Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-26 / 166. szám

Í933 TUTÍUS 26: DÍLMAG?ABORSZAG 3: Tömeges mérgezés Mindszenten Egy Hzenkilencéves lány meghall (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden tömegmérgezésrőí tett jelentést a szegedi ügyészségnek a mindszenti csendőrség. A jelentés szerint Köteles Julianna 19 éves arató munkásnő meghalt, többen haldokolnak a vásárhelyi közkórházban, ahová beszállították őket. Köteles Julianna apjával, fivéreivel, sógorával egy héttel ezelőtt szegődött el. Mindszentre aratni. Tegnap délben ebédután az egész Köteles-família hirtelen rosszul lett, ugy, hogy orvost kellett hozzájuk hivni. Az orvos megállapította, hogy valamennyiükön a mérgezés tünetei mutatkoznak. Intézkedésére az egész családot beszállították a vásárhelyi közkórházba. Köteles Julianna még a beszállítás előtt kiszenvedett. A mindszenti csendőrség megindította a nyomozást, kihallgatta az aratógazdát, aki a családnak az ebedet adta. Az aratógazda azt állítja, hogy az étel, amit Köteleséknek adott, jó volt. A többi munkás is abból evett és senkinek sem lett tőle baja. Nincs kizárva, hogy a mérgezés hátterében esetleg bűncselekmény húzódik meg. Valaki, aki haragudott Kötelesékre bosszúból mérget kevert az ételükbe, vagy az italukba. Az ügyészség elrendelte Köteles Julianna felboncolását annak megállapítására, hogy milyen méreg került Kötelesék szervezetébe. A nyomozás folyik. Csütörtökön érkezik Szegedre a földmlvelésügyl miniszter (A Délmagyarország munkatársától.) Kálla y Miklós földmüvelésügyi miniszter alföldi körútja során csütörtök délután érkezik Szegedre. Budapestről autóval teszi meg az utat. Felsőközpontig elébe utazik dr. Kogut o w i t z Károly egyetemi tanár és dr. Széchényi István, az egységes párt szegedi szervezetének főtitkára. A program szerint a miniszter szűkebb kiséretevel a püspöki palotában száll meg. Az érkezés napján, fél 7 órakor Kállay miniszter megtekinti az ujszegedi mezőgazdasági intézetet és ugyanitt fogadja az ujszegedi társadalmi körök és a Délmagyarorszáat Kertészek Egyesületének küldöttségeit. Pfeteken reggel ai miniszter megjelenik az alsóvárosi kultúrháznál és megszemléli a növényforgalmi és növényvédelmi kirendeltség kiserleti telepét, majd az alsóvárosi gazdakörök küldöttségeit fogadja. Ellátogat pénteken délelőtt az alsóközponti plébániára, majd az ottani gazdakörben az alsótanyai körök küldöttsége jelenik meg a miniszter előtt ö r d ö g h István, es Farkas János tanyáinak megtekintése után a Feketeszéli Gazdakörben hat feketeszéli gazdakör küldötteivel találkozik, majd Alsóközponton fogadja a zákányi, mórahalmi és nagyszéksósi küldöttségeket. Előbbi helyen Császár Rudolf, utóbbin ördög h Imre elnökök és RektVhwald Kristóf ügyész üdvözlik. A Dob ó-mintatanya, Wagner Gyula gyümölcsöse, néhánv törpebérlet, László Mihály uj gyümölcstelepitésének és Börcsök Imre királyhalmi mintatanyájának megtekintése után a várostanyai szakiskolában lesz az ebéd. A gazdaebéden résztvesz valamennyi csengelei, felsőtanyai és a'.sótanyai gazdakör kiküldötte. A felsőtarívaiak és feketeszéliek, akik a kisvasuton idejében nem érkezhetnének ki Várostanyára, a város részéről rendelkezésre bocsátott autóbuszon a miniszter kiséretében teszik meg az utat. A program szerint délután két órakor Várostanyán társasebéd lesz a földmivelésügyi miniszter tiszteletére, aki délután 4 órakor autóval Szatymazra indul és ott is fogadja a gazdakörök küldöttségét. Délután a miniszter megtekinti a fehértói halgazdaságot Kállay miniszter a péntek éjszakát is Szegeden tölti, innen szombaton reggel indul Kecskemétre, ahol a barackkiállitást nyitja meg. Útközben a miniszter rövidebb időre Felsőközponton megáll és a gazdakörök küldöttségét fogadja. Négyévi fegyházra Ítélték a tékozló fiuf, aki meg akarta ölni apját (A Délmagyarország munkatársától.) Egy tékozló fiu, Rúzs Molnár László 19 éves szentesi fiatalember került kedden a szegedi törvényszék Habermann-tanácsa elé azzal vádolva, hogy meg akarta ölni az apját, aki útjába állott tekozlásainak. Doronggal és csizmahuzóval támadt idős apjára és oly súlyos sérüléseket ejtett rajta, hogy alig lehetett megmenteni. A fiu tékozló életet élt és ha nem kapott megfelelő összegeket szórakozásaira, elvitte a magtárból a búzát, az istállóból a lovat is eladta. Ha pénze volt, napokig dorbézolt és nem tért haza, csak akkor, ha elfogyott a pénze és újból szerezni akart. Egy alkalommal 1800 pengőt lopott el édesapjától. Az egyszerű parasztfiú a pénzen autót bérelt, a soffőrt kinevezte titkárának és Pestre kocsizott, ahol egykét nap alatt elverte a pénzt. Az anyja dédelf

ette, ar apja azonban rendkívül szigorúan ánt vele. Éppen emiatt érlelődött meg a fiúban az a gondolat, hogy az apja útjában van és gyöngyélete lenne, ha az apja meghalna. Az apa és a fiu között állandóan torzsalkodás volt. Az év elején éles összetűzés támadt, amely után a fiu megles'e az apját, rátámadt és addig ütötte, szurkálta, rugdosta, amig az apja eszméletlenül össze nem rogyott. A fiu azután elment egy nőism'rőséhez és ott időzött addig, amig a rendőrök érte nem mentek. A fiu ügyében már több tárgyalást tartott a bíróság. Először súlyos testisértés volt a vád ellene és egyes bíró tárgyalta az ügyét, az PAPLANlgDOMÁN tó 18S7 óta Mihály ÉS Fia cögnél. Szeged Kárász ucca 14. ügyészség később szándékos emberölés büntetlenek kísérletére módosította a vádat és igy Rúzs Molnár László büntetőtanács elé került, mely áprilisban a védő kérelmére elrendelte a fiu elmeállapotának megfigyelését. A keddi tárgyaláson ismét kihallgatták a vádlottat, aki beismerte, hogy apját bántalmazta, de tagadta, hogy meg akarta volna ölni. Azzal védekezett, hogy apja támadta meg őt, kést húzott elő és csak önvédelemből cselekedett Kihallgatta a bíróság az apát, Rúzs Molnár Imrét is, aki először vagyoni viszonyait ismertette. Kiderült, hogy 200 hold tehermentes földje, háza, szőlője van, kétévi terményeit őrzik magtárai és pincéi. Elmondotta, hogy a fiu egyáltalán nem dolgozott odahaza, állandóan mulatozáson járt az esze. Kijelentette, hogy fia őt meg akarta ölni és ezért nem hajlandó neki semmi körülmények között megbocsájtani. Azt akarja — vallotta —, hogy derüljön ki az igazság és a fiu vegye el méltó büntetését. A többi tanú is terheloen vallott a fiúra. Elmondották — főleg a béresek —, hogy a gyermek többször említette, jó volna, ha az apja elpusztulna. Dr. Gyuricza Sándor orvosszakértő terjesztette elo ezután véleményét, amely szerint a fiu erkölcsi defektusban szenved, korlátolt elmemüködésü, de beszámítható. Az apa sérülésére vonatkozóan azt adta elő, hogy Rúzs Molnár Imre életét egyedül „kemény magyar koponyájának" köszönheti. l)r. Szarvas János ügyész vádbeszéde után a bíróság bűnösnek mondotta ki Rúzs Molnár Lászlót felmenő ágbeli rokonon elkövetett szándékos emberöles bűntettének kísérletében és négijesztendei fegyházra ítélte. legolcsóbb íoío-áruk LIEBMANN l&tazerésznál kaphatók. 2H7 Kelemen uoea 12. Bárányi főispán megcáfolja a baiai polgármester lemondásáról terjesztett híreket (A Délmaguarorszáa munkatársától.) Egyik bajai lap keddi számában azt a hírt közli, hogy dri Borbiró Ferenc. Baja polgármestere felajánlotta állásáról való lemondását Bárányi Tibor főispánnak. A lap szerint a polgármester lemondása szorosan összefügg politikai kérdésekkel: A bajai polgármester lemondásáról elterjedt hírek üdvében a Délmagyarország munkatársa kérdést intézett Bárányi Tibor főispánhoz, aki határozottan megcáfolta a hí-t Tesztelést: — Elsősorban is le kell szögeznem — moni dotta a főispán —, hogy ezelőtt öt nappal jár-t tam legutóbb Baján. Ekkor behatóan tanácskoztam több városi ügyről Borbiró polgármes-t terrel, de a lemondásról egyáltalán szó sem volt. Kedden délben telefonon beszéltem hoszszasan a polgármesterrel, de ezúttal sem volt szó a lemondásról. A híreszteléseknek egyáltaA Ián semmi alapjuk sincs, mert hiszen a polgármester és köztem a lehető legkitűnőbb aa egyetértés és a közelmúltban, valamint most! is, a legjobb kontaktusban működünk együtt — Teljesen légből kapott alaptalan a beálli-t tás is, hogy a polgármester azért mondott vol-( na le, mert a Nemzeti Egység Pártja bajai megalakulása körül nehézségek merültek felj Kijelentem, hogy soha szó sem volt előttem a polgármester lemondásáról és köztem, valamint Borbíró polgármester között semmiféle differencia nem merült fel semmiféle ügyben. Indítvány a néytelen hősök emlékmüvének felállítására (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden Bárdoss Béla ny. tb. főjegyző, a Vái rosi Alkalmazottak Egyesületének elnöke be-i adványt intézett a polgármesterhez és javaslat tot tett a névtelen hősök emlékmüvének felállítására. A város nehéz anyagi helyzetére valő tekintettel azt javasolja Bárdoss, hogy az emlékmű költségeit társadalmi gyűjtés utján próbálja összehozni a város hatosága. „Az a Szeged város, amely 90 milliót meghaladó vagyona mellett, közismert módon él nap-i ról-napra, — irja beadványában Bárdoss Béla, — néminemű, természetbeni segélynyújtáson tul, sem ma, sem belátható időben a mozgalmat jelentősebb pénzadománnyal nem támogathatja. Erről a jarhatatlan útról tehát a másik, — a nagyon keservesen járható, de sajnos nagyon is kijárt útra kell térnünk: a társadalmi gyűjtés útjára." „Ha meggondolom, hogy tavaly a rossz termés mellett, — mondja tovább a beadvány, —• a Gleich-cirkusz öt nap alatt naponta közel 10.000 pengőt emelt ki Szeged közönségének nem éppen súlyos erszényéből, — bizva bízom abban, nogy a hősi emlékmű szent céljaira is megadja mindenki a maga hála-adóját." A továbbiakban azt javasolja, hogy a névtelen hősök emlékének megörökítésére ajánlja fel és hat hónap alatt fizesse be minden kereső egyén egynapi jövedelmét. A javaslat szerint az emlékmüvet a Széchenyi-tér nyugati felében, a városháza előtti párktükörben kellene felállítani. A javaslattal a legközelebbi közgyűlés fog foglalkozni. A Frontharcos Szövetség szegedi főcsoportja szintén mozgalmat indított, hogy Szegeden mielőbb felállítsák a hősök emlékmüvét. A csoport vezetősége a legközelebbi közgyűlés elé többszáz aláírással indítványt terjeszt, hogy az emlékmüvet legkésőbb a jövő év tavaszára felállítsák a Szerhenvi-téren. A költségek összegyűjtésében a szegedi frontharcosok tevékeny részt fognak venni.