Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-29 / 169. szám

T933 Julius 29. Paprikamonopólium kisért A paprikamonopóliumról beszél az egész vá­ros, ami érthető is, mert Szeged lakosságának egytizede vagy közvetlenül, vagy közvetve a paprikatermelésben, '«készítésben, vagy ke­reskedelemben érdekelt. Azt vették tervi?hogy paprikamonopólium létesül, amely a paprika termelését szabályoz­za és előírja, hogy ki termelhet paprikát, ki foglalkozhatik annak kikészítésével és ki lehet paprikakereskedő. Ez a tervezet valójában csak a jövő év májusában éreztetné batását, mert az ezidei termelés sorsa már eldőlt, két hónap múlva már megkezdődik az első szedés, az uj paprikatermés legelejének betakarítása. Az év elején a oaprika ára mélyponton volt, egy kiló édesnemes paprika 60 fillérbe került. .Akkor megvolt az indokoltsága annak, hogy az elszegényedett termelőn és kikészitőn minden­áron segítsünk. De ma a paprika ára több mint kétszeresére emelkedett. A monopólium felál­lításának sürgőssége tehát megszűnt. Legfőbb érv azonban, amely a monopólium ellen szól, az idei termelés lecsökkentett voltai Ha igaz az, hogy az idén a paprikával beültetett terület egyharmadával kisebb, mint a mult évi beül­teiés. akkor az élet kényszerrendszabályok nélkül maga megoldotta a termelés szabályo­zását Ebben a monopóliumtervezetben veszélyt lá­tok, mert az a zárt vidék — Szeged, Szentmi­hálytelek. Röszke, Tápé, Dorozsma, - továbbá Kalocsa, Fájsz, Bátya, Baja stb. —, amelynek lakossága paprikával kereste meg kenyerét, a tilalom Deálltával las anként el fogja vesziteni kenyerét, mert a tilalom folytán mindenki paprikatermeléssel fog foglalkozni, hogy a rendeletet kijátszr. Megítélésem szerint nincs az országnak annyi finánca, amely megakadá­lyozhatná ennek a tilalomnak a megszegését. Köztudomásu, hogy Nagy Frigyes ugy ter­jesztette el a burgonya termelését Németor­szágban, hogy azt halálos büntetéssel sujtot­la. És mi történt? 2—3 év alatt egész Német­országban — elterjedt a burgonya termelése. "Másik aggályom a paprika minőségének le­romlása. A szegedi és kalocsai paprikát azért kedvelik, mert az állandó versengésben mind­egyik jobbat akar készíteni a másiknál, azon­ban ha a paprikamonopóliumot felállítják, a paprikát egyseges áros kell árusítani és így a paprika el fogja vesziteni eddigi kiváló mi­nőségét és jóhirét. Nagy veszélyt látok a paprika elraktározá­sában. Ha a parikát raktározzák, elvész belőle az illóolaj, elveszti zamatját. A termelőnél az eresz alatt jobb helye van a paprikának, mint na vagonszámra egy helyen tárolják. A paprikamonopólium létesítése esetén a tervezet szerint 2—300.000 pengővel nagy hi­vatalnoki kart kell beállítani, amely megdrá­gítja a paprika fogyasztását. Magyarországon 200 vagon paprika fogy el a belföldön, — ennek legalább kétharmadát a mezőgazdasággal fog­lalkozók fogyasztják el. Ezeknek ma olyan rossz a soruk, oly gyenge a fizetőképességük, hogyha a paprikát kétszeresére megdrágítják, akkor a paprika magyarországi fogyasztása fe­lére fog lecsökkenni, a mezőgazda nem fog Sze­geden paprikát vásárolni, hanem saját maga termelt paprikáját fogja mozsárban összetörni. A kormány a paprikatermelőkön eddig ugy segített, hogy kilónkint 20 fillér prémiumot adott azon paprikamennyiségek után, amelye­ket külföldre — de nem Ausztriába —• szállí­tottak. A statisztikai hivatal 1932 decemberi közleménye szerint Magyarországról az elmúlt évben összesen 108 vagon paprikát exportáltak. Ebből a mennyiségből Ausztriára 40 vagon esett, maradt egvéb külföldre 68 vagon. Ezen 68 vagon után'20 fillérjével összesen 136.000 pengő prémiummal segítette a kormány az exportot. E hó 24-én értesítést kaptak a sze­gedi paprikatermelők, kikészitők és kereskedők, hogy a kormány ezt a prémiumot 20 fillérről 10 fillérre szállította le augusztus 1-i hatálv­lyal. Miért tette ezt? Mert a paprika ára emel­kedett és ugy találja, hogy nincs szükség a külföldön 20 filléres,, prémiumra, csak a felére. Ha igaz, hogy a paprika ára javult, a terme­lőnek kevesebb segítségre van szüksége, ez esetben nem értem, mi szükség van a paprika­monopólium felállítására? Hisz a magasabb ár láttán magasabb prémiumot kellene adni, hogy az exportot elősegitsükl A prémium leszállí­tásában és a paprikamonopólium felállitásá­Kan pl]mnnrínst latolt. DÍCMAGrARORSZ AG Az eddigi tárgyalásoknál még egy fontos körülményre nem voltak figyelemmel. A pap­rika kikészítésével, eladásával ugy Szegeden, mint Kalocsán és vidékén főleg az asszonynép foglalkozik. A férfiak kapálják a paprikát, szitálják és őrlik, azonban feldolgozása és el­adása a dolgos és szorgos szegedi asszonvok gondja. Nem tudom elképzelni, hogy ezektói az asszonyoktól elvegyék azt a szabadságot, hogy ők saját belátásuk szerint emeljék, vagy ejtsék le a paprika árát. A segítés módj;'.i a következőkben ajánlom: 1. Adjon a kormány holdanként segélyt oly­módon, amint azt az állam büdzséje megenge­di, 2. tilalmazza a nagybirtokoknak, hogy bi­zonyosszámu birtoktesten felül paprikaterme­léssel foglalkozzanak, 3. adjon országonként és havonként megállapított prémiumot, hogy a paprika exportját a különböző államokba elő­segítse, 4. engedje meg — ugy mint Jugoszlá­viában — a paprikának belföldi árupengő elle­nében való árusítását, hogy a devizák eladásá­ból adódó többletet a paríkatermelők, kiké­szitők és kereskedők, kapják meg, 5. végül se­gítsen a kormány kedvező kereskedelmi szer­ződések megkötésével. Elsősorban Csehországra és Németországra gondolok. Az előbbi 100 szá­zalék értékvámot szed, az utóbbi pedig a pap­rikának legnagyobb piaca lehetne, mert a né­met statisztika szerint évente 1000 vagon bor­sot használ el. Milyen könnyű szerrel tudnók Németországban az eddigi száz vagon papri­ka exportját megsokszorozni! A jiaprikamonopóliunj kérdését megnvug­vással csak ugy lehetne elintézni, hogyha Sze­geden és Kalocsa vidékén népszavazást ren­delne el a kormány. Szavazzanak a termelők, kikészitők és kereskedők! Ha a többrég a mo­nopóliumot akarja, ugy csináljuk meg, ha el­lenben az aggályoskodók vannak többségben, ugy vegyék le a tervet a napirendről. Svájc­ban az alkotmány értelmében legutóbb nép­szavazást kellett elrendelni arról, hogv az ál­lami tisztviselők fizetését leszállitsák-e? A szavazás szótöbbséggel a fizetések leszállítása ellen foglalt állást. Hallgassuk meg mi is az érdekelteket, ők tudják legjobban a segítés módját. A kormányzati tényezők bölcseségére. bízom ennek a nagyfontosságú kérdésnek (az érdekeltek meghallgatása után való) méltányos elintézését. Pick Jenő. Legdivatosabb inganyagok minden minő­ségben, reklám los árakon Pollák Testvérek kelengye üzletében Csekonics v. 5800-an rádióznak Szegeden A posta az előfizetési dij mérséklését javasolja (A Délmagyarország munkatársától.) Tíz esztendővel ezelőtt szerelték fel a legelső rá­diót Szegeden, de aztán nem telt bele egy-két hét sem, már nagyszámban voltak kifeszítve a szegedi háztetőkön az antenna-huzalok. Napról-napra tömegesen szaporodtak a rádió­sok és egy esztendő leforgása alatt 376 rádió volt Szegeden. A második és harmadik évben nagy mertékben szaporodtak a rádió előfize­tők, egyszerre négyezerre növekedett a szá­muk. A szegedi posta rádióosztályán most arról informálták a Délmagyarország mun­katársát, hogy ezidőszermt 5799 a rádióelőfizetők geden. száma Sze­rbből 1600 kristályos készülék.) Volt már több rádióelőfizető is Szegeden, egy évvel ez­előtt még hatezer körül volt a számuk, hanem most hónapról-hónapra egyre többen mond­ják le a radióelőfizetést. A rádióosztály minden esetben, ha lemondás érkezik be, kérdést intéz a? előfizetőjéhez, hogy mi az oka a lemondásnak. A hivatal a beér­kezett válaszokból megállapította, hogy az előfizetők 90 százaléka a súlyos gazdasági hely­zet miatt mondott le. Konstatálható, hogy szá­mosan sokalják a 2 pengő 40 filléres előfizetési dijat és bizonyosra lehet venni, hogyha a dija­kat mérsékelnék, szaporodna Szegeden a rá­dióelőfizetők száma. Nemrégiben különben a posta-vezérigazga­tóság felkérte az egyes postaigazgatóságokat, hogy tegyenek előterjeszlest arranézve, mikép­pen lehetne növelni a rádióelőfizetők számát. Értesülésünk szerint a szegedi posta rádió­osztályának vezetősége a dijak mérséklésére tett előterjesztést és azt javasolta, hogy a 2 pengő 40 filléres rádiódijákat, 2 pengőre szál­lítsák le. Az anyagi nehézségek az okai annak is, hogy túlságosan elszaporodtak Szegeden az orv­rádiósok. Hetenkint 2—S engedélynélküli rá­diózót leplez le a posta és ügyüket a rendőri büntetőbírósághoz továbbítja, ahol nem rit­kák a 30—50 pengős bénzbüntetések. De ezen­felül minden esetben a lefoglalt rádió-készülé­ket is elkobozza a rendőrség. Érdekes megfigyelni, hogy a legtöbb orvrá­diózó nem a városban, hanem a külterületeken és a tanyákon van. A városban ugyanis nagyon könnyen le­het tartani a felfedeztetéstől, hiszen jóformán minden lakásban sűrűn megfordul a levélhor­dó és tudja, ki fizet rádió dijat. Arról infor­málódunk, hogy a városban most már sikerült úgyszólván a minimálisra leszorítani az en­gedélynélküli rádiózok számát. Ellenben a ta­nvák között sok rádió még most sincs bejelent­ve. Egy postai bizottság működik, ez ellenőrzi a rádióapparátusokat es kutató munkájában sok orv-radiózót fülel le. A legtöbb engedélynélküli rádiózó persze szegényember. A múltkoriban azonhan akadt egy szeged-környéki módos, jólszituált gazda is az orv-rádiózók kőzött. 160 hold földje, nagy tanyája van a gazdának és engedélynél­kül hallgatta a rádióműsort. A rendőrségen az­zal védekezett, hogy fia szerelte fel a rádiót és ő nem tudta, hogy az nincs bejelentve. Persze súlyosan megbüntették és elkobozták a készü­léket is. Akad sok -tanyai ember, aki' a lelep­lezés során az7ale,daítdjecmfypwcrtfwyppppp tudták, miszerint a rádióibe kell jelenteni a postán. Ellenben hétről-hetre bizonyára hal­lották a rádióban, hogy az országban szerte, milyen büntetéseket szabnak ki az engedély­nélküli rádíózókra. Mert a leleplezett orv-> rádiózókról a büntetésen felül a rádióban is megemlékeznek. Szerelmi bánat miatt önnvilkos­ságot kövelett el egy 63 éves gazda Pénte­csend­(A Délmagyarország munkatársától.) ken reggel jelentette a nagybánhegyesi őrség, hogy ott felakasztotta magát Szed Iák Já­nos 63 esztendős gazdálkodó. Mire tettét ész­revették, az idős gazda meghalt. A csendőrség lefolytatta a nyomozást és érdekes adatok bir­tokába jutott. Szedlák János tettét valószínűleg szerelmi bá­nata miatt követte el. Legalább is a nyomozás eddigi adatai ecre mutatnak. Az idős gazdálko­dónak nem voltak anyagi bajai, családjával is meglehetősen jóviszonyban élt ¿sínem volt oka arra, hogy eldobja magától íz életi nünek latszik, hogy az idős gazda szerelmi az életet. Valószi­hogy az idős gazda szerelmi kalandokba kevergeti és ennek következtében dobta el magától az életet. A nyomozás folyik, hogy az öngyilkosság hátterét teljesen tisztáz­zák. Evezősök! TRÉNINGRUHA minden színben kapható HABSELYEM BLUZ gyönyörű színekben u LUSZTIG IMRE SZBCHBNYI TIR 3L TISZA SZAU* MSUJETT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom