Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-21 / 162. szám

4. DPI MAGyARORSZAG 1933 jwlius 21: s előttem egy pillanatig sem kétes, hogy a kisgyűlés mérlegelve a szabadtéri játékok rendezéséhez fűződő várospolitikai, gazdasági és kulturális szempontokat, ezt az összeget egyhangúlag meg fogja szavazni. Dr. Pap Róbert, ;:z ügyvédi kamara alelnöke a következőket mondotta: — A dómtéri előadások rendezését kívánatosnak és célszerűnek tartom, mert városunk a fölülről jövő „leépítési" hangulattal szemben ezzel is bizonyítékát szolgáltatja alkotó energiájának és a tudományos, művészi decentralizáció helytállóságának. Szeged távolabbi környékét is reá kell vezetni arra, hogy van miért idejönnie, most kulturális s ha ezt megszokta gazdasági Igényeinek kielégítése végett. Ezen távolabbi célkitűzés mellett nemcsak az itteni lakosságnak, hanem magának a városnak közvetlenül is jelent annyi anyagi eredményt egy ilyen nagyszabású, uj utakon járó művészi teljesítmény, amennyi áldozatot az ötezer pengő hozzájárulás jelent. Trianonban elveszíthet tűk a szomszédos területeket, amelyek városunk életének tápláló forrásai voltak, azonban addig is, amíg azok visszatérnek, uj területek idevonzásával kell életlehetőségünkről gondoskodnunk. Pctrik Antal a kővetkezőket mondotta: — Azt a tervet, hogy a nagyszerű Templomtéren az idei évtől kezdve felújítsák a szabadtéri játékokat, helyeslem és az a véleményem, hogy a tervezett program oly magas színvonalú és nagvértékű, hogy ennek következtében nagy reményt lehet fűzni nemcsak az erkölcsi sikerhez, hanem ahhoz is, hogy alkalmas lesz arra, hogy az ország figyelmét tartósan irányítsa Szeged felé. Ennek következtében természetesen feltétlenül támogatni fogom azt az elgondolást. hogy a város őOOO pengővel vegyen részt a készülő grandiózus terv megvalósításában. Erre a célra Igazán ez az ősszeg nem áldozat. — Hangsúlyoznom kell azonban, ami éltől az ügytől lényegileg nem is egészen független, hogy az idegenforgalom megteremtésével párhuzamosan fokozott gondot kellene fordítani a külvárosi uccák rendbehozására. Különösen nagvon sürgős lenne a Veresács-, Földműves-, Sárkány- és Pásztor-uccák rendezése, mert ezek végtelenül elhanyagolt állapotban vannak. Hiszem is, hogy azok. akik unnvi munkával küzdenek a szegedi kulturáért. mint a szabadtéri játékok rendezői, mellém fognak állni ebben az igazságos harcomban és támogatni fognak a külvárosi uccák rendezése iránt folyta-« tolt küzdelemben, Dr. Széli Gyula, az ügyvédi kamara elnöke, a kővetkezőket mondta: — A szegedi idegenforgalom szempontjából végtelenül nagy horderejűnek tartom, hogy a Szegedi Hét és a szabadtéri játékok feltétlenül megrendeztessenek és sikerüljenek. Az az aránylag nem nagy összeg, amellyel a városnak részt kellene venni ebben az akcióban s amelyet feltétlenül megadandónak tartok, bőségesen megtérül lakósainak és igv ezeket a tételeket a város egész jövendője szempontjából feltétlenül megszavazandóknak tartom. Dr. Szivessy Lehel kormánvfőtanársos a kővetkezőkben összegezte véleményét: — A Szegedi Hét program iában a legkiemelkedőbb és a legnagyobb idegenforgalommal kecsegtető esemény" kétségtelenül a szabadtéri előadás lesz. Jelentőségben és érdekességben minden más csak utána következik és ha ehhez hozzászámítom, hogy a leanagyohb idegenforgalmi propagandát éppen a szabadtéri iátékoktól lehet remélni, feltétlenül az a véleményem, hogy a város a szabadféri játékok rendezésében való részvételiéi nem zárkózhatik cl. Korlátlan rizikót nem vállalhat a város, de azt az összeget, amelvet a szabadtéri játékok rendezésére kérnek, feltétlenül meg kell adnia, mert hiszen ha nem mindjárt az idén, de a szabadtéri játékok állandósítása folytán a közvetlenül következő évekbén busásan megtérül a lakosságnak, tehát a város gazdasági életének. Temesváry József gvógvszerész kérdésünkre a kővetkezőkben válaszolt: — El sem tudnám képzelni a Szegcdi Hél sikeres megrendezését a szabadtéri játékok nélkül. Szeged, az ország második városa, hivatva van arra, hogv kulturális eseményeivel az ország figyelmét felhívja magára. Á Szegedi Hét a város propaganda hete, amelynek programjából nem hiányozhat a szabadtéri előadás, annál kevésbé nem, mert ezáltal az idegenforgalmunk szempontjából nagv jelentőséggel biró Dóm-térnek is propagandát csinálunk. — Ami a város ötezer pengős anyagi áldozatát illeti, a magam részéről ezt a hozzájárulást nem tartom áldozatnak, sőt véleményem szerint kötelessége a városnak, hogy az ilyen nagyszabású kulfureseménv létrejövetelét anyagiakkal bebiztosítsa. Az ötezer pengős hozzájárulás igen minimális összeg viszonyítva a szabadtér! előadás kulturjelentőségéhez és a veleiáró propagandához. Jelentéktelen ősszeg, amely egyébként más oldalról, az idegenforgalom révén megtérül a városnak. Dr. Tonelli Sándor a kereskedelmi és iparkamara főtitkára ezeket mondotta: — Az én meggyőződésem szerint a Szegedi Hetet és a szabadtéri játékokat a városnak támogatni kell. Ez az egyetlen lehetséges kifejezés, amellyel szemben el kell némulni minden ellenvetésnek. Az alapja ennek a nagyon határozott állásfoglalásomnak pedig nem valami művészeti elgondolás, amelyről a jelen pillanatban egyáltalán nem akarok beszélni, hanem egyszerűen az, hogy ennek a városnak ipara, kereskedelme sorvadóban van és mesterséges módon kell életre galvanizálni. Én a Szegedi Hét és az ünnepi iátékok rendezőségének kérésére résztvettem a Máv. budapesti igazgatóságánál és szegedi üzletvezetőségénél folytatott tárgyalásokon és meggyőződest szereztem arról, hogy olvan aránvu idegenforgalmat lehet ezúttal biztosítani, aminőre eddig még nem volt példa Szegeden. Amit tehát a város erre a célra ad, azt befektetésnek' tekintem, aminek sokszorosan meg kell térülni a szállodákon, vendéglőkön, iparosokon, kereskedőkön és olyan utakon keresztül, amelvekre esetleg még ma nem is számithatunk. Ha látom, hogy más városok miiven anyagi áldozatokat hoznak idegenforgalmuk fejlesztéséért, lehetetlennek tartom, hogy Szeged város elzárkózzék egy produktív kiadástól. Fflrdőfrfkók, ftrénlnsöitönySk raas: POLLAK TESTVftREKNftl, C«e^onlc« ucca ea Széchenyi tér.» Vfwzamaradí fürdőtrikók, gyapfu és flór P 3-— A Mars-iéri cigány csaia 12 Sarcosí kltoloncolnalc Szenedről (A Délmagyarország munkatársától.) A Mars-téri cigánycsata ügyében a rendőrség befejezte a nyomozást. Kétségtelenül megállapították, hogy a revolvert Jankó András somogvitelepi cigány használta. Jankót letartóztatták és csütörtökön délelőtt átadták az ügyészségnek. Jankó ellen szándékos emberölés kísérlete címén indul bűnvádi eljárás. A sebesültek, Petrovics József és Petrovics Sándor tápéi cigányok állapota változatlanul sulvos, mind a két cigányt megoperálták és eltávolították a golyót. Petrovics József a combján, Petrovics Sándor pedig a karján szenvedett sérülést. A harmadik kórházba szállított cigány állapota javult. Tizenkét clgánv ellen közigazgatási eljárás indult, ezeket, miivel nem szegediek, illetőségi helyükre toloncolják. De ettől függetlenül valamennvi elfogott cigány ellen eljárás indul a verekedésért, illetve a botrányokozás miatt. Csütörtök délelőtt cigánvcsapatok szállták meg a Széchenyi-teret. Elfogott hozzátartozóikra várakoztak, abban a reményben, hogy elengedik őket. D kalocsai termelők a paprikamonopAlium ellen Továbbra is a szabadgazdálkodás fenntartását kívánják (A Délmagyarország munkatársától.) A kalocsavidéki paprikatermelők a napokban igen látogatott gyűlést tartottak, amelyen erélyesen tiltakoztak á papríkakartel tervezete ellen. Felszólalt a gyűlésen Szabóky Jenő, Kalocsa országgyűlési képviselője is, akinek a tervezetetvédő észrevételeit a termelők többsége állandó közbeszólásokkal fogadta. Hegedűs P. József, a paprikaszaktanács tagja felszólalásában megállpitotta, hogy egyesek a kalocsavidéki paprikatermeiők, ícikészitők és kereskedők egyesülete nevével visszaélve. olvértelmü felterjesztést küldtek a földművelésügyi miniszterhez, hogy az egyesület halárqzatilag a karteltervezet megvalósítása melleit foglalt állást. Hegedűs, mint az egvesület egvik vezetője, ezzel szemben a leghatározottabban megcáfolta azt, hogv a kalocsai paprikások egyesülete állást foglalt volna a karteltervezet ügyében és a felterjesztést visszaélésnek mondotta. fczután részletesen bírálta a tervezetet és szembeszállt annak pénzügyi elgondolásával, elsősorban, hogy a pauríka csak 500 kilón felüli mennyiségben és a beváltási ár kétszereséért lenne a kereskedőnek kiszolgáltatva. — Ez az 'ntézkedés — úgymond a felszólaló — nemcsak -a kistőkés kereskedők és batyusok ellen irányúi, hanem a\ fogyasztói árak lényeges emeléséhez is vezetne. Felszólalt a cvülésen illés István, a szakta-. nács másik tagja is, aki szintén szükségtelennek mondotta a tervezetet. — Nem kell korlátozni a paprikaiermelést — mondotta —, amikor a paprikaexport napról-napra fokozódó fellendülést mutat. Példa erre, hogy amig ar elmúlt évek során Amerikába együttvéve csak 3 vagon paprika volt exportálható, a közelmúlt rövid néhány hónapja alatt már 30 vagon körüli mennyiséget exportáltak. A kalocsavidéki termelők a bejelentéseket helyesléssel fogadták és elhatározták, tudomására adják a földmüvelésügyi miniszternek azt a tényt, hogy kalocsavidéK paprikatermelőinek 90 százaléka a paprikakarteltervezet ellen van és ragaszkodik a paprikával ezideig is helyesnek bevált szabadgazdálkodás fenntartásához. Megakarták bukhatni a kormányt: tízévi fogház Varsó, julius 20. Egyheti tárgyalás után a fellebbviteli bíróság csütörtökön reggel mondott ítéletében helybenhagyta az alsófoku bíróság Ítéletét, amely másféíévtől 10 évig terjedő fogházbüntetéssel sújtotta a balközéppárt 10 képviselőjét, akik ellen azért emeltek vádat, mert 1929-ben erőszakkal meg akarták buktatni a kormányt