Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-29 / 169. szám

TQ33 julius 29. ofi M A r»y AR n#s/ *Ci A féltékeny béres doronggal agyonütötte menyasszonyát Véres szerelmi dráma Mezőhegyesen (A Délmagyarország munktársától.) Pén­tekre virradó éjszakán borzalas szerelmi drá­ma játszódott le Mezőhegyes közelében az egvik tanván. Kószó Ferenc 18 éves béres fél­tékenységből megölte 17 éves menyasszonyát. Kocsis Esztert. A fiatalok őszre tervezték az esküvőt és a legnagyobb egyetértéssel várták az esküvő napját. Kószó Ferenc azonban legutóbb féltékenykedni kezdett menyasszonyára és állandóan gvötörte a leányt, aki pedig meges­küdött a legénynek, hogy nincs oka féltékeny­ségre. Kószó nem hitt a leánynak és állandóan kémkedett utána. Tegnap este azon a tanyán, ahol mindket­ten alkalmazva voltak, megjelent a szomszéd tanya bérese, aki évődött a leánnyal csak az­ért, hogy Kószó Ferencet bosszantsa. A fiatal legény nem szólt egy szót sem, hanem eltá­vozott. Megvárta, amíg a szomszédbéres haza­ment, azután felelőssegre vonta a leányt, aki sirva tiltakozott a gyanúsítás ellen. Kószó ezen még jobban felháborodott. Felkapott egy hatalmas dorongot és azzal a leánynak támadt. Több hatalmas ütést mért a fejére. A leány ösz­szeesett és nemsokára meghalt. Az orvos meg­állapította, hogy a súlyos ütések valóságggal szétroncsolták a szerencsétlen leány fejét. A gyilkos legény sirva hajtogatta a csendőrök előtt, hogy nem akarta megölni a leányt, csak meg akarta fenyíteni, mert nagyon haragudott reá. A bérest letartóztatták. A termelők népszavazással döntenek a paprikamonopóliumról A löldmlvelési miniszter a paprikások közöli nyilatkozott a szövetkezettervezetről és kifelenteíle, hogy méf? nincs végleges elhatározása Kállay Miklós körútja Alsóvárostól Alsótanyáig (A Délmagyarország munkatársától.) A Sze­geden tartózkodó Kátlay Miklós földmüvelés­ügyi miniszter pénteken reggel kilátogatott a tanyavilágba. A miniszter szegedi látogatását nagy gonddal készítették elő. összeállították a tanyai látogatások programját, értesítették azoknak a gazdaköröknek a vezetőit, amelyek­-tent meg. A miniszter reggel fél 9 órakor indult el kíséretével a püspöki palotából. Kiséretében volt többek között Bárányi Tibor főispán, dr. Pálfy József polgármesterhelyetes és dr. Cson­ka Mikló" tanácsnok a feketeszéli gazdakör­nél csatlakozott a kísérethez — dr. Buócz Bé­la főkapitányhelvetes, dr. Kogutowitz Károly egyetemi tanár, dr. Szepessy Aladár pénzügy­igazgató, dr. Geley József professzor. Keller Mihály, dr. Szivessy Lehel, dr. Tonelli Sándor. Körmendy Mátyás, dr Széchényi István és még mások. A miniszter kísérete városi autókon követte a minisztei autójat, a különböző gaz­dakörök küldöttségeinek" tagjai pedig külön városi autóbuszon. Az első ut az alsóvárosi kultúrházhoz vezetett A minisztert vitéz Varga Antal üdvö­zölte a kulturház készülő nagytermében. Deák János az alsóvárosi kisgazdák nevében azt kérte, hogy váltsak be azt az Ígéretet, amelyet Lázár Andor igazságügyminiszter tett Kle­helsberg Kunó temetése alkalmával Szeged népének. Az igazságügy-miniszter beszédében kijelentette, hogy Szegednek sohasem szabad éreznie elárvultságát. Védelmet kért Deák Já­nos a földmüvelésügyi minisztertől az egyetem megcsonkítására irányuló törekvések ellen is. Kállay Miklós válaszolt az üdvözlő beszéd­re. — Ha megtudjuk valósítani Magyarországon a föld és a kultura találkozását — mondotta —, ugy az ország meg van mentve. A régi po­litikának nagy hibája volt, hogy a földet el­szakította a kulturátó1 és a föld ott maradt ár­ván. Az egyetemekre, főleg pedig a vidéki egye­temekre nagy szükség van, mert a magyar föld közelében teljesen megbízható, a magvar földet szerető generációkat van hivatva felne­velni. Megnyugtatta az alsóvárosiakat a mi­niszter, hogy az "fyetemek ügyében a kultusz­miniszternek is ugyanez az álláspontja. Ezután arról beszélt, hogy a gazdatársadalomnak bele kell kapcsolódni a reális életbe. Megnyugtató, hogy az alsóvárosi kulturház egyszersmind katolikus kulturház is, tehát nemcsák nemzeti, hanem vallási alapon is neveli a jövő gazda­társadalmát Az alsóvárosi kulturház elől az alsóvárosi szérűskertekhez vitték az autók a minisztert és kíséretét. A szérűskertben éppen folyt a cséplés, a zakatoló gépek közelében hallgatta meg a miniszter a gazdák kívánságait. A gazdák szónoka legfő­képen az ipari cikkek drágasága és a rozs ér­tékesítési lehetőségének állandó csőkkenése miatt panaszkodott. A miniszter válaszábáh ki­jelentette, hQgy az ipari cikkek drágasága, csak viszonylagos, mert abban a pillanatban, mi­helyt a mezőgazdasági termények ára normális lesz, senki sem fogja megérezni az inari cik­kek drágaságát. A szérűskert után a földmüvelésügyi mi­niszter a növényvédelmi iroda mintate­lepét nézte meg és itt fogadta a második gazdakűl­döttséget, amelynek élén előbb Masa Miklós, majd Papp Józseí terjesztette elő a gazdák kívánságait. A gazdák a te'értékesités meg­könnyítése céliából segítséget kértek a tejszö­vetkezet megalakításához államsegélyt kér­tek a nag-"széksósi népház épitési költségei­hez és a kettős b: okosok határátlépési igazol­ványainak kiadása körül mutatkozó nehézsé­gek megszüntetését szorgalmazták. A miniszter hosszabban válaszolt a kíván­ságokra. Beszéde eleién a paprikaszövetkezet kérdésével foglalkozott és hangsúlyozottan kijelentette, hogy ebben az ügyben még nem alakult ki végleges elhatározása. A paprikaszövetkezet tervét csak akkor valósítja meg, ha azt a ter­melők kívánják, ellenkező esetben elejti, mert ugy is igen éles támadásokban van és lenne resze azok részéről, akiknek érdekeit sértené a szövetkezet megszervezése, ig yelsósorban a kereskedők részéről. A szövetkezetnek az a célja, hogy a termelőket mentesítse a piaci konjunktura változásainak következményei alól. Csodát azonban ez a szövetkezet sem te­het, nem viheti keresztül, hogy Amerika na­gyobb mennyiségben vegyen at a magyar pap­rikatermcsból és nem diktálhatja a paprika­árakat sem. A cél az, hogy a termelő gazda minél többet kapjon a paprikáért — Ebben a pillanatban hajlandó vagyok megcsinálni ezt a szövetkezetet — mondotta a miniszter —, de csak akkor, ha a termelők tőbbséae kívánja. Ha megcsináljuk és kiderül, hogy nem válik be, abban a pillanatban megszüntetem, mert hiszen most csak kísérletről van szó. Ha ki­derül, hogy a gazdák jobban megtalálják szá­mításukat a szabadkereskedelemben, vissza­állítjuk a szabadkereskedelmet. A miniszter körül igen sok paprikatermelő állt, különösen sok asszony. Az asszonyok egyre sűrűbben szakították meg közbeszólá­saikkai a miniszter Deszédét. — Nem kell a paprikaszövetkezet — mond­MOZI IDENYJEGYEK r > IDEI nagy érdeklődést váltanak ki. •lölcgyxés i Julius hó 31-ig. IJegyek átvételei augusztus hó 1—10-lg, ták —, nem is tudjuk mi az! Nem ismertették még a tervezetet. Nem engedélyezik a gyűlé­seket! Az asszonyok közbeszólásaira felbátorodtak a hátrább álló férfiak is és tüntetni kezdtek a paprikatervezet ellen. Baranui főispán felvilágosította a minisztert, aki meglepetten hallgatta a közbeszólásokat, bogy a hatóságok népgyűlés tartására nem adtak engedélyt, mert ezt a kérdést népgyűlé­sen letárgyalni nem lehet A tervezet egyelőre meg csak előadói javas­lat. ha majd a végleges tervezet elkészül, azt eljuttatják az érdekeltségekhez s azok egyesüle­teik választmányi ülésein részletesen letár­gyalhatják, megtehetik rá észrevételeiket és dönthetnek, hogy kívánatosnak tartják-e a paprikaszövetkezet tervének megvalósítását, vagy sem. Kállay miniszter ismét kijelentette, hogy csak akkor határozza el a tervezet megvalósítá­sát. ha azt a termelők többsége határozottan kívánja. — Népszavazási fogok elrendelni, de csak a termelöket szavaztatom meg — mondotta a miniszter. — Így a helyes — lelkesedtek a paprikáié* ­melők, de hozzátették, hogy a termelők nyolc­van százaléka tiltakozik a paprikaszövetkezet ellen, csak a törpe kisebbség kívánja. A földmüvelésügyi miniszter ezután folytat­ta válaszát Jogosultnak tartja azt a kívánsá­got, hogy a szegedi piacos elsősorban a szege­di— gazdák értékesíthessék a terményeiket, ezért hajlandó arra is, hogy a mezőhegyesi ál­lami tehenészet szegedi tejszállitásait meg­szüntesse. A gazdák ilyen alapon szervezzék meg a szegedi hatóság közreműködésével a szegedi piacot. Végül megígérte a miniszter, hogy a kettősbirtokosok határátlépéseinek megkönnvitése céljából újból tárgyalni fog az illetékes hatóságokkal. A földmüvelésügyi miniszter tanyai utjának következő állomása a feketeszéli gazdakör volt ahol Császár Rudolf tárta fel a gazdák kívánságait A miniszter a beszédre röviden válaszolt, kijelentve, hogy később részletesen foglalkozik majd ezekkeia kérdésekkel. Következett Alsóközponí, ahol a gazdasági egyesület helyiségében fogad­ta a minisztert Szecsi Antal és Rektenvald Kristóf. Rektenvald nagyobb beszédben tárta fel a szegedi gazdák kivanságatt, beszélt a kar­tellkérdésről, a gazdaadósságok rendezésének szükségességéről, rámutatott az álláshalmozá­sok és mammu fizetések romboló hatásaira, tiltakozott a malomvámok tervezett feleme­lése ellen, ismertette a városi földbérlők pana­szait, majd a tanyai állatorvosi állások visz­szaáltitásanak szükségességét bizonyította. A min'szter pontról-pontra válaszolt. Kije­lentette, hogy a gazdasági bajoknak elvileg nem a kartellrendszerben, hanem a magas árakban kell az okát keresni. A legfontosabb cél tehát az indokolatlan magas árak lenyomása. Ezen a téren már megkezdte a munkát, amikor az oltóanyagok árát 110 pengőről 80 pengőre szo­rította le, de nem áll meg, hetvenkét pengőnél magasabb árat nem tart reálisnak. Le fogja szorítani a zsákok árát is. A magyar élet egyik legfontosabb problémájának szintén a gazda­adósságok rendezését tartja, mert igen fontos nemzeti cél, hogy a magyar föld megmarad­Í 'on a magyar gazda kezen. Csodálkozott azon, ogy a gazdákat rz álláshalmozások és a mammutfizetések kérdése is érdeklik, holott megítélése szerint ez a kérdés egyáltalán nem érinti a gazdaközönséget, amelynek sokkal fon­tosabb problémája L nagy adó és a termésér­tékesités nehézsegc. Az álláshalmozások kér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom