Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-12 / 154. szám

1933 iulius 12. DÉI MAf.yARORSZÁG 3. Leszakadt a mennyezet a Templom-téri kórtani intézet épületében (A Délmagyarország munkatársától.) A Templom-tér egyik árkádos épületében, az ál­talános kór- és gyógytani intézet palotájában tegnap olyan baleset történt, amelynek szeren­csere súlyosabb következményei nincsenek^de amely könnyen okozhatott volna komolyabb kimenetelű szerencsétlenséget. Az épület man­zardjának előterében levált a mennyezetről a vakolat és a súlyos maltertömeg szinte egy da­rabban lezuhant a keramit-padlóra. A lezuha­nó vakolat magával sodorta a mennyezetre fel­szerelt világitótesteket és a villamosvezeték egész csőhálózatát. Csak a véletlen szerencsé­nek köszönhető, hogy emberéletben nem esett kár. A mennyezet-szakadás helyétől alig fél­méternyire szerelőmunkások dolgoztak, vésték a falat, hogy elhelyezhessék benne az uj szel­lőztető készülék vezetékét tartó csöveket. Az intézet gondnoksága azonnal jelentette 4z esetet az egyetem mérnöki hivatalának, •mely a helyszínen vizsgálta meg a dolgot, felhivta Erdélyi András építőmestert, az épü­let építési vállalkozóját, hogy sürgősen állítsa helyre a hibát. A vállalkozó munkásai kedden megjelentek az épületben és megkezdték a megrongálódott mennyezet helyreállítását. A szakértői vizsgálatot is megtartották és ennek során megállapították, hogy a meny­nyezet vakolata a helytelen vakolás következté­ben vált le. A mennyezetnek ezen a részén ugyanis aránylag elég széles a fesztávolsága. Ezt a távolságot szorosan egymás mellé fekte­tett vasbeton-gerendák hidalják át A betonge­rendák építés közben meghajlottak, ugy, hogy középső részük mintegy tíz centiméterrel lej­jebb esik, mint a szélük. Ennek a hajlásnak szerkezeti szempontból jelentősége nincsen, sőt a gerendák tartóképessegét még növeli, a hiba ott történt, amikor a mennyezet bevakolása al­kalmával egyszerű vakolással tüntették el a gerendák görbülését. A gerendák szé­len közel tiz centiméteres vakolat­réteget kentek a mennyezetre anélkül, hogy megfelelő szerkezettel gondoskodtak volna a rendkívül súlyos vakolatréteg tartósságáról. A gerendák közepefelé a vakolatréteg annyira el­vékonyodott, hogy a festéken kivül alig van valami a betongerendákon, amelyeknek sima felülete nem is köthette meg eléggé a vakolatot. Mivel ez már a második vakolatomlás eb­ben az épületben. Az első két évvel ezelőtt tör­tént egy emelettel lejjebb, az intézet egyik la­boratóriumában, ahol színién csak a véletlen szerencsének volt köszönhető, hogy a leomló vakolattömegnek nem volt áldozata; az intézet egyik alkalmazottja ugyanis csak néhány perc­cel előbb távozott el á laboratóriumból. Az egyetem mérnökei most a legrészletesebben vé­gigvizsgálják az összes mennyezeteket. Fúrá­sokkal állapítják meg, hogy "hol vastagabb a vakolat a kelleténél és ahol a veszedelem leg­kisebb lehetőségére bukkannak, elrendelik a hiba sürgős kijavítását. A vállalkozó munkásai már javában dolgoz­nak a vakolatomlás helyén, leverik azokat a vakolatrészeket a rtennyezetröl, amelyek fenn­maradtak és azután megfelelő erősítő szerkezet alkalmazásával rakják fel az uj vakolatot a betongerendák alá. Elutasították a szeged - szentes—hódmezővásárhelyi körforgalom tervét A vasul nem telfestíelte a szegedi kívánságokat (A Délmagyarország munkatársától.) Sze­ged közgyűlésé, a szegedi kereskedelmi és iparkamara és legutóbb a Magyar Vidéki Vá­rosok Kulturális Egyesülete mar többször föl­irt a kereskedelmi miniszterhez és kérte a vi­dék vasúti menetrendjének megváltoztatását. A helyi érdekeknek megfelelően uj vonatok be­állítását szorgalmazták a különböző érdekelt­ségek, Szeged legfontosabb kívánsága az volt, hogy a Máv. létesítsen Szeged—Kiskunfélegyháza—Szentes— Hódmezővásárhely között motoros kör­forgalmat mivel ezeken a vonalakon rendkívül nehézkes a közlekedés, az egymással szinte szomszédos városok lakói kénytelenek hosszú időt elvesz­tegetni, ha dolguk akad a szomszédban. A Máv. igazgatósága most kollektive intézte el ezeket a kérelmeket a Magyar Vidéki Váro­sok Kulturális Egyesületéhez küldött válaszá­ban, a válasznak az egyes vidékeket, vagy kö­zületeket érdeklő részét külön is elküldötte az érdekelteknek. A szegedi részt most kapta meg a város hatósága. Ebből a válaszból kitűnik, hogy a vasutigazgatóság egyetlen szegedi kí­vánságot sem talált teljesíthetőnek és kollektive elutasitotta valamennyit A válasz többek között ezeket mondja: — Többízben alkalmunk volt már rámutatni arra — irja az államvasutak igazgatósága —, hogy a közismerten aulyos gazaasagi és pénz­ügyi helyzet az államháztartás minden ágaza­tában a legmesszebbmenő takarékosságot kö­veteli meg és i^y a megszabott menetrend ke­retet az üzemi kiadásokra való tekintettél nem léphetjük át. A Szeged—Kiskunfélegyháza —Szen tes—Hódmezővásárhely—Szeged között elgondolt motoros körforgalom bevezetését megvalósíthatónak nem tartjuk. A körforga­lom rendszeresítése ugyanis szükségképen fe­lesleges vonatok forgalombahelyezését köve­telné meg anélkül, hogy általa a négy vonal­rész lokális utazási igényeit megfelelően kielé­gíthetnék. A körforgalom bevezetésétől az uta­zó közönségre nézve különösebb előny nem származnék, mert hiszen az utazóközönségre nézve nem az a lényeges, hogy a Szegidröl Ki­induló motor a kiinduló helyre térjen vissza, hanem az, hogy megfelelő utazási alkalma le­gyen. Már pedig a szeged—szentesi, illetve fordított viszonylatban is olyan a menetrendi helyzet, hogy az minden jogosan támasztható igényt ki is elégít. Szegedről Szentesre Hódme­zővásárhelyen at naponta négy igen alkalmas összeköttetés van. Szegedről Szentesre Kiskun­félegyházán át naponta szintén négy megfele­lő összeköttetés áll rendelkezésre. Ellenirány­ban Szentesről Szegedre Hódmezővásárhelyen át négy, Kiskunfélegyházán át öt alkalmas Ósz­szeköttetés van naponta. Ily körülmények kö­zött valóban felesleges lenne még több vonatot já­ratni csak azért hogy az úgynevezett körforgalom megvalósuljon. — Szarvasról Szeged egy nap alatt megjár­ható — folytatja a Máv. Ugyanígy megjárható egy nap alatt Szeged a kötégyám—békéscsaba —szegedi vonalról is, valamint a mezőtúr—bé­késcsabai vonal részről is. A szeged—bajai és pécsi viszonylatban Szeged és Kiskunfélegyhá­za között a gyorsvonatok, Kiskunfélegyháza, Bácsalmás, Baja és Pécs közt pedig az előb­biekhez csatlakozó motorpótlás vonatok álla­nak rendelkezésre, amelyek ugyanolyan sebes­séggel közlekednek, mint a motorvonatok. A sebesség itt nem fokozható, mert a szóbanlevő vonatok máris a mellékvágányra engedélye­zett legnagyobb sebességgel közlekednek. A Baja és Szeged között közlekedő autóbusziáratok a budapest—szabad­kai vonalon közlekedő gyorsvonatok­hoz Kisszálláson közvetlenül nem csat­lakozhatnak, mert a haja—szegedi műút a vasúti vonalat Kisszállás állomástól mintegy 250 méterre fek­vő útátjárón metszi és erről a műútról az állo­másra vezető kövezett ut nincsen. Ezt az utat az utasoknak gyalog kell me^tenníok. Egyik­nél sem mutatkozik indokoltnak, hogy a sza­badkai vonalon közlekedő gyorsvonatokhoz Szeged felé Kisszállásról csatlakozó autóbusz­járatokat indíttassanak, mivel Budapest és Szeged között közlekedő vonatok gyorssibak. olcsóbbak és elegendő összeköttetést biztosi­tnnak. A fenti okokból kifolyólag a Szeged— MA VART—Kisszállás és Budapest—Ferencvá­ros között kombinált menetjegyek kiadására vonatkozó javaslat nem vehető figyelembe. Szegedről ugy Szabadkára, mint Zentnra, mint Zenta—ó bee se felé az összeköttetés Horgoson át jelenleg is megvan. Ugyancsak megvan a vasúti összeköttetés Szegedről Nagybecskerek­re is, még pedig Horgos—Zentán át és Szőreg —Nagykikindán át. A megszállott területen autóbuszjáratok rendszeresitésére befolyást nem gyakorolhatunk. — Mindezekből nyilvánvaló, miszerint min­den igyekezetünkkel arra törekszünk, hogy az utazóközönségnek a menetrenddel szemben tá­masztható jogos igényeit minél jobban kielé­gítsük. Hogy ezt nem mindenkor sikerül tel­jes mértékben elérni, annak a jelenlegi sulvos gazdasági viszonvok az okai, azonban a jövő evi menetrendünk tervezésénél, amennyiben a jelenlegi gazdasági helyzet javulása és ujabb motoros egységes beszerzése erre lehetőséget nvujt, azon leszünk, hogy a t. Szövetség által felvetett javaslatok közül azokat, amelyek in­tézetünk részére gazdaságosnak ígérkeznek, a lehetőség szerint tekintetbe fogjuk venni. Szeqed üdvözlő távirata Gower angol képviselőhöz (A Délmagyarország munkatársától.) A vá­ros törvényhatósági bizottsága dr. Tonelli Sán­dor napirendelőtti felszólalása alapján szomba­ton, mint ismeretes, elhatározta, hogy üdvözlő táviratot intéz Sir Róbert Gower angol képvise­lőhöz, aki az angol alsóház elé beterjesztette a trianoni békeszerződés revízióját sürgető ja­vaslatot és akinek mozgalmához közel hatvan angol képviselő csatlakozott. Az üdvözlő távira­tot dr. Pálfy József iiolgármesterhelyettes meg* szövegezte és most kinyomatja, hogy a Gower­féle javaslat minden aláírójának küldhessen egy-egy példányt. A távirat szövege a követ­kező: „Igen tisztelt Képviselő Url A trianoni ha­tárok következtében a magyar városok kőzött legtöbbet szenved az ország legnagyobb vidé­ki városa, Szeged város, mert elveszítette gaz­dasági életének erőforrásait képezett országré­szeket, minden forgalomtól elszigetelt határvá­rossá lett, ipara és kereskedelme megbénult úgyannyira, hogy a szó szoros értelmében gaz« dasági lehetetlenülés helyzetébe jutott. Ennek a száznegyvenezer lakosú alföldi nagy magyar városnak 8-án tartott népes közgyűlé­se mély hálával emlékezett meg Képviselő Ur kezdeményezésére megindult és immár 56 an­gol képviselő által pártolt reviziós javaslatról, mint a magyar ügy iránti szimpátia megnyilat­kozásáról és a trianoni szerződések revíziójára irányuló törekvések kétségtelenül legjelentősebb parlamentáris mozzanatáról. Mi, magyarok törhetetlen hittel bizunk igaz­ságunk győzelmében, Magyarországnak a nyu­gati kultura védelmére rendelt történelmi és természetes hivatásában, a kulturnemzetek be­látásának és rokonszenvének mindinkább erő­södő hangot nyerő megnyilatkozásában. Euró­pa végleges békéje, nyugalma és gazdasági restaurálása érdekében elodázhatatlanul szük­séges reviziós gondolat megérlelődésében és éppen ezért melu hálát érezünk azon külföldi barátaink és jóakaróink iránt, akik ezt a gon­dolatot, mint tisztelt Képviselő úrék is magu­kévá teszik, nyíltan hirdetik és ezzel a cselek­vések idejét megrövidítik. Szeged város közgyűlése kívánságának teszek eleget, amikor ennek a reánk nézve életbevá­góan fontos kérdésnek az angol parlament elé terjesztéseért Képviselő Urnák és a javaslatot pártoló tisztelt képviselőtársainak a város kö­zönsége nevében hálqs köszönetet mondok. Ké­rem Képviselő Urat, hogy Szeged város ezen köszönő és hálairatát a reviziós javaslatot pár­toló képviselőtársainak eljuttatni méltóztassék azon kérésünk kifejezésével, hogy elárvult nem­zetünk iránti nemes érdeklődésüket és jóindu­latukat megőrizni és egy ezeréves kulturáju nemzet igazságát továbbra is támogatni kegyes­kedjenek. Isten áldása legven munkájukon, Is­ten áldása legyen a világkultúra büszkeségén, az önök hazáján: Anglián. Fogadja Képviselő Úr nagyrabecsülésem és kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Szeged, 1933 julius 11. Dr. Pálfy polgármesterhelvet­tes." háztartási és mészáros, kedvező fizetési teltételek mellett leg­olcsóbban beszerezhetek 23 Fekete Ntodor Ko»»ath t. sugárul IS. T»'. 20—Ta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom