Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-23 / 164. szám

EGYRŐL-MÁSRÓL FRONTHARCOS VAGY CSERKÉSZ összes felszerelési cikkek Ieaiu«Anvesa b b a n ELSŐRANGÚ MÉRTÉKUTÁNI URI SZABÓSÁG Divat kangarnok, — Tropioal, — Frescó, —• Burett, — nyersselyemanyagok 17 legnagyobb választékban FÖLDES IZSÓ ~ KLAUZÁL TÉR A mai férfi tipusa: — egy asszony vésőjével A LONDON UNIVERSITY megbízásából jánosi Engel Róbertné Baiersdorf Erna elkészítette a ma emberének négy típusát Irta dr. Kovács József. Valamikor a „Fiiegende Blatter"-ben olvastam, hogy egy nom valami fényesen javadalmazott tisztviselő fiának a születésnapján azzal akart örömet szerezni, hogy — elengedte aznap a mosdást. Majdnem ilyenféle örömbon szoktam én is részesíteni az unokákat, ha kint vagyok velők a lányán: nem muszáj nekik oipőt húzni, mezítláb paikszaózhatnak a homokban. Visszaemlékezve gyermekkoromra, mi is nagy élvezetet találtunk ebben. A kisebbik unokám, Gábor azonban nincs kibékülve azzal, hogy a tarló szúrja a talpát, miért nem szedik ki a gabona szárát tövestől, mint ő szokta, mikor a báránynak füvet szed. Régente bocskorban végezték az aratást, ma már szandálban járnak az aratók. Ezen a téren Is minden a divat szerint módosul, például a lányok nem sarlóval szedik a markot, hanem kukával. Ez egy faágból készült gamó, kisebb kévéket kötnek vele, azzal könnyebben etetik a cséplőgépet, meg a kukával nem sérthetik meg munkaközbén lábukat a lányok, mdnt a sarlóval. Puhatolóztam a kukának ae etimológiája után, — ugy látszik, azért nevezték el annak, mert zajtalanabbal végzi a dolgát, mint a sarló. Egykori kedves tanárom, Baksay Sándor, későbbi református püspök, azt mondta, hogy a magyar paraszt kijön 300 szóval az ő életviszonyai között. Körülbelül igaza is lőhetett: itt a mi vidékünkön is beérik ennyivel, különösen a mezei munkások, de írástudó ember ebből a 300 szóból is hányat nem ismer, vagy nem jól használ s ezzel nevetségessé válik a paraszt előtt Konrádsheim törvényszéki biró erdélyi szász volt, onnan került ide. Elég jól tudott magyarul, de túlságosan urasan beszélt és egy kissé racosolt, nem igen tudta magát megértetni parasztemberekkel. Egy tárgyalás alkalmával, mikor arról volt szó, hogy egy gyereket megharapott a szomszéd kutyája, azt kérdezte a sérült fiu apjától: — „A baleset után azonnal jelentette önnek a fiuoska, hogy papa, engem mekahapott egy komon doh?' Ugy látszik, az apa nem volt tisztában a kérdéssel, mert csak annyit mondott: —Nem mer az a gyerek velem igy beszélni, mert majd képen törülném! Rósa Kálmán, aki egy tanácsban működött Konrádsheimmal, szegedi ember voll, tisztázta aztán a kérdést, meg a feleletet is, szóval megszüntette a félreértést Mikor szanatórium-tulajdonosok voltunk, Boros József rendesen rám bízta, hogy intézzem el a felékkel a honorárinmkérdést. „Te jobban tudsz a nyelvükön, beszelj Te velük." Mondhatoto, hogy nem volt könnyű dolog. Még most Is emlékím egy jómódú felsötanyai gazdára, aki azzal állított be hozzánk, hogy ugyan tudnánk-e még az ő anyósán segíteni? „Ha meggyógyítanák, nem sajnálnék egy ezrest." Abban a biztos tudatban renomírozott a kedves napa előtt, hogy ugy sem lehet azon már segitenl, lássa legalább az áldozatkészséget. Megmondtam, hogy operációval lehet még rajta segíteni, akkor azt kérdezte, hogy hát mennyiért vállalnánk el. Szerényen csak kétszáz forintot kértem. „Sok lesz az Tekintetes ur, elégedjenek meg száz forinttal" — ezt válaszolta*" Az ezresről már tudni sem akart. „Hát eljár az embernek a szája, nem köll azt szószerint venni ..." A fizetőképesség megállapítása sem kis kunszt, fia sérvműtétért 100 forintot el mertünk kérni, rendszerint azzal védekezett a paciens, hogy nincs neki egyebe, mint a teste meg a lelke, arra pedig a bankban még kölcsönt sem adnak. Ilyen esetben a honoráriumot le kellett szállítani a felérc és hogy ekkora árzuhanással szemben szolidságunk látszatát megmentsük, kikötöttük, hogy a fél maga élelmezze magát. Az öné.lelmezés azláfl ugy akart kialakulni, hogy hoztak az operált betegnek hazulról kenyeret, meg szalonnát, Vagy nyári idényben egy garaboly almát, amit némi veszteséggel is kénytelenek voltunk megfelelőbb valamivel kicserélni. A háború előtt egy forint volt Szegeden az orvosi látogatás dija, alsóvároson kettő a nagyobb távolság és flaszterozatlan uccák miatt. Ki lehetett azzal is jönni, mert osinált az ember 25—30 vizitet naponta, de a receptek száma nem egyezeti a látogatások számával, — lealkudtak a honoráriumból. — Igaz. hogy ötször volt nálunk a tekintetes ur, de csak négyszer irt; elégedjék meg négy forinttal ... Propter bonum pacis, — beértük annyival is, de külön felszámítottunk két injekcióért 2x2 forintot és szívesen megfizették ötforint helyett a nyolcat ilyen külön megindokolással. Erre már nem ás egyetemen tanítottak ki bennünket Pécs, juIius. A Mecsek aljának romantikus metropolisában, a péCsi Rákóczi-ut egyik csöndes palotájának üveggel fedett attelierjában szerényen dolgozik eszitendők óta a tudományos világ számára ennek a világnak egyik kitűnő szobrászművészié: jánosi Engel Róbertné, Baiersdorf Ella. Munkái ott állnak a British Múzeumban, a csikágói Field Muzeumban, Varsóban, Kölnben, Frankfurtban, a londoni és edinburghi egyetemeken. A művésznő most készíti el a budapesti Nemzeti Muzeum számára a honfoglaló magyar és az avar vezér bronzba öntött képmását. A neandervölgyi ember szobrát megvásárolja a British Museum Régi osztrák családból származik jánosi Engel Róbertné. Húsz esztendővel ezelőtt Nemes Maroel fedezte fel, a Műcsarnok kiállításán megvásárolta egy női portréját. Azután tudományos kutatásokra adta magát, sokat járt Afrikában és a nyugatindiai szigeteken, mindenütt az ősember típusát kereste. Első nagy sikerét a neandervölgyi ember megmintázásával érte el. Amig azonban eljutott idáig, addig egész osomó studiumot kellett elkészítenie. A neandervölgyi ember "portréját a világ egyik legnagyobb tudósának, Freiherr von Eickstadt boroszlói antropologus társaságában készítette el és a szobrot a bécsi Naturhisterisches Museum autorizálta. A British Museum innen szerezte meg és ma Engel-Baiersdorf Erna neandervölgyi embere szerepel minden antropológiai könyvben. A British Museum után ujabb stációk következnek: a vilá^iirü csikágói Harry Field Museum szerezte meg a neandervölgyi embert, majd Európának minden számottevő tudományos intézete. Meghívást kapott a wembleyi világkiállításra, ahol egy néger rendőr szobrát állította ki és munkájával a kiállítás nagy aranvérmét nyerte el. A ma férfijának négy tipusa — egy nő vésőjével Itt áll előttem legújabb munkája: a világ egyik legelső egyeteme, a London University szerezte meg. A ma férfitipusa .Négy alak. Emberek, akik közöttünk élnek, akik együtt szaladgálnak velünk az uccán, ott szerepelnek az újságok hasábjain, táncolnak a parketten, vitatkoznak a parlamentben, hideg márványszemükből éűert és apátia sugárzik, szótalanok, ma még osak gipszben unatkozkoznak a pécsi atelier faasztalán. Latin neveik vannak! Homo Museularis, Resoiratorius, líigestivus, Cerebratís. Az izomember, aki kisportolt tagjaival átmentette a római gladiátorok típusát a jelenbe, az idegember, ábrándos szemeivel, végtagjaival egy pusztuló embertípus utolsó-előtti megnyilatkozása, a kövér ember, jóságosan mosolyog és legjobban csak a gyorsan tovatümő élet apró örömei érdeklik, aztán a degenerált, görbehátu embertípus, aki távolabbi célokért lelkesedik: ezek a Baiersdorf Erna alakjai, ezeket a típusokat találta alkalmasnak a ma férfiénak ábrázolására a Londoni University. Rutságukban is lenyűgözően érdekes típusok következnek sorra az atelierben göndör hajával, vigyorgó, széles ajkaival a tasmániai férfi, aztán a nyugatafrikai néger, előrenyúlt ajkaival, tűzföldi ember okos feje áll a terem egyik legérdekesebb alakja mellett Az alak: a Homo Ultimo, az utolsó ember. Haja már nincs, elvitték a gondok. Homloka majdnem olyan magas, mint az arca, ajkai összezsugorodtak, koponyája Irtózatosan szélesre nőtt meg. De esztétikailag nem kifogásolható. Szemei mélyen ülnek üregükben, fülei hátra csúsztak, finom redők szántiák keresztül-kasul a tulfinomult arcot... A Szépművészeti Muzeum kertjében állítják fel az „Avar Vezér" bronzszobrát Jánosi Engel Róbertné Baidersdorf Erna két nagy munkán dolgozik mostanában, mindkettőhöz esztendők óta gyűjti tudományos anyagát Az üllői leletből rekonstruálja az avar vezért. Gipszsutiuma már készen áll. Kiálló pofacsontok mögött feltűnően nagy szemek, szétálló fülek, hátul varosokba omló fürtök, tompán leszaladó áll, fölötte kifinomodott ajkak, két jellemző barázdával: a rettegett avar vezér. Tipusa eltűnt Már régem a múlté, amely örökre eltemette ennek a népnek az emlékét is. A szobor bronzba öntve a Szépművészeti Muzeumhoz tartozó Kelet-ázsiai Muzeumban nyer elhelyezést. A másik nagy munka, amin a művésznő jelenleg dolgozik, szintén érdekes probléma. Megmintázza a „honfoglaló magyar" alakját Ehez a munkájához a vílágjhirü benepusztai leletből szerezte adatait A szobor a Nemzieti Muzeum kertje számára készül. PaAl Jób. ÍJaldoc mm mm FURDO TÁTRAI GYERMEK- ÉS m mm mm mm DIAKUDULO — fiuknak és lányoknak — STRAND Evezés — tennisz — orvosi felügyelet — saját gazdaság hizó kura — idegen nyelvek. AZ EGÉSZ FÜRDŐ A GYERMEKEKÉ! Mérsékelt pengő átalány! Magyarországi igazgatóság: GÁBOR Nevelőintézet Budapest, VI., Munkácsy Mihály ucca 21. sz. Szegeden felvilágosítás, prospektus és jelentkezés a Dél m agyarország kiadóhivatalában. Telefoni 13—06. »