Délmagyarország, 1933. július (9. évfolyam, 146-170. szám)

1933-07-14 / 156. szám

1933 július 14. DELMAG7ARORSZÄG 3 Megkezdik a Templom-téri csonkatorony átalakítási munkálatait Aba Nóvák Vilmos afralestf a bapilszlérlum freskói! (A Délmagyarország munkatársától.) A Templom-tér egyik legeredetibb érdekessége az Árpádok korában épült nyolcszögletű to­rony, amely a régi Szent Demeter-templom tornyának lebontása alkalmával került napvi­lágra. A régi tornyot a templom többszöri res­taurálása es átépítése alkalmával körülépitet­ték és igy senki sem sejtette, hogy a szintén régi négyszögletes torony belsejében bújik meg az értékes műemlék. A nyolcszögletű tornyot csak nagynehezen lehetett megmenteni, sze­rencsére a Műemlékek Országos Bizottsága ide­jekorán műemlékké nyilvánította és ezzel a törvény védelme alá helyezte. Gróf Klebelsberg Kuno, akinek nagy érzéke volt az ilyen építé­szeti ritkaságok megbecsüléséhez, templom­téri elgondolásába ugy illesztette bele ezt a mű­emléket, hogy bapüsztériumot keresztelő ká­polnát csináltatott belőle eredeti formájának megtartásával. A torony belsejében stílusos ke­resztelő medencét építettek és a haptisztérium falait Aba Nóvák, a neves festőművész fes­tette meg művészi freskókkal. A freskókkal azonban baj történt. Előkészí­tésük után néhány hónappal észrevették, hogy a falfelület egyes helyeiről lepereg a festék, a képek egyre jobban rongálódnak. A szakértők megállapították, hogy rossz a fal szigetelése, a hét-nyolcszáz éves téglák nedvessége átszivá­rog a szigetelő rétegen, amelyről kaztatja az értékes freskókat. Aba Nóvák Vilmos, amikor értésük a pusz­tulásról, közölte a város hatóságával, hogy in­gyen megfesti újra a freskókat, ha a város gon­doskodik a falak megfelelő szigeteléséről, ha freskó-állóvá teszik a falfelületeket A város­nak akkor már nem volt pénze erre a munkára, de akadt a baptisztériummak egy mecenása, begavári B a c k Bernát személyében, aki ma­gára vállalta az átalakítás minden költségét Szakértők készítették el a kényes munka ter­vezetét, amely szerint a torony belseje kettős falat kap szellőző csatornákkal. Az átalakítási munkálatok végrehajtásával Ottovav István műépítészt bízták meg, aki a napokban meg­kezdi a munkát a torony belsejében. Aha Nó­vák Vilmos az elhalványult tönkrement fres­kókról pontos másolatokat készíttetett és ha el­készül a szigetelt uj falburkolat, a másolatok alapján teljesen újrafesti a baptisztérium fres­kóit Kísérleteznek azzal is, hogy a freskók né­hány épen maradt részletét kifűrészelik a fal­ból és ugy helyerik át az uj rétegbe. VIRRASZTASI ES VILÁGÍTÁSI POTDIi A VENDÉGLŐBEN VÉGREHAJTÁS ÉS ZÁRÓRATULLÉPÉS A fárásbiró és a községi biró érdekes rágalmazás! pere egy kevermesi mulatozás ufán (A Délmagyarország munkatársától.) Érde­kes rágalmazás! pert tárgyalt csütörtökön a sze­gedi törvényszék Habermann-tan&csa. Ez az ügy a mult év ősze óta foglalkoztatja a kever­mesieket és a battonyaiakat, rpert a per vád­lottja a kevermesi községi biró, Hevesi József, sértettje pedig dr. Bercze Gyula battonyai já­rásbiro. Dr Bercze feljelentest tett Hevesi el­len kétrendbeli felhatalmazásra üldözendő rá­galmazás vétsége miatt. A csütörtöki tárgyalá­son megjelent a vádlott községi bírón kívül a sértett járásbiró, valamint a kevermesi plébá­nos és egy százados, akik mindketten szerep­lői közé tartoznak az érdekes rágalmazási per­nek. Habermann elnök ismertette a vádiratot, amely szerint a községi biró ugy követte el a kétrendbeli rágalmazást, hogy elsőizben a mult év októberében Cserei] András százados előtt arról panaszkodott, hogy bajok voltak a vendéglőben. A vendéglős egy mulató társaságnak virrasztási nófdijat számit ott fel. Annak a nézetének adott kifejezést a biró, „milyen kár, hogy az intelli­gencia igy lejáratja magát". A battonyai járás­bíró, dr. Bercze. aki akkor Kisszálláson volt berúgott és az árokban fetrengett. A második rágalmazást dr. Bodor József plébános előtt követte el a községi biró, amikor a plébános­nak is elmondotta ezt a dolgot, azzal, hogy a mulatozók között volt a járásbiró is és az ügy megbotránkozást keltett a közsegben. Az elnök kérdésére a községi biró ki jelentet ­te, hogy megértette a vádat,' nem érzi magát bűnösnek. Cserey százados október 6-án, mise után felkereste őt, hogy hivatalosan érdeklőd­jék a községbelí állapotok iránt. A százados azt kérdezte, hogy mi újság, mire ó elmondotta, hogy a vendéglős egy mulató társaságnak világítási és álmatlansági pótdijat szá­mított fel. A mulatozáson ott volt a járásbiró is, egy zár gondnok és egy katonatiszt. Azt nem mondotta. hogy a járásbiró az árokban fetrengett, azt sem mondotta, hogy kár az intelligenciának igy le­járatnia magat, azt azonban mondotta, hogy a községben sok szóbeszédre adott alkalmat ez a mulatozás, ami igaz is. A plébánossal is be­szélt erről a dologrol és ott annak a nézetének .1 adott kifejezést, hogy nem helyes eljárás mula­tozni akkor, amikor a bíró az árverési értéke­lés miatt száll ki a községben, amikor a község­ben 40 végrehajtás van. Ugyanakkor nem kel­lene a bírónak a kocsmába mennie. Az árokban fetrengésről és lejáratásról nem beszélt a plé­bánosnak sem. Elmondotta Hevesi, hogy a századosnak is, a plébánosnak is hivatalos be­széd közben tette meg észrevételeit és ezzel csak a közhangulatot adta vissza. Az elnök ezután megkérdezte a községi bíró­tól, akok ellenére, hogy nem vádolta árokban fetrengéssel a járásbirót kivánja-e bizonyí­tani, hogy a biró az árokban fetrengett és hogy közbotrányt okozott A községi bíró kijelentet­te, hogy ezt nem kivánja bizonyítani, mert ezt ő sohasem állította. Dr. Buraer Béla, Hevesi József védője ter­jesztette elő ezután bizonyítási indítványát A vádlott — mondotta a védő — elismerte, hogy mondotta a következőket: Hivatalos ki­szállások után a biró mulatságokban vett részt és ezek a mulatozások közbeszéd tárgyát képez­ték a községben, még pedig olyan időben, ami­kor árverések nyugtalanították a népet. A védő bizonyítani kivánta, hogy dr. Bercze Gyulát abból a bizonyos mulatozásból kifolyólag a fő­szolgabíró záróra túllépés miatt el is Ítélte, bizonyítani kivánta, hogy a járásbiró több olyan mulatozásban vett részt, amely szóbeszéd tárgyát képezte, hogy egyik Írnoka a tárgyalás alatt részegen leesett a székéről hogy ezek miatt többizben panaszt tettek a községnél, hogy ezek az ügyek a község közgyűlését is foglalkoztat­ták. A védő mindezekre vonatkozólag több tanú megidézését és kihallgatását kérte. Dr. Szarvas János ügyész hozzájárult az in­dítványhoz. Arra kérte az elnököt, hogy a tanú­kihallgatások során igyekezzék megállapítani, ki volt ennek az ügynek a spiritus rectora. ki mozgatja háttérben a szálakat Az elnök behivatta ezután a járásbirót aki kijelentette, hogy a maga részéről hozzá­járul a legszélesebb körű bizonyítás elrendelé­séhez. A járásbirót ezután tanuként hallgatták ki. Elmondotta, hogy vele Molnár Dénes szá­zados közölte, hogy Cserey megkeresést intézett ellene a kevermesi bíróhoz az árokban való fet­rengés miatt ő ekkor felkereste Csereyt és szemrehányást tett neki. A százados azt felelte, hogy az ó érdekében jár el, legyen nyugodt Ez azonban nem volt igaz, azonban a százados a tiszti blúzt emlegette és ő megnyugodott. Az­tán a százados hivatkozott arra, hogy ő, mint tartalékos hadnagy, köteles erről az ügyről be-; jelentést tenni. Később a legnagyobb megdöb­benésére — vallotta a járásbiró — vádiratot kapott a vegyesdandártól Elmondotta a járás-! biró, hogy a százados nyomozott Kevermesenf egy állítólagos 40 penpős tartozás miatt és eb-t ben az ügyben is vádiratot kapott a dandártól. A járásbiró ezután hosszasan beszélt a szá-» zadosnak ebben az ügyben viselt szerepéről, majd az elnök figyelmeztetése után rátért a kocsmai mulatozásokra. Tagadta, hogy botrányos mulatozásokat rende­zett volna. Tiszti társaságban szokott rövid ideig fennmaradni, megiszok egy liter bort, azutáni lefekszünk, — vallotta. Erre vonatkozólag több tiszt kihallgatását kérte. Elmondotta, hogy van egy öreg telekkönyvvezetője, aki szenvedélyes alkoholista. Ezzel történt meg az, hogy egy tárgyalás alkalmával ittasan lefordult a székről három izben is. Végül ő kiutasította a teremből és maga látta el a jegyzőkönyvvezetést Záróratullépés volt — vallotta tovább a járásbiró —, emiatt a főszol­gabíró 20 pengőre el is ítélte. Ebben az ügyben azonban ujrafelvétellel él, mert azon a napon, melyről az ítéletben szó van, nem is volt Ke­vermesen. Dr. Bercze ezután arról beszélt, hogy a százados magánnyomozást folytatott le ellene, jogokat származtatott magának arra nézve, hogy őt feljelentse. A századossal ellenséges viszony­ban van azóta, de hogy mi indította a századost arra, hogy ezeket az ügyeket vizsgálja, nem tudja, megbízatása erre, tudomása szerint nincs. A századbs — vallotta tovább a járás­biró — becsületszavára állította, hogy az ő ér­dekek védi és kiderült, hogy ő volt a feljelentő. Ezt nem tudja megérteni. Az ügyész kérdésére kijelentette, hogy egyiz­ben eay voharat eltörtek a vendéglőben, vele másféle auhajkodás nem volt. Cserey András százados azzal kezdte vallomását, hogy Kevermesen ré­gebben áldatlan állapot volt két társadalmi egyesület között Ezt az ügyet is ő intézte el, ez lehetett az oka, hogy Hevesi biró panaszko­dott neki a másik ügyben. Egyébként ő hivata­losan jár el ilyen ügyekben, mert felsőbb hely­ről megbízatása volt. A biró azt mondotta neki. hogy a járásbiró az árokban feküdt. Az ügyész ezután megkérdezte a századost, hogy jogában áll-e privát emberek privát éle­tét kutatni, hogy privát emberek felett felügye­letet gyakoroljon? A százados kijeien+«tíe, hogy bizonyos ese­tekben igen, erre neki felsőbb utasítása van. A védőnek arra a kérdésére, hogy kitől kapott KUSS-KONYHO WWHWWHMMWMMMMUMWMMMMMMUMMMMMMtf'^­DÉLI MENÜ 1 Pengő házhoz szállítva MAI ÉTLAP: LEVES i Daru galuska — Hal ikra P6ZELEK: Zöld bab Finom főzelék SOLTEK i Rizses borjú csülök Csikós tokány Borjú pörkölt Rakott burgonya Rántott ponty Szegedi sertés szelet Sertés karaj pár. káposzta , Borjú sült rizs TÉSZTA i Túros metélt Figyelje mindennap e helyen megjeleni) hirdetésünket!

Next

/
Oldalképek
Tartalom