Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-15 / 157. szám

T933 julius T5; DfLMAGyARORSZSG » Egyezkedési tárgyalások Szeged és Pusztamérges között az 59 ezer pengős kisvasul! tartozás ügyében Pusztamérges negyven év alatt akarja megfizetni tartozásét — Terv Speyerköivények vásárláséról (A Délmagyarország munkatársától.) Pusztamérges község képviselői pénteken megjelentek a szegedi városhazán, hogy megkezdjék az egyezkedő tárgyalásokat aki sva suti hozzájárulás megfizetésé ügyében. A község a kisvasút mérgesi vonalának kiépítéséért a késedelmi kamatokkal együtt — mint ismeretes — 59.000 pengővel tartozik már hosszabb idő óta a városnak és évek óta egyetlen fillért sem törlesztett. A belügyminiszter közbenjárására Szeged legutóbb január elsejéig adott fizetési haladékot a községnek, mivel azonban sem januárig, sem azóta fizetés nem történt, nemrégen arról értesítette a hitelező város az adós falut, hogy most már záros határidőn belül törlesszen és a törlesztési részleteket pontosan vegye fel költségvetésébe, mert különben kénytelen lesz jogait érvényesíteni azokkal a mérgesi birtokosokkal szemben, akik arinakidején kezességet vállaltak a falu tartozásáért és hozzájárultak ahoz, hogy a város szükség esetén az ő birtokukra tábláztatbassa be követelését. Dr. Dózsa István dorozsmai főszolgabíró néhány nappal ezelőtt dr. Pálfy József polgármesterrel tárgyalt az ügyben és bejelentette, hogy a község elöljárósága szeretne békés egyességet kötni a várossal. Ebből a célból ajánlatos lenne, ha a város és a község megbízottai összeülnének és közösen tárgyalnák meg a lehetőségeket. A közös megbeszélést pénteken tartották meg. A megbeszélésen Pusztamérgesről résztvett a község bírája és jegyzője, a várost dr. Pálfy József polgármesterhelyettes, dr. Szekerke Lajos főügyész képviselte és jelenvolt a megbeszélésen a dorozsmai főszolgabíró is. A megbeszélésről dr. Pálfy József a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — A mérgesiek kész ajánlattal jöttek. Azt ajánlották, hogy megfizetik a község tartozását negyven év alatt évi egyenlő részletekben, de a város legalább kamatkövetelésének egyrészét engedje el, ugy, hogy ne legyen több a tartozás ötvenezer pengőnél. Elmondották, hogy a falu lakossága ennél nagvobb terhet nem vállalhat magára, mert évi költségvetése mindössze harmincezer pengő, a községi pótadó 79 százalék, és ennek az alapja mindössze évi nyolcezer pengő állami egyenes adó. Ezek az adatok azt bizonvitják, hogy nagyon szegény a falu. — kijelentettem a község képviselői előtt — folytatta a polgármesterhelyettes <—, fiogy ezt az ajánlatot elfogadhatatlannak tartom. Természetesen egyelőre csak a magam nevében nyilatkozhattam, mert a döntés joga a közgyűlésé, de nem hiszem, hogy a közgyűlés hozzáÍ

"árulna a mérgesiek által ajánlott megoldásIOZ. A megbeszélések során dr. Szekerke Lajos főügyésznek érdekes javaslata volt. Azt ajánlotta, hogy Pusztamérges Speyer-kötvényekben fizesse meg a városnak a tartozását. Ma ugyanis a Speyer-kötvényeket a névértékének körülbelül egyharmadrészéért szerezhetik meg, tehát húszezer pengővel megszabadulhatnának 59.000 pengős adósságuktól. Kérjenek erre a célra az államtól húszezer pengőt és azt az államnak fizessék vissza megfelelő részletekben. A város névértékükben esetleg elfogadja a Speyer-kötvényeket, mert számítását ott találja meg, hogy a kötvények kamatait a névértékük után kapja és ezenkívül idővel minden kötvényt teljes értékében sorsolnak ki. — A mérgesiek azzal távoztak, hogy miután kevés reményűk van a mérgesi ajánlat elfogadására, foglalkoznak a Speyer-kötvényes megoldásának a kérdésével és na találnak rá lehetőséget, értesitik a várost. Megkérdeztük a polgármesterhelyettestől, hogy kielégítőnek tartja-e ezt a Szekerke által ajánlott megoldást, tekintettel arra, hogy a Speyerkötvénvek reális értéke tulajdonképen nem a névérték, hanem az árfolyamérték, hiszen árfolyamértéken a város is vásárolhat belőlük, mint ahogyan vásárolt is és a város is vehet húszezer pengőért hatvanezer pengő névértékű kötvényt, ebben az esetben pedig még mindig fennmarad teljes egészében a község 59.000 pengős tartozása. — Ugy gondolom — mondotta a polgármesterhelyettes —, hogy így legalább a veszett fejszének a nyelét menthetnénk meg A város a követelését csak nagyon hosszú idő alatt hajthatná be a szegény községen. Ha a falu negyven év alatt, évi részletekben fizetné meg a tartozását, a részletek jelentéktelen összegekké zsugorodnának. Ezzel szemben a hatvanezer pengő névértékű kötvények után mégis csak teljes névértékű kamatot kapnánk és megkapnánk fokozatosan a teljes névértéket js, amikor elérkezne a kötvények kisorsolásának az ideje. Ez természetesen csak az egyéni felfogásom, a döntés joga ebben az esetben is a közgyűlésé. A 1 issza fuliusi áradása elönione asz <arrieríileielcei és asz ujsszegedi sirandoRat Heréltig vlxben állnak a sirantTkabinolc — Rögtönzött fiidalson és csónakokon közlekednek az uszófyáxakffox — A Marosnál és lápénál elpusxiultalc ax árterületek vetései (A Délmagyarország munkatársától.) Az egyre rohamosabban áradó Tisza alaposan elrontotta az idei strand-szezont Szegeden. Az ujszegedi partok teljesen viz alá kerültek és a sebes iramban száguldó folyó kinyújtózkodott egészen a töltés lábáig. Olyan széles a folyó, mint a legveszedelmesebb tavaszi áradások idején és folyása rendkívül gyors, a legkönynyebb csónakok is csak nagy üggyel-bajjal haladhatnak fölfelé. Az ujszegedi strandok sorra viz alá kerültek. Ott, ahol idejében nem szedték szét és mentették biztosabb helyre a kabinokat, a víz veszedelmes károkat okozott. Az idő rövidsége mfatt rendkívül sok kabin maradt a helyén és ezek most a derekukig vizben állnak, sot ha ilyen mértékben emelkedik még tovább az ár, rövidesen a teteiük sem látszik ki a Tiszából. Azt a kabint pedig, amelyet idejekorán nem rögzítettek le kellóKéppen a talajhoz, igen könnyen magival is sodorhatja a Tisza. A legtöbb strandfürdő már a mult hónapban elkészítette hamokfürdőjét, drága pénzen hozatott fiuha homokot hozzá, A homokfürdök is mind elpusztultak, hiába védekeztek ellene rögtönzött gátakkal. A keskeny és gyönge földhányásokat ugy vitte el a sebes viz, mint a papirost. Me^csappantotta a szegedi vizi házak forgalmat is az áradás. A viz már elborította a felső rakodópartot is és elzárta az utat a fürdőházak, valamint a csónakházak felé. Ahol lehetett, keskeny hajópallókból átjáró hidakat rögtönöztek a látogatók számára, de lassankint ezek a kecskelábakra rakott deszkák is viz alá kerülnek. Sok helyen csónakokon szállítják a vendégeket a vizihazakra. Az áradás miatt megbénult az egész viziélet, amely pedig a hűvös és esős időjárás következtében csak most, julius derekán indult volna meg. A nyári számításokat tehát keresztülhuzi ta a Tisza, amely mindig gondoskodik meglepetésekről, most éppen akkor, amikor különben a jámborsági szezonja lett volna. Viz alá kerüllek az árterületek és az árterületek vetései is. LAMPELés HEGYI fürdőruhái színben, formában és minőségben utőlérhetetlenek. Hogy Szeged Határában mekkora a viz alá került és bevetett árterület, azt hozzávetőlegesen sem lehet megállapítani, mert a szeszélyes áradás következtében a vízterület rajza állandóan változik, kiszámíthatatlan, hogy mikor mennyit foglal el az árterületből, de nem lehet kiszámítani azt sem, hogy még milyen arányi! áradás várható. A juliusi áradás, ha nem is érheti el a tavaszi áradások mértékét, de mezőgazdasági szempontból károsabb, mert a tavaszi ár elvonulása után a felszabadult árterületek ismét bevethetők, de ha most levonul majd a víz, az idén már semmiesetre sem hozhat termést az árterület. A legnagyobb a pusztulás és a kár a Maros torkolatánál és Tápénál. Az áradás itt teljesen elfoglalta az árterületet és megsemmisítette a vetéseket. Különösen kukorica pusztult el nagy mennyiségben. Hosszú évek óta nem volt példa arra, hogy ezeket a vetéseket elmosta volna az ár. Tápénál viz alatt van a balparton a révészház is es mindenütt a fűzfák lombjáig ér a viz. A Tisza egyelőre a Szeged környékén védett területekre nem hatolt be és nem is valószínű, hogy behatoljon, feltéve, ha ujabb nagyarányú esőzések nem növelik az árvizveszedelmet. A péntek déli vízállás 630 volt és a legnagyobb tavaszi áradásnál 925 centiméteres magasságról emlékeznek meg a statisztikák. Közvetlen veszélytől tehát most nem lehet tartani. Szegednél a vízállás E

íntekre virradó éjjel 620 centiméterre emeledett, délben már 630 centimétert mértek. A Tisza sodra rendkívül erős és ezért a városnak a tápéi komphoz két kisegítő révészt kellett alkalmaznia, mert a komp rendes személyzete nem birkózhatott meg a viz ellenállásával. A kompra most van a legnagyobb szükség, tekintettel arra, hogy a tájiéi rét termését most takarítják be a tápéiak. Oránkint egy centiméterrel árad a Maros Makóról jelenti a Délmagyarország tudósítója: Makónál a Maros áradasa. bár most már meglassult, de egyre tart Tegnap estétől j)éntek délután 5 óráig 25 centimétert áradt és azóta óránkint egv centiméter a vizszinemelkedés. A meder még 50 centiméteres emelkedést bír el. Az ártérben levő veteményes földek tulajdonosai és bérlői tegnap egész éjszaka és a pénteki nap folyamán is lázas sietséggel szedték fel féléretten terményeiket, nehogy az esetleges kiöntés, amelytől' komolyan tartanak, teljesen elpusztítsa munkájuk eredményét. Borsodban halezer hold kerüli viz alá Miskolc, julius 14. A Tisza felső szakaszáról érkező árhullám Tokajnál elérte tetőpontját. További áradást nem észleltek. A nyilt árterületek viz alá kerültek. Tiszatarján, Tiszakeszi, Tiszadorogma és Ároktő községeket védő nyúlgátak elszakadása folytán a Tisza 56 kilométeres szakaszánál 6 ezer katasztrális hold került viz alá. A helyzet Alsóborsoriban az, hogy az eddig elborított területeken kívül ujabb területek "nem kerültek viz alá. Szolnokról ielentik: A Tisza a mult éjjel Szolnoknál kilénett a medréből és elöntötte a mintegy 2000 holdnvi árterületet. Ebből 300 holdon' tisztviselői parcellák vannak kerti és szőlőmüvelés alatt. A kár az eddigi becslések szerint meghaladja a 70—80 ezer pengőt. A vízállás magassága Szolnoknál 630. A Tisza vízállása Vásárosnaménynál egy nap alatt 3 métert apadt, Tokajtól Szolnokié pedig áll.