Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-09 / 152. szám

1933 hifius 9. DÄIMAGyARORSZÄG 75 Cégt Csán^ M,há,J C7flR||FFCTFCT Clrafestésl, mázolást «scaiViptiruaiUIUU Készit eisőrcndi5 kivitelben OiJJDIirLdlLdl, butorfényezést Szabadtéri Játékok a Templom-téren Auguszíu« 2ö—szeptember 3: Szegedi Hét (A Délmagyarország munkatársától.) Azok a tárgyalások, amelyek a szabadtéri játékok ren­dezősége és a Szegedi Hét intézőbizottsága közt megindultak, egy-két nap múlva véglege­sen befejeződnek. Az azonban, hogy Szeged társadalmi és kulturális életének ezt a ka ha­talmas megmozdulását együttesen rendezik, befejezett dolognak tekinthető. A szabadtéri játékok terminusában ennek következtében el­tolódás áll be, még pedig olyan módon, hogy az első szabadtéri játék szombaton, augusztus 26-án lesz a Templom-téren és ez alkalommal Az ember tragédiája kerül színre. 27-én, vasárnap naay zenekari hang­verseny lesz Dohnányi Ernő és Kodály Zoltán, a két viláebiru magvar zeneszerző részvéte­lével. 11 Hétfőn, 28-án és szerdán, 30-án Az ember tra­gédiája megy, kedden, 29-én pedig Liszt nagy­szerű oratóriumát, a Szent Erzsébet legendá­ját fogják előadni. Az előadásokra ugv a mű­vészi, mint az adminisztratív előkészületek most már teljes erővel folvnak és egészen bizo­nym. hogy a szegedi szabadtéri játékok jelen­tőségben, sikerben, művészi eredménvben és az egész ország érdeklődésének felkeltésében mesz­sze tul fognak szárnyalni minden hasonló kí­sérletezést és ezzel biztosít ják Szeged számára a vezetősaerepet. A Szegedi Hét előkészületei szintén folynak. Azok a bizottságok, amelyek a program kidol­gozására, az akció megszervezésere és az agitá­ció lefolytatására kaptak megbizást, sikeres munkát fognak végezni. Kiállítások tömege, ze­nei és művészi események teszik változatossá és gazdaggá a Szegedi Hét programját és az intézőbizottság gondoskodott arról, hogv 31­étől 3-áig. amikor már nem lesznek szabad­téri játékok. magas színvonala és élvezetes szórako­zások álljanak a közönség rendelke­zésére az esti órákban is. Az intézőbizottság felhívást bocsájtott ki a város közönségéhez, amelyben többi kőzött a következőket mondja: — A Szegedi Hét végleges időpontja: augusz­tus 26—szeptember 3. Ezen iaő alatt orszá­gos jelentőségű gazdasági és kulturális esemé­nyek, látványosságok és szórakoztatási alkalmak sorozata, nivós program, jelentós művészi ese­mények fordítják Szeged felé az ország érdek­lődését és a vezetőkörök figyelmét. — A Szegedi Hét azt jelenti, hogy Szeged városa alkotótehetségekben gazdag és szervező­ereje méltó keretet tud adni világhírű alkotá­soknak. A Szegedi Hét azt jelenti, hogy a ti­szaparti város élni akar és azt bizonyítja, hogy tud is élni. A Szegedi Hét azt bizonyítja, hogy hatalmas életerő tartja épségben ennek a va­rosnak falait és ez az eró bányászta ki a gaz­dasági és kulturális kincsek gazdagságát, me­lyet okos és céltudatos munkával most bemu­tatnak az ország közönségének. — De ehez a munkához nem elég a Szegedi Hét rendezésében a vállalkozott lelkes női­gyek és urak készsége, ebben a munkában részt kell venni a város egész közönségének Támogatásra kell azon­kívül felhívnunk Szeged szomszédait és az egész Délvidéket is. Mert Szeged ünnepi hete túlemelkedik a város falain, a helyi jelentő­tőség határain és ünnepévé válik az egesz Dél­vidéknek. A Délvidék demonstrációja is lesz a Szegedi Hét. gedet fürdővárosnak hirdessek, ez a kísérlete­zés azonban, ugy látszik, abbamaradt. Baja el­lenben sok igyekezettel igyekszik fürdővárosi mivoltát a közönséggel megismertetni. A Ba­ján feladott levelek postai bélyegzője mellett ott van a gummibélyegző: „Nyaraljunk Ba­ján." Eger is fürdőváros, mert van egy szép uszodája, amelyben a hét meghatározott napjain férfi- ós női vendégek külön fürödhetnek. Hajdúszoboszló is fürdőváros, mert melegvizes mélykút ja van. Ujabban Szolnok is fürdővá­rosnak hirdeti magát. De fürdőváros Csongrád is, mert az is a Tisza partján fekszik. Legutóbb, ha jól emlékszem egyik szarvasi újság hirde­tésében azt olvastam, hogy Szarvas is fürdő­város. Ha ez az ipar ilyen szépen fejlődik, las­sankint egyéb lesz Magyarországon, csak für­dőváros. Ha van egy városnak folyóvize, vagy uszodája, miért is ne nevezné ki magát für­dővárosnak? Nos, hát én a legkevésbé sem akarom le­kicsinyelni azoknak a városoknak igyekezetét, amelyek a reklámnak ilyen eszközeivel akar­ják magukra terelni a figyelmet. Lehet, hogy egyiknél-másiknál van is a hirdetésnek némi jogosultsága. Attól félek ellenben, hogy ez a nagyon buzgó és önkéntes címadományozás lassankint ugy el fogja koptatni a fürdőváros jelzőnek az értékét, hogy az ¡Íven címeket még a legnagyobb balek se fogja komolyan venni. Mert azzal valószínűleg tisztában van minden­ki, hogy a fürdőváros fogalma nemcsak azt jelenti, hogy az illető helyen esetleg kelleme­sen és jól meg lehet fürdeni, hanem kapcsolat­ban van az előfeltételeknek egész sorával, ame­lyeket a vendég megkövetelhet, ha azt kíván­ják tőle, hogy elmenjen Alsósárközre, vagy Felsöpozvárra a pénzét elkölteni. Mindenekelőtt ilven feltétel a szálloda. Tisz­telet minden kivételnek, de amig nálunk a szállodaipar tekintetében a mai remes állapo­tok uralkodnak, addig nemhogv nvaraló és fürdőközönségről, de még a legközönségesebb napi idegenforgalomról se lehet beszélni. Az egyik ilven, magát fürdővárosnak tituláló vá­rosnak legelőkelőbb szállodájában tapasztal­tam például, hogy a villanylámpát csak ugv lehet eloltani, ha az ember felkel az ágyából és az ajtónál keresi meg a kapcsolót s azután a sötétben botorkál vissza az ágyához. Ablak, ajtó rosszul záródik, a függöny szakadozott, az egész szoba barátságtalan. Mi kösse ide az idegent, különösen, ha van egy-két hűvösebb napja is, mikor a szobájához van láncolva. Mert hogy a fürdővárosban, ahol nincs egv sétaút, nincs semmi látnivaló és ahol .még a mozi is a hétnek csak három napján játszik, nem tud az idejével mit kezdeni, az bizonyos. Ami azt illet?; én nagyon jól ismerem a mai nyomorúságos viszonyokat és a vidéki szállo­dákká! szemben nem akarok 'ehetetlen köve­teléseket támasztani. A múltkor például egy megyei székhely nagy szállodájában szombat este "én voltam az egyetlen vendég. Ekkora forgalom mellett a szállodaipart megreformál­ni és olvan szállodákat berendezni, melyek a pénzét lcölteni akaró idegent vonzani is tud­lék. nem lehet. Ez esetben azonban le kell szá­molni a fürdőváros jelzésű hirdetések céltalan és hiu voltával és nem szabad olyan remény­ségekkel áltatni magunkat, hogy egy máskü­lönben kellemes uszodával, amilyen van má­sutt száz. meg ezer, sikerül idegenforgalmat teremteni. • A fürdőváros jelzővel pedig takarékoskod­junk kissé, mert máskülönben a komikumnak némi mellékize fog hozzátapadni. Vannak ugyan az önkéntes címadományozásnak bizo­nyos esetei, amelyek teljesen az érdekeltek tetszésétől vagy nem tetszésétől függenek. És mégis. A propeller kapitánya ne keresztelje hajóját óceánjárónak, a vicinális igazgatósága vasutját Pacificnek, az uszodatulajdonos pedig városát fürdővárosnak. Egyébként tisztelet minden jogos kivételnek. Dr. LAKATOS obbazlal «5» badenl szanatórlnm. Fairétől e.7 Állandó Irodában Budapest, Carlton orálM MAria Valéria o. 2 Telefon P8--'>—70. Pen^abellxeMs poa/aa/alrrtnyen Is. LevélérdekiSdéere azonnal rAlantolnnk BS ¥erebélM retifóiulpar dSnyókel készít és javít íelelflsiiég mellett Olcsó árak. KAköczI tér. Tőrük ucco l. 176 AZ ELŐKELŐ HÖLGYEK HUG. GUERLAIN »RADIA« SEGESVARY PÜDBRT HJISXMALMAK. KAPHAT«, M ANHEIM draiérlában. Kárász ue«* 6. m drogériában, Klauzál tér s. „FÜRDŐVÁROS" Irta: TONELLI SÁNDOR. Állítólag benne volnánk a nyárban és a nya­ralás szezonjában, de nem lehet tapasztalni, hogy a nyaraló- és fürdőhelyek felé túlságosan tolongananak az emberek. Ennek minden va­lószínűség szerint két oka van. Az egyik az, hogy az idei nyár olyan lassan és tétovázóan ¡Laliit meg, hogy valósággal elvette az embe­rek kedvét a nyaralástól. A másik és fontosabb ok talán az, bogy a legtöbb embernek, még ha szüksége volna is rá, hogy egy kicsit kire­paráltassa az egészségét a következő eszten­dő tartamára, nincsen pénze, hogy ezt meg is tudja cselekedni. Ezért maradnak idehaza so­kan azok közül is, akik más esztendőkben tár­sadalmi állásuk nélkülözhetetlen velejárójának tekintették, hogy nyaralás címén kényelmes és jól berendezett lakásukat egy primitív szo­bával felcseréljék, rosszabbat és kevesebbet egyenek, mint odahaza, állandóan bosszankod­janak és csak akkor örüljenek igazán, ha a nyaralás végeztével megint hazakerülnek ren­des környezetükbe és megszokott otthonukba. Az esetek nagy részében kétségtelenül ez az igazság. Ez azonban nem jelenti egyúttal azt is, hogy az igazi nyaralásnak ne volna nagyon komoly és mély jelentősége. Különösen városi életet élő és túlnyomó részben szellemi foglal­kozást üző embereknél egy bizonyos koron tul szükségletté válik, hogy időnkint kikapcso­lódjanak megszokott foglalkozásuk korébői és testük mellett az agyukat is pihen­tessék. De ez a pihentetés legyen ko­moly, mert ha csak látszólagos és csak azt a célt szolgálta, hogy a nyár végén elmondhas­suk, hogy nyaralni voltunk, akkor okosabb, h3 odahaza maradunk, leeresztjük az ablak függönyét és a hátunkra fekszünk, semmint­bogy meggyötörten térjünk vissza az úgyneve­zett nyaralásból. Világos ezekből, hogy én senkinek a kedvét nem akarom elvenni a nyaralástól. Ellenkező­leg. Ha valaki nem döntött volna, talán még a segítségére is sietek és ötleteket nyújtok neki, hogy hova menjen nyaralni. Választék ugyanis van bőven. Esetleg talán több is, mint kellene. Ne méltóztassék azonban azt gondolni, hogy én Lillafüredet, Kékestetőt, vagy más divatos nyaralóhelyeket akarok pro­pagálni. Egészen másra gondolok. Mióta divat­ba jött az idegenforgalom és mióta felfedezték nálunk is. hogy az idegenforgalomból pénzt lehet csinálni, egész sor város fürdővárosnak hirdeti magát Hogv Budapest fürdőváros, azt már réhánv esztendeje tudjuk, sőt ez már kezd belemenni a világ köztudatába is. Egy­két éve nálunk is megpróbálkoztak, hogy Sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom