Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-18 / 159. szám

TQ-S3 iuliiw T8. DFI MAGyARORSZAfi 3. Megindult az apadás a Tiszán Néhány nap múlva rohamosan csökkenni fog a vízállás — Árvíz Boszorkány­szigeten (A Délmagyarország munkatársától.) A Ti­sza áradása hétfőn délben elérte a kulminá­ciót és egyúttal megkezdődött a várt apa­dás. Az első három órában alig két centimé­tert süllyedt a vízállás, azonban a mérnöki hi­vatal a kővetkező napokra már nagymérvű apadást vár, mert a felsőbb vizvidékekről min­denhonnan kedvező jelntések érkeznek Sze­gedre. Hétfőn délben a Tisza legmagasabb víz­állása 6.60 centiméter volt Ugyancsak apadásról számol be a földmü­velésügyi minisztérium vizrajzi osztályának diogramja is, melyet mindennap elküldenek Szegedre is, a mérnöki hivatalnak. A Tisza felsőbb folyásán az apadás már két nappal előbb rohamosan megindult, Szegednél azonban ez még ezideig nem volt érezhető. Most azon­ban már érezhető lesz az apadás az egész vo­nalon és a Tisza vízállásának süllyedését siet­tetni fogja a Maros és a Kőrösök gyors fcmpó­ju apadása is. Nagy riadalmat keltett vasárnap a boszor­kányszigeti bérlőgazdák között az a körül­mény, hogy a Tisza árja elöntötte a termőte­rületük nagyrészét. Nchol 60—70 centiméteres viz van a termőföldeken. A boszorkányszigeti termés nagyrésze az árvíz következtében el­pusztult. Tokainál apad, lefebb árad a Tfsza Budapest, julius 17. A földmüvelésügyi mi­nisztérium vízrajzi osztálya jelentése szerint a Tisza Tokajnál apad, lejebb árad, Záhonvnál közepes, lejebb magas vizái lásu. Kállay Miklós földmüvelésügyi miniszter Ho­yos Miksa gróf kíséretében megtekintette Szat­már és Bereg árvizsujtotta vidékeit. A miniszter látogatása mindenütt megnyugvást keltett és a lakosság teljes bizalommal vár\a a kormány intézkedéseit A Marosnál is beállott az apadás A Maros áradása szintén hétfőn kulminált Makón. Vasárnap délig állandóan áradt a Ma­ros és ekkor 387 centiméteres vízszint ért el. Ezen a nivón maradt déli 12 órától este 7 óráig, amikor újból áradni kezdeti s hétfőn reggel 389 centiméternél érte el a maximumot. Reggel azután megkezdődött az ?padris, amely megle­hetős gyors és a délutáni órákig 30 centimé­teres volt, ugv, hogy az árterek elöntésének veszélye elmúltnak tekinthető. A kulmináció idején a néhány vízmosásos partszakaszon lé­E eŰ csak ki az árterületre a folyó, ahol néhány oldat borított el. A hatesztendős kisfiú: mély kútba taszította kétéves fátszőpajtását Borzalmas gyermektragédia Vásárhelyen (A Délmagyarország munkatársától.) A vá­sárhelyi rendőrség hétfőn reggel borzalmas gyermektragédiáról tett jelentést a szegedi ügyészségnek. Hétfőn reggel Vásárhely-Pusz­tatanyán Csepregi Imre 6 esztendős kis­fiú Márt o n Lajos 2 esztendős kisfiúval ját­szadozott atyja udvarán. Később Mártonné keresni kezdte gyermekét hogy ennivalót ad­jon neki, de a gyereket sehol sem találta, el­lenben a kis Csepregi Imre ott játszadozott a kut kprOI. Mártonne kérdezősködésére a kis­fiú sirvafakadt és bevallotta, hogy a kis ját­szópajtását néhány perccel előbb beletaszítot­ta a mély kútba. A szerncsétlen anya segély­kiáltására többen a kúthoz siettek és megkísé­relték kimenteni a kisfiút, aki azonban akkor már régen halott volt Csepregi Imre elmon­dotta, hogy a kis Márton Lajossal a kut körül játszadozott. Közben összevesztek valami miatt és civakodtak. A kis 2 esztendős gyer­mek megütötte őt, ő visszaütötte, aztán taszí­tott egyet a gyermeken, mire az átesett a kut alacsony kává ián és belezuhant a mély kút­ba. A gyermek nem is sikoltott, azonnal elme­rült és fel sem jött a viz szinére. Az ügyészség elrendelte a holttest felbonco­lását. A vizsgálat megindult II pénzügyi és jogügyi bizottság együttes tanácskozása az üzemi hitelrftl, a pusztamérgesek ajánlatáról és a muzeum tüzkárbiztositásárél (A Délmagyarország munkatársától.) A pénzügyi és jogügyi bizottságok hétfőn délben együttes ülést tartottak a városházán. Az ülés tárgysorozatán négy pont szerepelt. Először az egymillió pengős üzemi hitel meghosszabbítá­sáról. azután a muzeum értékes anyagának tüxkárbiztositásáról. majd a pusztamérgesiek ajánlatáról, végül a 150.000 dolláros tartozás penqőelszámolasáról tárgyalt a két bizottság a együttes értekezleten. A három negyedórás tanácskozás után dr. Pálfy József polgarmesterhelyettes, aki az együttes ülésen elnökölt a következőket mondotta a Délmaguarország munkatársának a bizottságok döntéseiről: — Az egymillió pengős hitel, amelyet a vá­ros annakidején a nagyobb üzemi beruházá­sokra vett fel a Pesti Magvar Kereskedelmi Banktól, tudvalévőleg lejárt. A város meg akar­ja hosszabbítani a hitelt, ehhez azonban a bank csakis abban az esetben járul hozzá, ha a város nuilatkozatot és fedezeti váltót ad. A mostani ülésen a két bizottság tárgyalt erről a kérdés­ről és azt a javaslatot tette, hogy a város adja mea a nyilatkozatot és a fedezeti váltót a neve­zett pénzintézetnek. Dr. Tonelli Sándor ezután arra tett előter­jesztést hogy a város tűzkár ellen biztosítsa a muzeum értékesebb anyagát, nevezetesen a könyvtárt. a képtárt és a 'régiségtárlatot. Fur­csának találja Tonelli, hogy arnig a városi hi­vatalok összes berendezése, köztük még a hasz­nálaton kívülálló töröttlábu asztalok is bizto­sítva vannak, addig a muzeum nagyértékü anyagát nem biztosította a város. A bizottságok egyhangúlag elhatározták, hogy a városi biz­tositások kiterjesztését a muzeum anyagára nézve is szükségesnek tartják és a biztosítás megkötésére felhívjak a város hatóságát. — A muzeum anvagának biztosítását magam is szükségesnek tartom — mondotta Pálfy pol­garmesterhelyettes. Igaz ugyan, hogy ez majd néhány ezer pengővel növeli a város biztosí­tási kindásait, de találunk majd ~rre a célra fe dezetet. A városi házak tűzbiztosítására hirde­tett pályázat szeptember 27-én jár le és most majd pótlólag felhívjuk a biztosító társaságo­kat, hogy ajánlataikat a muzeum anyagára is terjesszék ki. Az együttes értekezlet tárgysorozatán apusz­tamérgesiek ajánlata is szerepelt. Erre vonat­kozólag kijelentette a polgarmesterhelyettes. hogy a bizottság tagjai között igen eltérő volt a vélemény arra nézve, hogy Pusztamérges Speyer-kötvényekben fizesse meg az 59.000 pengős tartozását a városnak, vagy sem. Dr. Dettre János szerint ez azt jelentené, hogy a város követelésének 70 százalékát elengedné. mer< hiszen az 59.000 pengő értékű Speyer­kr, vényt 20.000 tengőért szerezhetné be most Pusztamérges. A bizottság nagyobb része szin­tén hajlott Dettre álláspontja felé és igy dőrir lés nem is történt a pusztamérgesiek tartozása ügyében. Tárgyalt végül a két bizottság a város 450.000 dolláros tartozásáról, amelyet a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank szegedi fiókja és a Szeged­Csongrádi Takarékpénztár felmondott a város­nak. A folyószámlái kivonatot a két bank pen­gő-alapon készítette el. A szakbizottságok elle­nezték a pengő elszámolást, mert ezáltal vesz­teség érheti a várost. A bizottságok döntése alapján uj folvószámlakivonatot Kér a város hatósága a pénzintézetektől. A balatoni viharban elilinl 3 angol ludós Hétfőn délután sértetlenül megtalálták őket A balatoni viharban vasárnap délután eltűnt a tihanyi kutató intézet három angol vendége, egy férfi és két nő. A társság vitorlás csónakon ment kirándulni a Balatonra, valószínűleg el­tévedtek, hétfő délig még nem találták meg őket. Dr. Szentgyörgyi Albert, a szegedi egyetem professzora nivta fel az egyik kirándulóhajó kapitányának a figyelmét arra, hogy a vihar­ban két angol nő es egy férfi küzd a hullá­mokkal. A professzor elmondotta, hogy a há­rom angol délután kiment vitorlázni a Balaton­ra. Amikor találkozott velük, már nem voltak urai a vitorlának, de nem tudott segíteni raj-: /uk, mert két kis gyermekkel volt. A hajó azon­nal elindult a külföldiek keresésére és az Íté­letidőben a késő éjszakai órákig kereste az an-. golokat. Végül is kénytelen volt eredmény nélkül visszatérni. Az egész Balatonvidék aggó­dik az angolok életéért. A tihanyi biologiai intézet angol vendégei megkerültek. Amikor a Balatonon kitört a vi­har, a szél ronggyá szaggatta vitorlájukat le­horgonyozták a csónakot a hullámok azonban kitépték a fenékhorgonyt és tovább sodorták a hajót, amely 14 órai izgalmas haiózás után Ba­latonszemesnél ért partot. „Elintézték" a tanyai postai kézbesítést (A Délmagyarország munkatársától.) A má­jus 27-én Ságodén rendezett tanyakongresz­szus, mint emlékezetes, többek között felirati­lap kérte a kormánytól a tanyai postai ellátás javítását A kongresszuson resztvevő Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter meg­ígérte, hogy rendezi a tanvai postai kézbesítés kérdését Most azután ugylátszik megtörtént az elinté­zés is, a belügyminiszter egyszerű leiratával. A minisztériumból ugyanis hétfőn leirat érkezett Szegedre a polgármesterhez. Leiratában meg­jegyzi a miniszter, hogy a tanyai postai kézbe­sítés bajain elsősorban maguk a városok és a községek igyekezzenek segíteni, még pedig a külterületi kézbesítés megszervezésével. — A posta egy 20 fillérrel bérmentesített le­velet, vagy éppen egy 2 filléres nyomtatványt 30—40 kilométeres távolságokra nem kézbesít­het, — irja leiratában a belügyminiszter. A város kötelessége, hogy a külterületi kézbesí­tést ugy szervezze meg, hogy a külterületi kéz­besítők vigyék ki a postát a ritkán lakott ta­nyahelvekré és vállalkozzanak a közönséges le­velek feladására is. A belügyminiszter ezzel a leiratával a jelek szerint elintézte a tanyai postakézbesitést, amelyre szüntelenül panaszkodnak a tanyaiak. Rosszul ismeri a kérdést a miniszter, amikor azt mondja, hogy a küllerületi városi kézbesí­tőkre kell bizni a pojtaí kézbesítést is, mert a kevésszámú kézbesítők amúgy is tul vannak terhelve munkával, legtöbbjük már alig győzi. A tanyai postai kézbesités bajait egyszerű le­irattal nem lehet elintézni, hanem kisebb postai gyűjtőállomásokat kell felállítani a tanyákon. Amig ez be nem következik, addig Szegedtől 30—40 kilométernyire egy hétig eltart a közön­séges levél utja..'. iTpTclTszalámi 1 kg. P 4 — Kocsisnál „

Next

/
Oldalképek
Tartalom