Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-23 / 164. szám

14 Der MAG/ARORS7 Afi 1933 Julius 23 Elismert valódi komlós házikenyér ^ALEXA I. rendű fehér kilója 26 fillér. Félfehér ki­lója 24 fillér. Rozsos 18 fillér. Viszontela­dóknak árengedmeny I »7 A Dé Imagyaroraxág regénye r T íal egyamitakariz Ocnedeh Mareen • • > - 50 Kálmánt ugy megdöbbentette Olga láto­gatása, hogy egy szónak sem volt ura. Né­mán nyújtotta kezét az ágyból. Olga leült az ágy szélére, mirvt régen. — Drágám, — szólalt meg, — rossz asz­szony vagyok, nagyon rosszul bánok veled. Csak most látom, milyen sápadt vagy, meny­nyire lesoványodtál. El kell utaznod, hogy összeszedd magad. — Te Miklóssal beszéltél! — Igen, az a drága kisfiú figyelmeztetett a kötelességemre. Igaza van: el kell utaznod. — Jó. Jere velem. ^ — Tudod, hogy én nem mehetek. És ne­kem nem is vennéd sok hasznomat. Menj ugy, ahogy Miklós tanácsolta. Vigyél társa­ságot magaddal, jókedvű embereket. — Ugyan kicsodát? — Van itt szellemes, jókedvű ember elég. És asszonyok. Azok nélkül nem ér semmit. Vidd el... Alicet..: Alicet is:: — Alicet? — Igen Reá bizlak legnyugodtabban: Kálmán felült az ágyban. Hullámzott a melle. Fulladozott. — Mindent tudok, — folytatta csöndesen Olga és megsimogatta Kálmán haját, — mindent tudok és reá bizlak legnyugodtab­ban. Most elmegyek, hogy ne kelljen felel­ned. — Várj, — kiáltotta Kálmán és megra­gadta a kezét, hogy el ne mehessen. — Csak egy szót. Elutazom, mert szükségem van rá. Megfulladok itt. De nem akarok ma­gammal vinni senkit, csak Lacikát. Három hónapja nem beszéltem azzal a gyerekkel. Bejárjuk Olaszországot, kettesben. Mire ki­melegszik az idő, visszajövünk. Olga odahajolt az urához és homlokon­esókoka. — Beküldőm hozzád gyereket. Beszéld meg vele. Azzal csöndesen kiment a szobából. Kálmán a fürdőszoba tükre előtt borot­válkozott, amikor Lacika belépett hozzá. A tükörből látta, hogy gyanakvó szemmel vár­ja a megszólalását. A gyerek erősen meg­nyúlt az utolsó félesztendőben, legalább két évvel idősebbnek látszott a koránál. Feke­te szeme kissé beesett, háta kamaszosan görbült — Kezét csókolom, Kálmán bácsi. Éppen öltöztem, azért nem jöhettem rögtön. Miért tetszett hivatni? — Azt akarom megkérdezni, hogy van-e kedved Olaszországba jönni velem? — Olaszországba? — Igen. Tudod, hogy merre van az? — Hogyne tudnám. A tanitónéni sok gyö­nyörii képet mutatott Olaszországról és so­kat máséit róla. Nagyon sok városnak is tu­dom a nevét. — Hiiszen te nagyszerű legény vagy! Ki hitte volna . :. Majd elmagyarázol nekem mindent. LaHka gúnyosan elmosolyodott. — Kálmán bácsi most is ugy beszél ve­lem, mint valami taknyos gyerekkel. Én tu­dom, hogy nagyon kevés az, amit tudok. — Akkor csakugyan megérdemled, hogy komolyan beszéljek veled. Te kis bölcs, te. Még mindig ugy haragszol a felnőttekre? — Nem mindegyikre. Most már sok fel­nőttet szeretek. Olga nénit, meg a Paula doktorkisasszonyt, meg Lenke nénit,.:: — Ki az a Lenke néni? — Még azt se tetszik tudni? A tanító né­ni. Az, aki az olaszországi képeket is meg­mutatta nekem. — Nem tudtam; Bocsáss meg. Én is tu­dom, hogy nagyon keveset tudok. Örülök, hogy ilyen jó tanítónőd van. Hát most arra felelj: jössz-e velem Olaszországba? — Én, egyedül, Kálmán bácsivaT? — Igen, te egyedül. Olga néni nem akar­ja itthagyni a többi gyerekeket. Lacikának gúnyosan rándult egyet a szá­jaszéle: mintha tudna valamit s nagy ön­malommal hallgatná el. Kálmán elsápadt. A borotválkozással éppen elkészült. Kezdte le­mosni az arcát s jól esett neki, hogy most a tükör közvetítésével nem néznek egymás szemébe: — Én sem akarom itthagyni őket, — mondta Lacika egy kis hallgatás után. — Micsoda? Annyira szereted a pajtásai­dat? — Nagyon szeretem, de nem azért.! I s— Hát akkor énvelem nem akarsz jönni? — Kálmán bácsival szívesen mennék, — mondta a gyerek inkább udvarias, mint me­leg hangon, — de a gyerekeket nem akarom ittbagyni: — Most már egyáltalán nem értelek: — Majd megmagyarázom, — jelentette ki Lacika szolgálatkészen s egy kis fölénnyel. — Tetszik tudni, eleinte csak azért is lekvá­roskenyeret kértem tízóraira, amikor ők va­jaskenyeret kaptak, mert büszke voltam ar­ra, hogy én a Kálmán bácsiék unokaöccse vagyok és azt tehetek, amit akarok. De most már semmiből se kérek mást, mint a többi gyerek. Nem akarom, hogy kivételezzenek velem. És ha a többiek nem mehetnek Olasz­országba, én se megyek. (Folyt, köv.) VIGYAZAT! KEREKPAROSOK! Mielőtt vásárol, okvetlen érdeklődjön áraim iránt, mert már uj kerékpárt adok P 120.—ért. 1 UJ ALKATRÉSZEKET CS NEM RÉGIT. Uj kormány .»»••*.. P 3.64 ¡11 tTJ csomagtartó 1 . . . Uj láncot t , , , , , . . . P 3.50 I Uj külső ¡nimmi " . . » . Uj nár pedált ... i ... P 3.601|| Küllő , stb. olcsó árak. Wnffenrad kerékpár ejryedüli képviselet. ...... P ÍÜO . . . . . P 6.— Rádiók, irójrépek ral '<ra Újdonság I Gumlslttel mindenki maga Javíthat külső gumiján bérmilyen szakadást I KELEMEN MÁRTON, KELEMEN UCCA 11. SZ. Szegediek Pesten a Metropolba Rákóczi ut 5 8. szállnak 150 Kényelmes, modem szoba, hideg, meleg folyó­vízzel, telefonnal, rádióval, elektromos fényfelzé­sekke'. Pallnáshlrü kiváló konyha. Hangulatos cigányzene. Virágoskert Szobák 4 pengőtől. „ Telfes penzió 9 pengőtől. OLCSOBB LETT A RIDIOELET a leaszobb szépirodalmi és miiszaki képes hetilap Egyes szám ára 20 fillér Egy havi előfizetés ára 70 fillér Negyedévre 2-— pengő. Kérjen mutatványszámot ELŐFIZETÉST ELFOGAD MAGYAR TÁVIRATI IRODA Szeged Titza Lajos körút 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom