Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-27 / 167. szám

DÉLMAGyA RORSZ AG 1953 július 27: Az ellenzék Yelebbezése a makói szegénygondozás ügyében (A Délmagyarország mokói tudósítójától.) A makói szegényügy rendezése Ui fej eihez ért a sz<gényház-probléma felveteaévM. Mint" annakidején jelentettük, a szegénygondozó bizottság vezetői azt kérték a várostól, hogy a szegényházat adják át a szegénygondozás munkáját végző társadalmi bizottságnak és e bizottság szolgálatában álló négy szegénygondozó nővérnek. A városi közgyűlés heves viták után szótöbbséggel a kérelmet teljesítette. A közgyűlési határozatot most a képviselőtestületi ellenzék fellebbezéssel támadta meg. Külön-külön fellebbezést adtak be dr, Kiss Károllyal az élükön a függetlenségi Kossuthpárti es Kolroczó József vezetésével a szociáldemokrata városatyák. Dr. Kiss Károly alapos fellebbezésében mindenekelőtt arra utal, nogy a város mint jogi személy csakis természetes, vagy jogi személyekkel köthet jogügyleteket, már pedig a szegénygondozó bizottság csak alkalmi társaság, amellyel szemben semmiféle jogokat nem érvényesíthetnek. A szegényhár átadását és a kívánt rendszerváltozást semmi nem indokolja. A szegények testi gondozása a? eddigi rendszer mellett is kifogástalan volt, a lelki Í

ondozásra is teljes szabadság volt biztosítva. la e tekintetben hiány volna észlelhető, annak oka semmiesetre sem a városi kezelésben található. Takarékosabb vezetést, a szegények ellátásán való takarékoskodást nem tart helyesnek és a tervezett rendszerváltozással nem tart elérhetőnek sem, hiszen az átadás esetén a négy nővér illetményeivel növekedne a szegényház adminisztrációs költsége. Utal a fellebbezés arra is, hogy a szegénygondozó bizottság munkája nyomán eddig a nyomorenyhitésben javulást eszlelni nem lehet és a kézzelfogható eredményt felmutatni nem tudó akciót a város eredményesen működő intézményének vezetésével megbízni nem szabad. Dr. Kiss Károly fellebbezését Csomor Sándor, Kardos Bálint, Apjok István, Mágori Sándor, ifj. Márton Bálint, Lőwenbach Benedek, Galamb Ferenc, Dombi Mihály és dr. Czitrom Hermann képviselők irták alá. Kotroczó József a szociáldemokrata városatyák nevében előterjesztett fellebbezésében art fejtegeti, hogy a határozat jogilag lehetetlen, mert a közület kezebői egy törvényes kötelezettség teljesítését egy jogilag nem létező alkalmi csoportosulásnak kívánjak átadni. A szegényházi ápoltak „jobb gondozása és ellátása" csak szemfényvesztő szólam — mondja —, mert maga a közgyűlési határozat is beismeri azt, hogy a kezelésben elérhető megtakarításokat a külső szegénygondozás céljaira fogják felhasználni. De nem lehet jobb az ellátás azért sem, mert a négv szegénygondozó nővér fizetése, a régi személyzet átvételével mintegy ,1800 pengős szemelyzeti többkiadással terheli a szegényházi ellátmányt és további terhet jelent a nővérek lakásszükségletének biztosítása átalakítások, vagy építkezések utján. A fellebbezés tárgyában a vármegye augusztusi kisgyülése határoz. " Urt szabóságomat raga?autu 1-én Tlua Lalo* ktlrui 38 tz. alA, (íjol<l»chtnidt-k4i) I omalatre helyesen ál. WINKtER MÓR Anonymus-szobor a lemolom-téri Panlheonban Kertész K. Róbert áilamtithár Szegeden (A Délmagyarorstág munkatársétól) Szerdán délelőtt Szegedre érkezett Kertész K. Róbert kultuszminiszteri államtitkár és hosszasan tárgyalt dr. Pálfy József helyettes polgármesterrel. Kertész K. Róbert közélte a polgármesterrel, hogy a minisztérium rövidesen két szobrot ajándékozik a városnak. Az egyik, Béla király névtelen jegyzőjének, Anonjjmusnak a szobra. A szoborművel bronzból Ligeti szobrászművész készíti és a Nemzeti Emlékcsarnokban fogják felállítani. Hamarosan egy másik szobrot is kap Szeged, de az még nincs eldöntve, hogy kinek a szobra lesz ez. Pálfy polgármesterhelyettes a város nevében előlegesen is köszönetét tolmácsolta az ajándékokért. Kertész K. Róbert államtitkár harmadmagával érkezett Szegedre. Társaságában érkezett Ligeti szobrászművész és Ohmann Lajos professzor, a Képzőművészet! főiskola tanára. Szerdán délben mindhárman megnézték a Templom-teret és azt vizsgálták, hogy hol lenne a legalkalmasabb elhelyezése a két szobornak. Megállapodás azonban még nem jött létre, valószínű, hogy az Anonymus-szobor a Nemzeti Emlékcsamok jobboldali folyosóján kap helyet, a másik szobor a túlsó oldalra kerül. A polgármesterhelyettessel folytatott megbeszélések során szóbakerüli Klebelsberg Kunó gróf két régebbi szoborajándékának az elhelyezése is. Pálfy polgármesterhelyettes felkérte Kertész állámtitkart, tekintse meg az újonnan parkosított Rudolf-teret, elhelyezhető volna-e ott a két szobor: a Romboló és az Aldásthozó Tisza. Kertész államtitkár aat a véleményét fejezte ki, hogy hatásosabb volna, ha a két szobor a Széchenyi-téren, a városháza előtti parkban lenne felállítva. A polgármesterhelyettes közölte, hogy az eredeti elgondolás ez volt, azonban a terv kivitelének súlyos pénzügyi akadályai vannak. Azt tervezi a város, hogy a városháza tengelyébe eső parkot a két szóborcsoportozat számára teljesen kiképezteti, megnagyobbittatná és ezzel együtt megszűntetné a parktükrök között, a városházához vezető bejáratot. A szobrokat hatalmas alapzatokra helyeznék egy szökőkúttal ellátott medencével kapcsolatban. Ennek a tervnek a kivitele azonban 60.000 pengőbe kerülne és ezidőszerint erre nincsen fedezet Klebelsberg szoborajándékainak elhelyezése dolgában ezért még sem történt pozitív megállapodás. HOFBBUER TESTVEREK kénnelés ellenérzés. BUDIPEST, IV. MÚZEUM KÖRÚT 7. Telefon: 89-7-57. Könyvelés vezetése, betanítása, adómérleg, társas, örökségi elszámolások elkészítése. Adó ős egyéb viasgálat esetén, ellenszakértéi közreműködése stb. (Szanálási tervek kidolgozása és végrehajtása. it „Néphumor" A parasztnaturalizmus ma már túlhaladott álláspont. A közönség uj erűforrásokat keres, az iigynevenctt természetes élűt romantikája leáldozóban van. Unjuk a föld agyoncsép alít apoteózisát H paraszthéroszok nyers őszinteségét, spontán humorát; a naturalizmusban buzgólkodó irók mindent elkövettek, hogy torkig legyünk a nép időszerütlenül irigyelt egészségével. Amennyire forradalmi hitvallás volt a naturalizmus a maga idejében, annyira akadamízmus ma, ae átlagos fiatgl iró készen kapta * mintát, a humort, a tősgyökerességet s e lejáratait eszközök keretében nem kellett sokat erőlködnie, hogy egy kis „mesét", valami jóízű vagy el rettentően népies témát találjon ki. A recept készen állt. Regényakbői értesülünk arról, hogy a parasztnak fejlett érzéke van a tulajdon iránt, tehát kapzsi és önző, arról is felvilágosítottak naturalistáink, hogy szerelmük egyszerűbb, bnitálisabb, vadabb (ez különösen hisztérikáink idegeire hatott), végül pedig arra is volt példánk, hogy a nép fia nem reszket a haláltél, réfivétfi nem gyógyíthatatlan s az elmúlással szemben Is olyan nftanszálatlan, közönyös (v. 6. egészség), mint az élet egész sereg problémájával szem ben. Ezek voltak a leleplezi) írók vesszőparipái. De akadtak glorifikálók ic. Ezekből rádöbbentünk arra az irigylésreméltó tényre, hogy az egyszerű nép fia majdnem mindig zseniális. Már az a körülmény is, hogy analfabéta, vagy tudatlan s mégis képes gondolkozni, szinte eksztázisba hozta a városból kiábrándult írógárdát. A paraszt keveset beszél, do ha megszólal, akkor mély igazságokat mond, ha agyonveri a barátját, akkor Ítélkezik, mint valami pogány Isten, ha dolgozik, akkor ő az őserő s a társadalom egyedül lényeges tagja. Kis Igazság mindenben van s igy természetesen mi sem állíthatjuk, hogy a föntiek esak Irodalmi fogások. A tény azonban az, hogy ma már, aki ma kezdi, parasztnaturalizmuson, ritkán hurcolkodik a nép közé, hogy személyes tapasztalatokat szerezzen (vérbeli naturalista számára ez az előírás), hanem előszedi másodkézből szerzett népies motívumait s vitrinben őrzött fokosok, kulacsok, esetleg tájszótfcrban föllelhető szólás-mondások segítségével megírja néples regényét. S a közönség ezt sokkal inkább megérzi, mintsem az iró gondolná. Mindezeket pedig azért irom, mert városi tmber vagyok s most volt alkalmam talán először szemtől-szembe állni a levitézlett modellel, az u. n. jóízű és irigyelt nép fiával. Mindjárt rájöttem, hogy kifejezéseik, melyekről ugy beszéltünk mindig, mint az elmésség tetőfokáról, csak a városi emberre hatnak komikusan. Nincs szegényeknek humoruk, csak mi mosolyogjuk meg „talpraesett" szólásaikat, egymásköet a parasztok alig hiszem, hogy anekdótáznak. Ormosnál lakom s ilyen „humoros" esetek méltóak a följegyzésre. (Nem szándékom parasz'regenyt írni, az eseteken semmit sem változtatok) Először a „halottgém" humorán mulattam, akinek az a kötni őssége, hogy hivatalos Írásban fö'tüntesse a halál okáit Is. Ez pedig tüdőtuberkulózis veit A halottgém tfthát a maga talpraesettségével ezt igy irta le: t fi d ő t u r b ékol ó. Az utolsó rovat a halált igazoló hivaitalos írásban az észrevételek. A halett (ez már egy másik), valamelyik cimborájának köszönhette sorsát, aki hátulról bunkózta le. A halottgém igy fogta föl eredetien az észrevételeket: Hátulról verték fejbe, nem vehette é s í r e. Egy alkalommal igy állított be orvosunkhoz a népfia: — Doktor ur, beteg a feleségem. — Mi baj? — Nem tudom, kérem, délután egy kicsit »zórakoztunk, aztán megbetegedett A? orvos art hitte, hogy az asszony részeg Mikor bejép a szobába, ott nyöszörög az asszony a padlón vérbefagyva. — Hát ez mi T — kérdi a doktor. A paraszt újra csak azt erősítgeti, hogy „szórakoztat". Kisült, hogy alaposan el dönget te. a feleségét A tudákos igy fejezi ki magát ha egészségi állapota iránt érdeklődünk: — Az orvosság bevétele után rohamosan erősbödött betegségem csők evésének növekedés«. A kocsmában mulatozó legényekről igy véJeke dik a fönti: — Ezek is gőg és pajzánság áltaj fognak kimúlni. Egy legény csempészés miatt a fináncok elé került. Farkasnak hívták, de ő Bárány nevet vallott be. Emiatt persze jól elverték. Mikor az orvos kérdőre vonta, hogy miért tagadta 1« igart nevét, ezt felelte: Tetszik tudni, kicsit gyönge természetem van. At orvos feleségéről ilyen bókét meodofct a legény: —• Finom, bárgyú asszony. (E? *?t jelenti, hogy szelíd) S még sok ilyen jóisüséget tudnék elsorolni de itt ez a néhány példa is eléggé illusztrálja, *mjt már régen sejtettem. Néphumor nem igen van. csak ránk hatnak a kifejezések szokatlanul s városi, müvek beteltségünkben jóizüen mulatunk a tudatlanságon. A humor intellektuális jelenség. Berezeli A. Károly. ílpolyszalka.)