kalauzolták az utasokat EskOvő a táborban Hétfőn délben történt meg a világtáborozások történetében egyedülálló esemény: MacKee M a c k a y indiai skót cserkész ésMary Hutchinsor esküvője. A menyasszony már