Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-26 / 166. szám

PELM AGYARORSZAG SZEGED. ScerkMdMéo: Somogyi ncea 22. Lem. Telet on: k«lc*thik«nyinlAr é» teqylrodn Aradi ucca 8. Telefon : 13—OO. * Nyomda : l.llw Unrtt ucca 19. Telefon » 13'OC TATlrafl levélcím l>*lmBny«mr<wAo «»«oeil Ne árverésen! A város hatósága, mint a Délmagyarország értesül, szeptember elején hétezer hold földet fog árverésen haszonbérbeadni. A haszonbéres földek egy kisebb részét egy évre, nagyobb részét azonban huszonötévre adják ki annak, aki árverésen a legtöbbet kínálja érte. Már a háború alatt kezdtünk mozgalmat annak érdekében, hogy a város ne árverésen adja haszonbérbe földjeit. Tizenhét évi szakadatlan harc, indítványok, beszédek és hírlapi cikkek után sikerült is álláspontunknak helyességét ismertetni. A város már nem egyszer jelentette ki, hogy szakítani fog a haszonbérletek elárverezésének rendszerével s már el is készült az a szabályzat, mely a haszonbérlők kiválasztásának uj módját szabályozta- Nem volt pedig könnyű az ut, amíg ide elérkeztünk. Az ellentétes állásponton levők először a törvényre hivatkoztak, amely szerint a város rendszerint árverésen köteles ingatlanait bérbeadni, árverésen kívül csak akkor szabad, ha a törvényhatóság közgyűlésének megállapítása szerint az árverésen történő haszonbérbeadás meghiúsultnak tekinthető. A törvénynek ezt a rendelkezését legyőzte az élet. A közgyűlés meggyőződhetett arról, hogy a haszonbérletek árverésen történő kiadásának rendszere meghiusult s azért joggal állapította meg, hogy ha a rendszer meghiusult, akkor az egyes árverés sem vezethet sikerre. A városnak ugyanis nem lehet az a célja, hogy annak adja ki földjét, aki legtöbbet ígér, a földet annak kell ki ad ni, aki legtöbbettud fizetni. Akinek nincs semmije, az sokkal többet tud Ígérni, mint akinek van valamije. Az árverés a hazardéria melegágya volt, a fizetőképeseket a fizetni nem tudók Ígérgetései s felelőtlen hazardériája elriasztotta a városi földek haszonbérbe vételétől, aki pedig fizetni nem tudott, azt a felcsigázott haszonbér mellett kivett föld fizetőképessé nem tett. Hét-nyolc éve annak, hogy a város a haszonbérek revíziójával bajlódik. Kiszámíthatatlan az a kár, ami a várost a haszonbérlők rendezetlen jogviszonyai következtében érte. S ennek a kárnak igen nagy részét el lehetett volna kerülni, ha a város már korábban szakított volna a haszonbérletek árvereztetésének rendszerével. A városnak az az érdeke, hogy jól gazdálkodjanak földjén. Ez nemcsak közgazdasági, hanem finánciálís érdek is. A város csak a jól gazdálkodó haszonbérlőtől kapja meg a haszonbért. De ha árverésen adják ki a földet, akkor nem annak adják ki, aki jobban gazdálkodik, hanem annak, aki többet i g é r. Megtörténhetik s tömegesen történt is meg, hogy az elől, akinek munkaképes családtagjai, gazdasági felszerelése és jószágjai voltak, olyan kaparintotta el a bérietet, akinek még kapája sem volt s semmivel mással nem rendelkezett, csak vakmerőséggel, amivel a régi haszonbérlő ajánlata fölé ígért. Szociális szempontból is mérhetetlen károkat okozott ez a romboló árverési rendszer, mert nem a dolgozni és fizetni tudókat, hanem a felelőtlenül Ígérgetőket juttatta földhöz. Mi volt az eredménye ennek a rendszernek? A föld nem kapott megfelelő művelést, a város nem kapott haszonbért, Szerda, 1933 Julius 26 Ara 12 fillér IX. évfolyam, 166. »z. azok pedig, akik dolgozni és fizetni tudtak volna, nem kaptak földetKétségtelen tehát, hogy egySn! kiválogatás döntheti csak el, hogy ki lehet a város haszonbérlője. A haszonbéreket előre kell megállapítani, nem pedig az árverések esélyeire bízni, hiszen, na túlzott árakat ér el az árverés, a haszonbéreket úgyis le kell szállítani s azt már a múltból fájdalmasan sok példa igazolja, hogy az ilyen revíziós eljárás mennyire destruálja a haszonbérlők fizetési készségét Akinek több gyermeke van, annak nagyobb haszonbérletet lehet adni, aki gazdasági felszereléssel rendelkezik, arra is nagyobb darab földet lehet bízni, mint aki gazdasági felszerelés nélkül kezd a haszonbérlethez. Gyakorlati gazdasági ismereteket is meg lehet követelni, aki most akarELŐFIZETÉS: Havonta Helyben 3.20. Vidéken «» Budapesten 3.BO, kUlttSIdOn •-40 pengd. - Egye* iiAm Ara hétkttznap 12, vatSr. «a Ünnepnap 20 ílll. Hírdetések felvétele larlta azerlnl. Megtelenltc hétm klrélelével nanonta reqno ja megtanulni a gazdálkodást, annak legfeljebb kiskertet szabad adni. Amikor a városi közérdek, a közgazdasági érdeke s financiális szempontok egyformán követelik azt, hogy a város szakítson a haszonbérletek árvereztetésének rendszerével, amikor már a város közgyűlése is amellett foglalt állást, hogy ne árverésen, hanem egyéni kiválasztáson alapuljon a városi haszonbéres földek értékesítésének rendszere, akkor milyen erők és milyen megfontolások játszhatnak szerepet abban, hogy a város hatósága a most lejárt hétezer hold haszonbéres földet újra árverésen akarja kiadni? Talán csak a vis inertiae érvényesül ezen a téren is, vagy pedig az az igazság, hogy sokkal nehezebb a megszokottal szakítani, mint az uj igazságot felismerni? A miniszterelnök kedden éjfélkor Rómába érkezett Az állomáson Mussolini fogadta Gömböst és Kánya külügyminiszteri Szerdán délelőtt kezdődnek a tanácskozások (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Rómából jelentik: Gömbös Gyula.miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter érkezéséhez a római pályaudvar előtt hatalmas tömeg gyűlt össze. Mussolini miniszterelnökön kivül, — aki S u v i c h külügyi államtitkár társaságában jelent meg —, megjelent a pályaudvaron a római kormányzó, a fasiszta párt főtitkára, a külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, a quirináli és a vatikáni magyar követség tagjai. Pontosan háromnegyed 12 órakor érkezett meg az express Rómába, amelyről elsőnek Gömbös Gyula szállt ki, akit a megjelentek meleg ünneplésben részesítettek. Mussolini a vonatból kiszálló miniszterelnököt, majd Kánya külügyminisztert és a kíséretét kézfogással üdvözölte. Gömbös sorra kezet fogott az olasz előkelőségeitkei. Mussolini ezután Gömböshöz fordult: — Milyen volt az utazás? Majd ezzel búcsúzott el a miniszterelnöktől: — Szóval holnap délelőtt a Palazzo Veneziában. Kellemes tartózkodást! Gömbös ezután autóba szállt és Hóry András kíséretében a magyar követségre hajtatott. KáDya Kálmán a Palazzo Veneziában szállt meg. Gömbös római tartózkodásának első napján délelőtt 10 órakor Mussolinivei találkozik a Palazzo Veneziában. A miniszterelnökön kivül résztvesz a tanácskozásban Kánya Kálmán külügyminiszter is. Szerdán az egész napot különböző tárgyalások veszik igénybe, köztük a S u v i c h külügyi államtitkárral és a különböző szakértőkkel folytatandó tárgyalások. Az olasz saftó Rómából jelentik: A Stampa keddi száma vezércikkben foglalkozik Gömbös miniszterelnök látogatásával. A látogatás — írja a lap —, bizonyítja a két állam közötti barátságos politika folytatólagosságát, amely az 1927 évi szerződésben teljes alkalmazást nyert. Magvarország már teljesen kiemelkedett abból az alárendelt szerepből, amelyre a trianoni szerződés látszólag itélte, azóta a magyar nemzet politikai és erkölcsi fejlődésében jelentős lépést tett Most már nem tekinthető jelentéktelen tényezőnek, amelyet büntetlenül lehet támadni. Visszanyerve tekintélyét, ma ismét megvan mozgási szabadsága és ez jelentős súlyt biztosit számára Európában. Róma és Budapest kormányai között még sohasem volt olyan tökéletes egyetértés, mint most Magyarország ujjáértékelése szempontjából. A négyes szerződés megkötése után kialakult békés légkör alkalmas arra, hogy a háború után megmérgezett viszonyokat uj, megváltozott helyzet váltsa fel. Másrészt egyes helyzetek kiélesedése egyre nagyobb jelentőséget biztosit Magyar orszagnak a nemzetközi egyezmény kialakulása kérdésében. Budapest és Róma nemzeteinek szolidaritása — irja tovább a Stampa — most újból bebizonyosodik egy olyan pillanatban, amely talán döntő fordulatot hoz az európai politika, különösen pedig a dunai politika teljes átorientálódása terén. A négyhatalmi egyezmény megtisztította a levegőt. Gömbös tábornok nem szalad agyrémek után. Mussolinival folytatandó tanácskozásaival összefogó tiszta képet nyer majd arról a súlyos problémáról, amelynek neve: délkeletcurópai államok együttműködése. »»Dunai Locarno" (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Párisból jelentik: Párisi diplomáciai körökben rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak Gömbös római utjának. A L'Intresigeant római tudósítója azt írja, hogy Gömbös római tárgyalásai meghozzák a balkáni és a dunai Locarnot. A lap megállapítja, hogy Olaszország már réf

;en óhajtja a délkeleteurópai Locarno megvaósitását. Érthető tehát, ha Rómában ez a kérdés áll majd a tárgyalások központjában. Olaszországban mindenki tisztában van azzal, hogy Gömbös főcélja az osztrák-magyar gazdásági antant és nem lehet kétség aziránt, hogy ebben a törekvésében a magyar miniszterelnök teljes mértékben számithat Olaszország szimpátiájára. Abból a körülményből, hogy a magvar miniszterelnököt nem csak a külügyminiszter kisérte el római útjára, hanem gazdasági szakértő is, a lap arra következtet, hoey a római tanácskozások során pontosan kidolgozott terv körül folyik a szó-