Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-16 / 158. szám

1933 julius T6: OEI.MAG yARORSZÄG 7. BECS OSTROMA Irta: TONELLI SÁNDOR. 'Aki Bécs ostromának katonai és politikai történetét akarja megismerni, az forduljon bi­zalommal a szakkönyvekhez. Én a kétszázöt­venesztendős évforduló alkalmából csak né­hány igénytelen jzéljegyzettel szolgálok ahhoz az eseményhez, amely akkoriban mindennél jobban mégmozgatta az egész keresztény vilá­f ;ot és némi kis befolyással volt Magyarország egujb történelmének alakulására is. Mindenekelőtt a dátumok. Kara Musztafa nagyvezér hadseregével 1683 julius 14-én ér­kezett meg Bécs alá és julius 17-én zárta kö­rül a várost. Lipót, a „teveszemü császár", ahogy Evlia Cselebi török történetíró elnevezte őt, julius 7-én menekült az egész császári csa­láddal Linzbe. Az u'ja már nem volt egészen biztos, mert a gyorslovu tatárok, a nagy had­sereget megelőzve, ekkor már vígan portyáztak egész Alsó-Ausztria területén. Az egykorú kró­nikások feljegvezték, hogy a császári udvar menekülése Bécsből nem 'ment egészen simán. Mikor az udvari fogatok előálltak, zajongó nép­tömeg vette őket körül és követelte, hogy a csá­szár maradjon a „hü" bécsiek körében. Kifa­kadások hallatszottak, hogy a császár hozta a török veszedelmet Bécsre, tartson ki alattvalói­val a veszedelem óráiban is. Bécsben ugyanis az a hit volt elterjedve, hogy a török háborút Thököly és a magvar felkelők hozták Ausztria nyakára, bosszúból azért a sok üldöztetésért, amelyet a császáriaktól kellett nekik elviselni. A hangulat olyan fenyegető vot, hogy a tömeget dragonyosok verték szct és ők nyitottak utat a császári fogatok számára. Mondani sem kell, hogy Bécs ostromának erre az adatára a lojá­lis történetírók később nagyon szívesen borí­tották a megbocsájtó feledés fátyolát. Az ostrom szeptember 12-ig tartott. A város védelmét Stahremberg Rüdiger tábornok ve­zette, akinek emlékét a Szent István templom díszes márvány relief őrzi. A felmentő sereg Szobiesky János lengyel király és Lotharingiai Károly herceg vezetése alatt a tullni mezőkön gyülekezett és a Kahlenbergről kiindulva, Döb­ling irányában támadta meg a török tábort. A nagyvezér tudta ugyan a keresztények megér­kezesét, de annyira biztos volt a dolgában, hogy nem is számított a támadásra. A roham olyan váratlanul érte és a vereség oly tökéletes volt, hogy egész tábori felszereléset visszahagy­va volt Kénytelen menekülni Győr irányában. Sátrát, lószerszámait az elszedett zászlókat és lófarkakat ma is lehet látni az arzenál bad­ténelmi gyűjteményeiben. Mondani sem kell, hogy a két hónapos ost­rom nagy megpróbáltatások elé állította a vé­dőket. Bécs már ikkor is elég nagy város volt és ha a törökök érkezése előtt körülbelül hat­vanezer ember el is menekült Felső-Ausztriá­ba, még mindig elég sokan maradtak vissza, akik csak tehertételt jelentettek a tulajdon­kénem várvédők számára. Voltak időpontok, mikor a polgári lakosság körében erőt vett a USS-KMYU DELI MENU 1 Peng*) házhoz szállítva MAI ÉTLAP: LEVES > Finom metélt Ragu leves F6ZELEK1 Savanyu káposzta Kelkáposzta SOLTEK l Liba sült burgonva Sertéskaraj Paprikás borjú galuska Mexikói tokány Párolt borjú dió rizs 4 Köményes párolt sertés borda TÉSZTA: Torta szelet ÍFiyyel|e mindennap e helyen mense'enő hirriefésisnSce" csüggedés és hajlandók lettek volna hallgatni a nagyvezér szavára, aki nyilakon belövöldő­zött leveleiben minduntalan megadásra szólí­totta fel az ostromlottakat. A sürün beépített városban, amely körülbelül a mai Belváros te­rületét foglalta magában, egymást követték a gyújtó nyilak okozta tüzek, a földalatti aknák sorra röpítették levegőbe a védőmüveket és ami legrosszabb volt, heteken át semmi hír sem hallatszott a felmentő sereg közeledéséről. Eb­ben az időpontban, az ostrom negyedik, vagy ötödik hetében történt, hogy egy Kolschitzk} György nevü ember, származására nézve félvér török, aki teljesen beszélte a török nyelvet, ajánlkozott Stahremberg Rüdigernek, hogv a-/ ostromlók vonalán keresztül kiszökik és hírt hoz a felmentő seregről. A vállalkozás sike­rült, Kolschitzkv eljutott Lotharingiai Károly­hoz és megint vissza tudott jutni a városba. Azt a hírt hozta magával, hogy a felmentő sereg gyülekezik, a védők tartsanak ki, ha a Kahlen­berg és a Leopoldsberg tetején nagy tüzeket látnak kigyulladni, jelzi, hogy a felmentő se­reg rohamra indul. Ezért a szolgálatáért Kolschitzky az oslrom után Bécs városától egy házat kapott ajándék­ba a Sehlossergasseban. Ez a ház kulturhistó­riai nevezetessegre is szert tett, mert Kol­schitzky 1784 február 27-én ott nyitott í me<* az első bécsi kávéházAl ,A kék flaskáhy" cí­mezve. Ilyen kulturh stóriy emléke egvíbkfní maradt még egynéhánv Bérsnek a nagy ost­rom idejéből. Az élelmes bécsi pékek az ost­rom után hozták divatba a kereszt és félhold harcára emlékeztető fehérsüteményeket, a fél­hold alakú kiflit és a perecet, amely tulajdon­képen nem egyéb, mint körben elhelyezett ke­reszt. Akkoriban jött divatba az is, hogy a do­hányféléket árusító boltok fölé cégérnek pipá­zó törököt festettek. A „gemalener Türk', a festett török, aki nem árt már senkinek, még szálló ige formájában is meghonosodott a bé­csi német nyelvben. Nem tudom, mennyiben hiteles, de mert nagyon komoly szakkönyvben olvasom, megemlítem azt is, hogy az orgonát is állítólag Bécs ostroma idején hozták a törö­kök Ausztriába és Magyarországba. Ennek az adatnak hitelessége tekintetében a botaniku­sok tudnának felvilágosítást nyújtani. Érdekes adata különben a bécsi ostrom tör­ténetének az is, hogy a város védelme magyar pénzen történt. Szelepcsényi esztergomi érsek, mikor az ostromot megelőzően a törökök el­árasztották a Dunántult, Thököly hadai pedig Felső-Magyarországot egészen Pozsonyig, a kincseit bécsi palotájába küldte, magá pedig Morvaországba menekült. Készpénzét és érték­tárgyait az akkori viszonyok között hallatlanul nagy összegre, 474.000 forinrta becsülték Ezt az összeget a katonai kincstár Kollonics javasla­tára lefoglalta és részben Bécs védelmi mü­veinek kiépítésére, részben pedig a katonaság zsoldjának fizetésére fordította. Ugyanúgy járt Széchenyi György kalocsai érsek is, aki szin­tén egyike volt kora nagy vagyonszerzőinek, ő százezer forintot kölcsön gyanánt ajánlott fel a császárnak, ajánlata azonban még meg sem érkezett, mikor ezt az összeget és még 61.000 fo­rintját, amelyet Szelepcsényihez hasonlóan megmentés véget szállíttatott fel Bécsbe, szin­tén elkobozták. Ezt az elkobzott vagyont a két magyar főpap sohasem kapta vissza, pedig Szeleprsényi minrlent megtett a visszaszerzésé­re, különösen, mikor megtudta, hogy az egész összeget nem is fordították a védelem céljai­ra, hanem maradt még belőle a törökök elvo­nulása után is, amit folyó állami kiadások fe­dezésére használtak _el. A pénznek egyébként is volt szerepe Bécs felmentése körül. A tatárok kánját, akinek az lett volna a szerepe, hogy 20.000 főnyi lovas ha­dával hátba támadja a felmentő sereget, Szo­biesky János lengyel király megvesztegette. A kán elindult a bekerítő támadásra, de szánt­szándékkal akkora kerülőt tett, hogy csak ak­kor érkezett meg, mikor a nagy csata már el­dőlt és Kara Musztafa táborát, felszerelését és kincseit visszahagyva, menekült Győr felé. A másik ilyen szerencséjük volt a keresztények­nek, hogy Ibrahim budai basa, aki irigye volt a nagyézérnek, csak ímmel-ámmal vett részt a harcban. Pénz, személyes féltékenység, sze­rencsés véletlenek összejátszása, mindenekfe­Olcsó nyaralás hegyekben és lengerp&rlon. Díjtalan felvilágosítások, pros­pektusok, valutaigénylés kapható AUSZTRIA CSEHORSZÁG OLASZORSZÁG JSSZCS fürdőhelyeire: NEU ERNŐ bank - és válíóüzleíe L utazási irodáiában.j lett azonban a török hadsereg belső züllése így egyformán hozzá járultak a győzelemhez és Bécs felmentéséhei,. j Mert az bizonyos, hogy az a hadsereg, amely­lyel Kara Musztafa Bécs ellen vonult, már riem volt Szulejmá'- világhóditó serege. Csak számra volt nagy, de sok volt benne a gyülevész nép, amely csak pusztított, félelmet gerjesz-« tett, amerre járt, de igazi hadseregnek ellenáll­ni nem tudott. Maga a török birodalom pedi£ már rothadt volt egészen a gyökeréig. Á jó szemű európai követek ezt már évek óta láttak és tudták. Nagyon jellemző, hogy közvetlen a Bécs ostroma előtti esztendőkben a pápa leg­alkalmasabbnak ítélte az időt az európai török birodalom megsemmisítésére. Lipótot Ma­gyarország visszaszerzésével kecsegtette, XIV. Lajos előtt pedig a keleti császárság képét csil­logtatta meg, ha hajlandó tengeren meatámad-i ni Konstantinápolyt. Mindenki tudta ezt, csak Bécs nem akart tudomást venni róla. Ott fontosabb volt a ma­gyar felkelők leverése, mint a lörök kiűzése. Ha Kara Musztafa nem támad, Bécs ugyan nem indít Magyarország visszaszerzéséért há­borút. Az udvar akarata ellenére sodródott be­le a háborúba, Bécs felmentésébe, Buda vissza­szerzésébe és Magyarország visszahóditásába. És tragikuma volt a nagy nemzetközi poli­tikából kikapcsolt magyarságnak, hogy itt sem ismerték fel a dolgo"k igazi állását. A sze-t rencsétlen magyar felkelők, akik sorsukat a tö­rök hatalom sorsához kapcsolták, abban a hit­ben voltak, hogy még a száz esztendő előtti hatalmas Törökország a szövetségesük. Thö­kölyék abban a hiszemben voltak, hogy „em­beri mód szerint senki sem resistálhat a tö­röknek" s a királypárti Gyöngyössy is a fél­holdban látta az uralkodó planétát. Bécs ost­roma idején a török birodalom belső rothadá­sa következtében anakronisztikussá vált és megbukott az a magyar politika, amely török szövteségben akarta a nemettel szemben biz­tosítani a magyai'ság fennmaradását. Kara Musztafa veresége ennek a politikának a sor-1 sát pecsételte meg. A két malomkő között őr­lődő, szerencsétlen magyarságnak ettől fogva megváltozott viszonyok között kellett felvenni a küzdelmet jövendőjéért és életéért. Igazolvánuba SK&« Simonyi fényképésznél „WEEKEND a CSÖNAHOLDALMOTOR Magyar gyftrtmAny. olesrt, gyors és özem­biztos I Kedvező fizetési feltételek üóna mum Alföldi 6ép­gfercsheűelmi Vállalata Szeged, Feketesas n. 22. — KivánsAgra díjmentes bemutatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom