Délmagyarország, 1933. augusztus (9. évfolyam, 171-197. szám)

1933-08-01 / 171. szám

DHMAGYARORSZAG wmmmmmammmmmmmmmmmmmmmm SZEGED. SzerkcstztMéo: Somogyi ucca 22.Lom. Telefon: Z3.33.^KladáhlTatal, kl!lc«Onk(tnyvtiSr e* legylroda Aradi ucca S. Telefon : 11-Oft. * Nyomda : L(p«t ucca 19. Telefon > 13'Ofi TAvIrnli ¿1 levélrtm n*lm«ovarnr»i6o K»cned Kedd, 1933 auguszíus 1 Ára 12 fillér \ 1Y. évfolyam, 17<\. »g. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken Budapesten 3.00, kUllöldön 6.40 pennO - Egyet *cAm Ara hétköznap 12, vniAr- é* Unnepnnp 20 1111. Hlrdeléaek lelvélele tarlta «zerlnt. Megjelenik héliö kivételével nanonta reggel Közigazgatási Kis Káté Fontoljuk és gondoljuk meg csak jól a dolgokat. El szabad-e szörnyűködnie annak, aki a szegedi közigazgatás dicső berkeiben járatos, mert egyik-másik telepen — a saját lábán járó szegedi közigazgatás örök életre szóló remek alkotásai — félnapot is el kell tölteni azzal, hogy nagymosáshoz vizet szerezzenek? Először: mikor töltsenek legtöbb időt — esetleg félnapokat — viz szerzésével? Ugy-e bár akkor, amikor legtöbb viz kell? Mikor kell legtöbb viz? Na mikor? Persze, hogy akkor, amikor a nagymosás gyönyöreiben családunk és házunk minden tagja részesül. Arról, hogy sok-e a félnap vagy kevés, lehet vitatkozni. De mért szaporítsuk a vitát ,amikor vizet kellene szaporítani? Elégedjünk meg ebben a példátlanul szűkös világban — hiszen minden másban is le kellett szorítani az igényeinket — néhány ujabb kérdéssel és néhány rövid ténymegállapítással. A vizprobléma is, a telepprobléma is átmenetileg lekerült a napirendről. A látszat az, mintha ez a város teljesen rendben tartott nagyváros lenne, mintha ide semmi más nem kellene, „csak" az, hogy tisztességesen ki legyen kövezve minden ucca, hogy csatornázzanak, hogy rendszeresen söpörjenek és locsoljanak, hogy legyen vize mirden lakásnak, de ne a falakban, hanem a vízvezetéki csövekben bugyogva föl. A tényállításokat folytatni lehetne. De mi értelme? Elég egyelőre ennyi is belőlük s amellett a példa fáj. Mert volt idő, amikor a szegedi közigazgatásnak ezeket a feladatokat kellett volna megoldania. Volt idő, amikor az alkotó fantáziáját s az adófizető pénzét a városi élet alapjainak a lerakásában kellett volna elpazarolni. Nem lenne szabad az uccák százainak, mert kövezetlenek, nyáron porfellegekbe, télen sárba borulni. Nem lenne szabad, mikor telepesekké degradált egykori szegediekből azért zokog fel a panasz, mert nincs vizük, nyomban szegedi viztelenségre irányulni a figyelmünknek, hiszen lakásaink nagy többségébe a mai napig se vezették be a vizet — most ,ismételjük, nem a falak tüdőre épületes víztartalmáról csevegünk — és csak a jó Isten a megmodhatója, a városi mérnökség semmiesetre, hány olyan lakás van a szegedi külvárosokban ,amelyeknek lakói a vízzel szintén félnapokig kénytelenek cipekedni, ha rájuk szakad a nagymosás sok-sok családi öröme. Vannak tanulságok is sokak és nagyok. Az utóbbi évtizedekben meglehetősen alkottak Szegeden .Ezt lehetetlen meg nem látni és el nem ismerni. De kik? És mit? Az egyetemet nem vagyunk hajlandók a városi hatóság alkotási számlájának javára irni. A Templomteret se, a Gizella-tér kiképzését se, az elemi és gazdasági iskolákat se és a konviktusokat se- Marad a tanyai vasút, olyan rossz végállomással amelynél rosszabbat szándékosan se lehetett volna kieszelni és annyi deficittel, amennyinél többről nagyon nehéz gondoskodni. Maradnak végül a városi bérházak. A kor problémáihoz azonban — problémái az életnek — a szegedi hatóság sose tudott közel férkőzni. Ez az oka annak, hogy gazdasági életünk mindig városi segitő kéz támogatása nélkül tengődött s tengődik ma is. Ez az oka annak, hogy alkotásokban aránylag szegények vagyunk. Ez a magyarázata annak, hogy Budapest, de Debrecen is a világválság sivár esztendeiben is talál nemcsak alkalmat, hanem pénzt is alkotásra. Ez a magyarázata, hogy a huszadik század harmadik évtizedében is megoldatlan sok olyan problémánk — és még mindig probléma — amelyeket rendezni kellett volna legkésőbb a múlt század utolsó évtizedében. Ez a magyarázata annak, hogy a jelen több nagy kérdésével szemben érzéketlenül és tanácstalanul áll a hatóság. Ez a magyarázata, hogy telepek létesültek s ez a magyarázata, hogy vannak, akik félnapig kénytelenek vizet szedni, ha nagymosást akarnak rendezni. •. Párisi lelentés a római tárgyalások eredményéről A kereskedelmi forgalom, az egyenjogúság, a gabona (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: A párisi S o i r ' római tudósítója azt jelenti lapjának, hogy olasz politikai körökben Gömbös miniszterelnök és Mussolini római tárgyalásainak az eredményét a következőkben foglalják össze: 1. Magyarország és Olaszország lojálisán megtesz mindent, ami elősegítheti kölcsönös kereskedelmi forgalmuk növelését. A kérdés részleteinek megtárgyalása szakértők feladata. 2. Olaszország teljes mértékben támogatja Magyarországnak azt a kívánságát, hogy katonai és politikai egyenjogúságot kell kapnia. Magyarország. — amelvnek a békediktátum csak 35 ezer főnyi zsoldos hadsereget engedélyezett —, ugyanolyan jogokat akar a maga részére, mint amiyen joggal szomszédai, a kisantant államok rendelkeznek. Olaszország a négyhatalmi egyezmény keretén belül és a békeszerződésben előirt eljárás segítségével akarja keresztülvinni Magyarországnak ezt a kívánságát Párisi diplomáciai körökben a legnagyobb érdeklődéssel várják a küszöbön álló magyar —olasz gazdasági tárgyalásokat annál is inkább, minthogy ezekkel a tárgyalásokkal majdnem teljesen párhuzamosan folynak a román— olasz gazdasági megbeszélések is. Ugy a román —olasz, mint a magyar—olasz tárgyalások legfontosabb probléma ja az a kérdés — mondjak párisi körökben —, hogy mennyi magyar és román gabonát akar átvenni Olaszország. Egy öngyilkos szerelmesoár ekrazlttal a levegőbe röpítette a brünnl Europa-szállodát Egy koffer e!(razil a hotelszobában — Öngyilkosság robbantással és fömegszerencsétlenséggel — Héí halott, harminc sebesüli — A tragédia borzalmas részletei Brünn, julius 31. Borzalmas erejű robbanás történt hétfőn reggel Brünnben. A robbanás a Szabadság-tér és a János-ucca sarkán épült Európa-szállodában történt, amelynek egyik szárnya összedőlt, a másik annyira megrongálódott. bogy minden pillanatban összeomlással fenyeget. A robbanás ereje megreszkettette az összes környékbeli házakat, amelyekről a vakolatot is leszedte. Azonnal mozgósították a mentőket és a tűzoltókat, akik a katonaság és a rendőrség segítségével hozzáláttak a mentéshez. A mentési munkálatok nehezen haladtak előre, mert a szálloda épülete teljes bedöléssel fenyeget. A szálloda tulajdonosnőjét sikerült élvé kimenteni a romok közül. A délutáni órákig hat halottat ástak ki, de félő, hogy a szerencsétlenség még több emberéletet követelt. A robbanásnak harminc sebesültje van, a mentés folyamán 17 tűzoltó sebesült meg. A robbanás okát még nem sikerült megállapítani. Annyi bizonyos, hogy a katasztrófát sem világitógáz, sem kazánrobbanás nem okozta. Brünnben az a hir ter jedt el, hogy egy asszony, akinek holttestét megtalálták, öngyilkossági szándékból ekrazittöltényt robbantott fel. A környék csaknem minden lakásában kisebb-nagyobb anyagi kárt okozott a borzalmas robbanás. Bútorok megrongálódtak, ablakkeretek kiszakadtak. A Hotel Európa kávéházában a robbanás időpontjában körülbelül 15 vendég tartózkodott. A munkálatok igen las=an haIsrln >k, tekintettel arra. hogy állandóan beomlás veszélye fenveget. A robbanás alkalmával elpusztult emberek holttestét délutánig csupán részben sikerült megtalálni Annál több zétszakadozott hullarészre . i . | • •» bukkantak. A romok között találtak egy női fejet. egy női kart, továbbá egy férfimellkast és egy münkásholttestet. Ezeket a maradványokat az egyetemi bonctani intézetbe szállították. Tekintettel arra, hogy a reggeli órákban, amikor a robbanás történt, a városnak ezen a részén igen nagy szokott lenni a forgalom, egészen bizonyos, hogy a leomló romok maguk alá temették járókelőket is. Ezenkívül számos járókelő megsebesült. Kevéssel a robbanás után bizottság érkezett a helyszínre és intézkedéseket tett mindenekelőtt kordon vonására, azután arra, hogy a beomJással fenyegető épületrészeket igyekezzenek alátámasztani. Egy szerelmes pár borzalmas elhatározása (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Brünnből jelentik: Az esti órákban a robbanás rejtélye megoldódott. Kiderült, hogy egy elkeseredett szerelmes pár öngyilkossági szándékból ekrazitot robbantott a szállodában és ezzel borzalmas módon menekült el az élettől. A férfi K n o p 31 éves állásnélküli épitészsegéd, aki Braun álnévén jelentette be magát a szállodában. A vele levő nő a barátnője, Zwieselbauer Irma 23 éves brünni leány, akinek nyolc héttel ezelőtt Knoptól kisfia született. A két szerencsétlen ember már esztendők óta szerette egymást, de a férfi állástalansága miatt,nem tudtak összeházasodni. Ugy látszik emiatti elkeseredésükben váltak még ilyen