Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-21 / 162. szám

DELMAGYARORSZAG SZEGED. SzeikeSEKMég: Somogyi ucca 12,Lem. Telefon: 23-33.^KlndrthlTnlnl, kblcnönkltnyvMr «9 fegylroda Aradi ucca 8. Telefon : 13-00. * Nyomda : LBw Lipót ucca ÍO. Telefon 1 13'00 Tftvlrntl ét levélcím Hélmi»nvnmr**Ao «*«qe«l flz örök téma, a Tisza Mióta boldogult emlékezetű IV. Béla ki­rály városi rangra emelte Szegedet, amely eseménynek bronz reliefje ott látható a Templom-tér árkádjai alatt, vagy talán már régebbi időkben is, mióta a Palánk, Alsóvá­ros és Felsővárps számottevő embertömörü­lésnek lettek a színhelyei, Szegednek van egy örök, aktualitását soha el nem vesztő té­mája, a Tisza. A magyar geográfiában és a magyar életben a Tisza és Szeged összetar­tozó fogalmak. A város sorsa össze van nőve a Tiszával. Mikor az első telepesek a kiönté­sek között a szegedi emelkedéseket válasz­tották tanyáik színhelyéül, bölcs előrelátás vezette őket, mert nemcsak saját életfeltéte­lleiket találták meg ezen a helyen, hanem egyúttal olyan pontot is kerestek ki a legna­gyobb mellékfolyó torkolatának közeiéhen, amely a különböző termelő területek össze­szögellődésénél a jövő városfejlődés számára is alkalmasnak bizonyult- A Tisza igy életet adott ennek a városnak. De ugyanez a Tisza áradásaival állandó fenyegetője is a város­nak. A hetvenkilences nagy árviz, amelynek idén érjük rekonstrukciós félszázadát, nem az egyedüli pusztulás volt, mely Szegedet a multhan érte, csak a dolog természetéből fo­Iyólag legerősebben él a mai generáció em­lékezetében. Ez a generáció, amely a mai Szeged lakos­ságát teszi, különösen az idősebbik fele, a relativ biztonság érzésével szokott tekinte­ni a Tiszára. A Tiszaszabályozás munkálatai­nak nagyjából való befejezése, a várost kö­rülvevő körtöltésnek a megépítése, a viz­ügyi szolgálat kiépítése kétségtelenül mind hozzájárultak annak az érzésnek a kiváltásá­hoz, hogy olyan katasztrófákra, mint az 1879. esztendei voit, emberi előrelátás szerint töb­bé nem kell számítani. Fenntartás nélkül el is kell ismerni, hogy ami Szeged védelme ér­dekében az utolsó fél évszázad alatt történt, Magyarországon a legnagyobb mérnöki tel­jesítmények közé tartozik. El is értük vele azt, hogy ennek a generációnak az életében nem a Tisza uralkodott a város, hanem a vá­ros a Tisza fölött. Másfél évtized óta azonban mintha a Ti­sza ismét mutogatni akarná az erejét- Az 1919. évi és különösen a tavalyi árvíz szint­jében erősen meghaladta az T879. évi vá­rospusztító árviz színvonalát. Bölcs magya­rázatokat hallottunk hozzáértő és illetékes szakemberek részéről, hogy éppen az átvá­gások, a töltések megépítése és a szabályo­zás munkálatainak végrehajtása óta a víz le­folyása meggyorsult és a Tisza évről-évre is­métlődő áradásainak átlagos szintje állan­dóan emelkedik. Mióta az árterületek nem veszik fel a hegyekből lerohanó vízmennyi­ség nagy részét, folytonosan magasabb vi­zekre kell számY/íhuink. Az idén egészen meglepetésszerüleg mijus közepetáján kul­minált a Tisza vízállása)«'•elborítva a fürdőzők nagy szomorúságára az ujszegedi strand ka­binjait, igazolva azonban egyúttal azt is, hogy a szeszélyességnek nagy lehetőségei rejtőznek még vizében. Az 1919. évi és tavalyi áradás után tömér­dek szó esett a közgyűlésen és a közgyűlé­sen kivül a Tisza elleni védekezés problémá­járól, amely szemmelláthatólag egészen uj feladatok elé állította a várost és az államot. Szavak elhangzásán kivül azonban nem sok Péntek, 1933 Julius 21 Ára 12 fillér IX. évfolyam, 162. sz. történt. Mintha az áradások lehömpölygésé­vel együtt megcsappant volna az érdeklődés és az aggodalom is, amely a haragosan meg­dagadt víz láttára eltöltötte az embereket. A töltések felmagositása egyelőre elmaradt. A gázgyári pénzek felhasználásának vitájában ellenben olyan meglepetésszerüleg, mint ahogy a nagy vizek jöttek, kirobbant az a beismerés is, hogy még a jelenlegi töltések sem olyan feltétlenül biztosak, mint ahogy hittük. Nem tudjuk, hogy mi lakik bennük. Nem tudjuk, hogy hol vannak átfurkálva, tudjuk ellenben, hogy minden vízvédelmi alaptörvény ellenére a szivattyucsatornáknak csak egyik vége van biztosító berendezések­kel ellátva. Ha tehát nyugodtan akarunk aludni, nemcsak magositani kell a töltéseket, hanem a meglevő alapokat is alapos revízió­nak kell alávetni. Most hogy ismét látjuk a magas vizet, tisztelettel felvetjük a kérdést, hogy mi tör­tént, mióta ezek a megállapítások elhang­ottak és mióta a polgármester is kijelentette, ogy Szegednek nincs égetőbb problémája, ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken A» Budapesten 3.00. kUlltfldOn ©••40 pengd. - Egye» szdm ara hélköi­nap 12, vatAr- é» Ünnepnap 20 1111. Hlr­delétek felvétele tailta szerint. Megje­lenik héilO kivételével naponta reggel mint a százszázalékos biztonsági intézkedé­sek megtétele a Tisza vizveszedelmével szemben? Hónapok teltek el, de semmiféle mozgolódást nem látunk a tiszai front irá­nyában. Minden tisztelet mellett, amellyel a város mérnöki hivatala iránt viseltetünk, bá­torkodunk megjegyezni, hogy a sajnálatos közgazdasági viszonyok következtében se építkezési engedélyekért nincsen olyan to­longás, se annyi középitkezés, útépítés és más mérnöki munka nincsen, hogy a város mérnökeinek munkaerejét túlságosan igény­bevenné. Az ilyen idők volnának a legalkal­masabbak a védelmi tervek teljes kidolgozá­sára, az összes tiszai problémák elméleti meg­oldására, hogy a megpróbáltatások készület­lenül ne érjenek. Mert igaz, hogy a Tisza el­leni védekezés állami feladat is, de a kérdés mégis csak bennünket érdekel a legközvetle­nebbül. Legalább is azt kell tudnunk, hogy mit kell kívánnunk az államtól és mit kell cse­lekednünk magunknak. Erre a kérdésre sze­retnénk a mostani magas viz elvonulása után mielőbb megnyugtató feleletet. Ujabb katasztrófális árzuhanás a csikágói tőzsdén Vad pánik a nagy besszhullám miatt — A rozs 4, a buza 2 pengővel esell vissza (Budapesti tudósítónk" telefon jelentése.) Csi­kágóból jelentik: A gabonatőzsde szerdai feke­tenapja után a csütörtöki nap még az előző napinál is katasztrófálisabb árzuhanást hozott. A tőzsdén példátlanul nagyarányú besszhul­lám söpört végig. A gabonacsarnokban felbomlott a rend, az óriási izgalomban a tőzsdetagok közül többen elájultak. Pokoli lárma töltötte be a termet és a tőzsde megnyitásától egészen zárlatig szünet nélkül tartott a nagy árrombolás. A legkatasztrófálisabb árzuhanás a rozspia­con volt, ahol a jegyzések 26.5 centtel zuhantak vissza, ami pengőre és métermázsára átszámít­va 4.20 pengőt jelent. Amióta a csikágói gabo­natőzsde fennáll, ilyen óriási áresés még nem volt. Búzában és tengeriben szintén példátlan ará­nyokban folyt az áresés. A buzajegvzések átlag 13—15.5 centtel olcsóbbodtak, ami métercná­zsánkint 2.10 pengő árveszteségnek felel meg. A katasztrófális bessz most mar a lisztpiacon is érezteti hatását, ahol a jegyzések szintén több, mint 10 százalékkal olcsóbbodtak. Hémeiors&ágellenes lünieiés Londonban Az angol szakszervezet ele bofkottra Hívják fel a munkássáaof a német áruk ellen (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Lon­donból jelentik: Az angol fővárosban a zsidó vallású lakosság csütörtökön délután tartotta meg a hetek óta tervezett nagy tüntetést a ho­rogkeresztes Németország ellen. A felvonuláson és a népgyűlésen mintegy 15 ezer ember vett részt. A menet végigvonult London valameny­nyi főbb utvonalán, zajosan tüntetett Hitler és a horogkereszt ellen. Az egyes csoportok élén különböző plakátokat vittek, amelyeken a né­met áruk bojkottját követelték. A felvonulást követő nagygvülésen a szónokok Németország teljes bojkottálását hangoztatták. London, julius 20. Az angol szakszervezeti kongresszus és a munkáspárt parlamenti frak­ciója elhatározta, hogv megszervezik a német áruk általános bojkottiát. Megszűntetik Né­metországgal a kereskedelmi kapcsolatokat és felhívják az angol vállalatokat, hogy német cégekkel ne kössenek üzleteket. A Morníngpost berlini tudósítója közli, hogy FYilöp hesseni herceg, Hessen tartományi fő­nöke és porosz államtanácsos, a legkomolyabb jelölt a birodalmi elnökségre. Hindenburg egészsége ugyan helyreállott, de az elkövetke­zendő időben Fülöp hesseni herceg —, aki az olasz király veje —, lesz Hindenburg utóda. FurlwSngler: óllamlanácsos (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Ber­linből jelentik: A porosz államtanácsnak most már — müvésztagja is van. Göring porosz mi­niszterelnök csütörtökön államtanácsossá ne­vezte ki a berlini állami opera első karmeste­rét, Wilhelm Furtwánglert. Öngyilkosság Párisban Páris julius 20. Freimuth Arnold, a wei­mari nemzetgyűlés szocialista pártjának tagja, volt porosz igazságügyi államtitkár, aki poli­tikai okokból menekült Németországból Fran­ciaországba, ma Párisban feleségével együtt öngyilkosságot követett el. Mii látlak az angol képviselők a német koncentrációs tábo­rokban ? London, julius 20. Ben B i 1 e y munkáspárti képviselő hazaérkezett németországi útjáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom